Loading...

 Feladat kötvényekre

1.    VII. 1-én befektetési céllal 500 db kötvény vásároltunk 110 %-os árfolyamon.
Névérték 20 000 Ft/db, kamat 18%, kamatfizetés minden év II.1-jén
Kibocsájtás tárgyév II. 1-jén történt, 4 éves futamidővel.
2.    Október 1-jén eladásra kerül 100 db kötvény 125%-os árfolyamon, az eladási ár a tárgyévben nem folyt be
3.    November 15-én értékesítettünk 105%-os árfolyamon 50 db-ot, az eladási ár bankszámlánkra érkezett
4.    XII. 31. Elvégeztük a kötvénnyel kapcsolatos év végi teendőket.
   
A kötvény piaci értéke:
       
        Fordulónapon:  95%
        Mérlegkészítéskor: 90%

Megoldás

1. pont:  VII. 1., vásárlás

A befektetési célú kötvény vásárlása 2 vagy 3 lépésből áll, attól függően, hogy elhatároljuk-e a bekerülési érték és a névérték tárgyévre arányos különbözetét.

a) vételár:
Nő a kötvényünk (E+=T) és csökken a bankszámlán lévő pénzünk (E-=K)

T18        K384    11 000 000

Összeg:
db x névérték x vételi árfolyam
500 x 20 000 x 1,1 = 11 000 000

Figyelem, ha nem utaljuk azonnal a vételárat, akkor a 384 bank helyett a 479 egyéb rövid lejáratú kötelezettség kerül a K oldalra!

b) vételárban felhalmozott kamat:

A felhalmozott kamat egyrészt a pénzügyi műveletek bevételeit csökkent (B-=T), másrészt a kötvény bekerülési értékét (E-=K)

T97        K18        750 000

Összeg:
Db x névérték x kamatláb / 12 hónap vagy 365 nap x az utolsó kamatfizetéstől a vásárlásig eltelt idő
500 x 20 000 x 0,18 / 12 x 5 = 750 000

Figyelem: ha még nem volt kamatfizetés, akkor a kibocsájtástól a vásárlásig eltelt idővel számolunk!

c) a bekerülési érték és a névérték arányos különbözetének elhatárolása

Ismerni kell: mérlegképes tanoncoknak, főiskolásoknak (általában). Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésnek nem része!

Figyelem: ez nem kötelező, hanem csak lehetőség! A példában benne kell lennie, hogy a vállalkozás él-e a különbözet elhatárolásának lehetőségével!

Összeg (2 lépésben számoljuk):

1) Bekerülési érték: felhalmozott kamattal csökkentett vételár (vagyis a 18-as egyenlege)
11 000 000 – 750 000 = 10 250 000 (20 500 Ft/db a bekerülési érték)

2) Elhatárolandó arányos különbözet: bekerülési érték – névérték / vásárlástól a futamidő végéig hátralévő idő x vásárlástól XII. 31-ig hátralévő idő
10 250 000 – 10 000 000 / 43 hónap x 6 hónap = 34 884
(43 hónap: egész futamidő 4 év = 48 hónap, de idén II. 1-jén 1-jén bocsátották ki és VII.1-jén vettük, vagyis 5 hónap már eltelt a teljes futamidőből)

A könyvelés kétféle lehet:

Nyereségjellegű különbözet esetén (ha a bekerülési érték < névérték)
Ha a különbözet nyereség jellegű, az növeli a Pénzügyi bevételeket (Bevétel+=K), és a T oldalra mindig aktív időbeli elhatárolás megy, tehát T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása.

Tehát nyereség esetén: T391         K97

Veszteség jellegű különbözet esetén (ha bekerülési érték > mint névérték- tehát drágábban vettük, mint amennyit a futamidő végén kapunk)
Ha a különbözet veszteség jellegű, akkor a pénzügyi ráfordításokat növeljük (Ráfordítás+=T), és a K oldalra mindig passzív időbeli megy, pontosabban 482 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása.

