Loading...

Kinek kell:

-Mérlegképes könyvelőknek
-Pénzügyi-számviteli ügyintézőknek
-Főiskolásoknak

Káresemény, hiány, megsemmisülés, selejtezés könyvelése

Két csoportba sorolhatjuk:
1. Az esemény után az eszköz állományban marad (ez csak a káreseménynél jöhet szóba)
2. Az esemény után az eszköz nem marad állományban
Nézzük részletesen:
1. Az esemény után az eszköz állományban marad (ez csak a káreseménynél jöhet szóba)
Nagyon egyszerű, ezért nagyon röviden:
A könyv szerinti érték és a káresemény utáni érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.
T86 Egyéb ráfordítások        K1x8    Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése
Ha kártérítést kapunk, akkor azt is lekönyveljük
T384 Bank            K96 Egyéb bevételek
A bank helyett lehet a 368 Egyéb követelések is, ha a kártérítés nem folyt be.
Ennyi az egész!
2. Az esemény után az eszköz nem marad állományban
Ebben az esetben, miután elszámoltuk a terven felüli értékcsökkenést, ki is kell vezetnünk a tárgyi eszközt, hiszen nem marad állományban.
Akkor szokás szerint legyen először egy nagyon egyszerű, fejben is átlátható példa.
Megsemmisül (hiányzik, selejtezünk, kárt szenved) egy tárgyi eszközünk, aminek a bruttó értéke 1 000 000 Ft, az átadásig felhalmozott terv szerinti értékcsökkenés 400 000 Ft, terven felüli értékcsökkenése pedig 200 000 Ft.
A biztosító térítése 500 000 Ft, bankszámlánkra beérkezett

Akasszuk fel:

Káresemény, hiány, selejt, megsemmisülés

Könyvelés:
a) Terven felüli értékcsökkenés
Ennek az eszköznek a megsemmisülés előtti könyv szerinti értéke 400 000 Ft volt.
Miután megsemmisül, nulla lesz az értéke. Ezt kell terven felüli értékcsökkenésként lekönyvelnünk.
Csökken az eszközünk (E-=K), de mint azt már sokszor átvettük, nem az 1×1-re könyveljük, hanem az azt kiegészítő 1×8 terven felüli értékcsökkenésre. Ugyanakkor a megsemmisülés veszteséget okoz, növeli a ráfordításainkat (R+=T)
T86 Egyéb ráfordítások            K1x8 Tárgyi eszközök tf. écs-je    400 000
Ha most megnézed a könyvviteli számlákat, akkor látod, hogy azok összevont egyenlege nullát mutat (1 000 000-400 000-600 000). Ez helyes is, hiszem megsemmisült az eszköz. De, nem maradhat ott az idők végezetéig ezen a három akasztófán a megsemmisült eszközünk, hanem ki kell vezetnünk, szemléletesebben kifejezve: össze kell vezetnünk a két értékcsökkenés számlát (1×9, 1×8) és a bekerülési értéket tartalmazó számlát (1×1). Lépések:
b) Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
1×9-nek K 400 000 egyenlege van, meg kell szüntetnünk, ezért a T oldalára könyvelünk és átvezetjük az 1×1 K oldalára
T1x9 Tárgyi eszköz tsz. écs-je            K1x1 Tárgyi eszköz        400 000

c) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
1×8-nak szintén K 600 000 egyenlege van, meg kell szüntetnünk, ezért a T oldalára könyvelünk és átvezetjük az 1×1 K oldalára
T1x8 Tárgyi eszköz tf. écs-je            K1x1 Tárgyi eszköz        600 000
Nézd meg, mindhárom számla lenullázódott!
d) Kapott kártérítés (ha van)
Bank nő (E+=T) és egyéb bevétel is nő (B+=K)
T384 Bank        K96 Egyéb bevételek            500 000
Természetesen itt is megnézhetjük az eredményhatást a szokásos módon:
+9. Bevételek:     500 000
-8. Ráfordítások:  400 000
-5. Költségek:               0
Eredmény:       + 100 000
Érintett eredménykategória: „A” Üzemi