Loading...

Térítés nélküli átadás könyvelése

Ingyen adjuk oda valakinek az eszközünket.
Akkor legyen először egy nagyon egyszerű, fejben is átlátható példa. Az adatok ugyanazok lesznek, mint az eladás és az apport elméleténél voltak. Vagyis:
Van egy tárgyi eszközünk, aminek a bruttó értéke 1 000 000 Ft, az átadásig felhalmozott terv szerinti értékcsökkenés 400 000 Ft, terven felüli értékcsökkenése pedig 200 000 Ft. Ezt most térítés nélkül átadjuk. Jól jártunk, vagy rosszul? Azt is gondold végig, hogy mennyivel!
Megoldás:
Ez az eszköz a mi nyilvántartásaink szerint (könyv szerint) 400 000 Ft-ot ér (1 000 000 – 400 000 – 200 000). Térítés nélkül, ingyen adjuk át. Kapunk érte valamit? Nem.  Eredményünk tehát -400 000 Ft lesz

Tehát:
Bevétel (eladási ár): 0
Ráfordítás (a beáldozott eszköz értéke): 400 000
Veszteség: 400 000
Akkor most már jöhetnek az akasztófák:
Térítés nélküli átadás könyvelése
Térítés nélküli átadás könyvelése

 

1. Könyv szerinti érték kivezetése
Itt csökkentenünk kell a tárgyi eszközeink értékét és egyben növelnünk kell az egyéb ráfordításainkat. Ez rendben is van, de ez a fránya tárgyi eszköz nem egyetlen akasztófán szerepel a 400 000 Ft-os könyv szerinti értékével, hanem szét van szórva három főkönyvi számlán. Kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez és három lépésben kivezetni.
1a) Bekerülési (bruttó) érték kivezetése
1×1-nek T egyenlege van, ha ki akarom vezetni, el akarom tüntetni, máshogy: le akarom nullázni, akkor a K oldalára kell könyvelnem. Ha itt a K oldalra tettük, akkor 86-os T oldalára tudjuk még beírni.

T86 Egyéb ráfordítások        K1x1 Tárgyi eszközök    1 000 000

1b) Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
Miután kivezettük a bekerülési értéket, logikus, hogy a tárgyi eszköz értékcsökkenése sem maradhat ott, hiszen megszűnt a főszámla, amihez tartozott.
K egyenlege van, ha le akarjuk nullázni, akkor a T oldalára kell könyvelnünk, A 88-osnak marad a K oldala

T 1×9 Tárgyi eszköz tsz. écs.        K86 Egyéb ráfordítások    400 000

1c) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
Ugyan az, mint az előző pont:
T 1×8 Tárgyi eszköz tf. écs.        K86 Egyéb ráfordítások    200 000
Ezzel a lépéssel az eszközünk sorsa beteljesedett, eltűnt, minden számla nullát mutat, ugyanakkor lett 400 00 Ft egyéb ráfordításunk.
Még egy dolog ide kívánkozik: ha az eszköznek van értékhelyesbítése, akkor azt is fel kell oldani: T417  K1x7.
2. Áfa
Első blikkre meglepő!
Mi az értelme?
Gondold el: az Áfa az állam egyik legnagyobb bevétele. Ergo: állam nagyon szereti. Vállalkozó viszont nem szereti. Neki fáj. Vállalkozó viszont leleményes fajta. Ha nem lenne áfa, abban a pillanatban minden adás-vételt térítés nélküli átadásként igyekezne elsütni.
Könyvelés:
Mi vagyunk az átadók. Áfa szempontból ezért úgy viselkedünk, mint az eladók. Vagyis: K467. Szóval: Nekem, aki jószívűen, ingyenesen átadtam a tárgyi eszközömet, nem elég, hogy az eszköz értékével szegényebb lettem, még áfát is kell utána fizetnem.
Ok, de mi van a T oldalon. A szomorú valóság ez: két lehetőség (és sajnos mindkettőt tudni kell)! Ugyanis én, az átadó eldönthetem, hogy az áfát:
a)  áthárítom az átvevőre (ha már ingyé kapta az eszközt, legalább ezt fizesse ki nekem), ebben az esetben várom, hogy majd fizesse ki, így követelésem keletkezik (E+=T), vagy
b) még ezt a buktát is bevállalom és nem fizettetem ki vele (Pl. a MOL elajándékoz 30 db leselejtezett számítógépet egy gyermek onkológiai osztálynak, akkor lehet, hogy az áfára is legyint egyet). Ebben az esetben le kell írni veszteségként, rendkívüli ráfordításként (R+=T)
a) ha áthárítjuk: T368 Egyéb követelések            K467 Fizetendő áfa      108 000
b) ha nem hárítjuk át:  T86 Egyéb ráford.    K467 Fizetendő áfa     108 000
Összeg: az áfa alapja a piaci érték. Ha nem adják meg (mint itt), akkor a könyv szerinti értéket tekintjük az áfa alapjának.
Kedves pénzügyi-számviteli ügyintézők! Ti most nagyon figyeljetek, mert Tőletek rendszeresen meg szokták azt is kérdezni, hogy mennyi az eredményre gyakorolt hatás és melyik eredménykategóriát érinti a gazdasági esemény! Mérlegképes tanoncoknak így nem szokták feltenni a kérdést, de ez alap, hogy tudni kell!
Szóval:
Mennyi az eredményre gyakorolt hatás?
Rém egyszerű! Csak az eredménykimutatásra kell gondolni.
Abban mik vannak? Elárulom: bevételek (9), költségek (5) és ráfordítások (8).
Két féle megoldás lehet, attól függően, hogy az áfa áthárításra kerül, vagy sem:
  9. Bevételek:                                             0                  0
– 8. Ráfordítások:                               400 000        508 000
– 5. Költségnemek:                                0                 0
=Eredményre gyakorolt hatás:          -400 000       -508 000

Melyik eredménykategóriát érinti közvetlenül?
Most is az eredménykimutatásban kell kutakodnunk. Az eredménykategóriák a betűvel jelzett összesítő sorok. Az egyéb bevétel és ráfordítás az “A” üzemi eredményen belül van.