Tehát veszteség esetén (itt a példában is): T87           K482         34 884

Fontos: ezt az elhatárolást nem január 1-jén oldjuk fel, hanem a kötvény könyvekből történő kivezetésekor (eladás, beváltás, apportba adás, térítés nélküli átadás…)

2. pont: X. 1., értékesítés

a) kivezetés könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéken

A 18 Értékpapír csökken (E-=K). Mivel a bankszámlát nem helyezhetjük vele szembe, hiszen az eladási ár összege más lesz, a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezetjük ki.

T376                 K181        2 050 000

Összeg:
Értékesített mennyiség x könyv szerinti érték
100 x 20 500 = 2 050 000

Nagyon fontos, a vásárlásnál (1/c pont) megnéztük, hogy az értékpapír bekerülési (könyv szerinti) értéke a kamattal csökkentett vételár. Nos, ezt kell az értékesített mennyiséggel arányosan kivezetni!

b) eladási ár (nem folyt be)

Általában rögtön befolyik az eladási ár (Bank, Pénztár+=T). Ha nem akkor a 366 Követelés Értékpapírok miatt számlára könyveljük az összeget, és itt várakozik a pénzügyi rendezésig. Az előző pontban a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezettük ki a könyv szerinti értéket, így most innen vezetjük tovább a 381, 384, 366-ra az eladási árat.

T 366         K376        2 500 000

Összeg: 
A kapott ellenérték, melyet vagy abszolút összegben megadnak, vagy db x névérték x árfolyam
100 x 20 000 x 1,25 = 2 500 000

c) eladási árban felhalmozott kamat (miatti nyereség)

A technikai számláról vezetjük át a 97 Pénzügyi bevételek közé (Bevétel + = K). Fontos, hogy ezt vagy tovább alá kell bontani, vagy ki kell írni, hogy „kamatbevétel”.

T 376                   K 97 Kamatbevétel        240 000

Összeg:
Db x névérték x kamatláb/12 hó (360 nap) x az utolsó kamatfizetéstől az eladásig eltelt hónapok (napok)
100 x 20 000 x 0,18 / 12 x 8 = 240 000

d) árfolyam nyereség-veszteség

Nyereség: T376                 K97 árfolyam nyereség        210 000

(Ha veszteség lenne: T87                K376)

Összeg:
A 376-os egyenlege

e) A bekerülési érték és névérték elhatárolt különbözetének feloldása

Emlékszel még a vásárlás 1c) lépésére? Nos, ezt az elhatárolást kell arányosan feloldani. (Ebből következően pénzügyi-számviteli ügyintézőknek nem kell tudni. Mérlegképes tanoncok, főiskolások figyeljenek!)

Veszteségnél (itt): T482           K87        6 977

(Nyereségnél a feloldás: T97        K394)

Összeg: 
Elhatárolt összeg (1c. pont)/összes mennyiség x értékesített mennyiség
34 884 / 500 x 100 = 6 977

3. pont: XI. 15., értékesítés

a) kivezetés könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéken

A 18 Értékpapír csökken (E-=K). Mivel a bankszámlát nem helyezhetjük vele szembe, hiszen az eladási ár összege más lesz, a 375 Értékpapír elszámolási számlára vezetjük ki.

T376                 K181        1 025 000

Összeg:
Értékesített mennyiség x könyv szerinti érték
50 x 20 500 = 1 250 000

Nagyon fontos, a vásárlásnál (1/c pont) megnéztük, hogy az értékpapír bekerülési (könyv szerinti) értéke a kamattal csökkentett vételár. Nos, ezt kell az értékesített mennyiséggel arányosan kivezetni!

b) eladási ár

Általában rögtön befolyik az eladási ár (Bank, Pénztár+=T). Ha nem akkor a 366 Követelés Értékpapírok miatt számlára könyveljük az összeget, és itt várakozik a pénzügyi rendezésig. Az előző pontban a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezettük ki a könyv szerinti értéket, így most innen vezetjük tovább a 381, 384, 366-ra az eladási árat.

T 384         K376        1 050 000

Összeg: 
A kapott ellenérték, melyet vagy abszolút összegben megadnak, vagy db x névérték x árfolyam
50 x 20 000 x 1,05 = 1 050 000

c) eladási árban felhalmozott kamat (miatti nyereség)

A technikai számláról vezetjük át a 97 Pénzügyi bevételek közé (Bevétel + = K). Fontos, hogy ezt vagy tovább alá kell bontani, vagy ki kell írni, hogy „kamatbevétel”.

T 376                   K 97 Kamatbevétel        142 500

Összeg:
Db x névérték x kamatláb/12 hó (360 nap) x az utolsó kamatfizetéstől az eladásig eltelt hónapok (napok)
50 x 20 000 x 0,18 / 12 x 9,5 = 142 500

d) árfolyam nyereség-veszteség

Veszteség: T87             K376        117 500

(Ha nyereség lenne: T376                  K97 árfolyam nyereség)

Összeg:
A 376-os egyenlege

e) A bekerülési érték és névérték elhatárolt különbözetének feloldása
Emlékszel még a vásárlás 1c) lépésére? Nos, ezt az elhatárolást kell arányosan feloldani. (Ebből következően pénzügyi-számviteli ügyintézőknek nem kell tudni. Mérlegképes tanoncok, főiskolások figyeljenek!)

Veszteségnél: T482           K87        3 488

(Nyereségnél a feloldás: T97        K391)

Összeg: 
Elhatárolt összeg (1c. pont)/összes mennyiség x értékesített mennyiség
34 884 / 500 x 50 = 3 488

5. pont: XII. 31., év végi teendők

a) elhatárolás

December 31-én a tárgyévre arányosan járó, de be nem folyt kamatot el kell határolni (hiszen az idei eredménykimutatásban meg kell, hogy jelenjen a bevételek között)
Ez növeli a Pénzügyi bevételeket (Bevétel+=K), és a T oldalra mindig Aktív időbeli elhatárolás kerül.

T 391              K 97        1 155 000      

Összeg:
Db x névérték x kamatláb/12 hó (360 nap) x az utolsó kamatfizetéstől dec. 31-ig eltelt hónapok (napok)
350 x 20 000 x 0,18 / 12 x 11 = 1 155 000

Tipikus hiba: a vásárlástól számított kamat. Nem, az utolsó kamatfizetéstől halmozódik, ezért onnan számoljuk!

b) értékelés

Fontos: az év végi értékelést a mérlegkészítéskor ismert piaci értékhez kell viszonyítani. A fordulónapit csak azért adják meg, hogy elrontsd!

Könyv szerinti érték:    20 500 Ft/db
Piaci érték:                  18 000 Ft/db (20 000 x 0,9)
Értékvesztés:                 2 500 Ft/db x 350 db = 875 000 Ft

Az értékvesztés ráfordítást jelent (R+=T) és egyben csökkenti az értékpapír értékét (E-=K), de az értékvesztéseket elkülönítetten tartjuk nyílván, ezért a 18-as mögé bebiggyesztünk egy 9-es karaktert: 189 értékpapír értékvesztése.

T87        K189        875 000

Mi lenne, ha magasabb lenne a piaci érték a könyv szerinti értéknél?
Ennél a feladatnál semi, mert még nincs a korábbi évekből elszámolt értékvesztés amit most vissza kellene írni. Értékhelyesbítés pedíg nincs!


Kritika a példával kapcsolatban:

1. befektetési céllal vettük, de 1 éven belül eladtuk egy részét. Ezt azért tettük, mert a bekerülési érték és névérték arányos különbözetének elhatárolását csak befektetési célú értékpapírnál határolhatjuk el. Ráadásul a valóságban is előfordulhat, hogy eredetileg ugyan
befektetési céllal szerzünk be egy eszközt, de menet közben mégis az egy éven belüli eladás mellett döntünk.
2. értékvesztést cask akkor számolhatunk el, ha tartósan (1 éven túl) alacsonyabb a piaci érték a könyv szerintinél. Ez a példában nem így van.