Loading...
külföldi szállító rendezése
Devizás szállító kiegyenlítése

1. Vásárlás

Valamilyen eszközt veszünk, ami nő (E+=T). Nem fizetjük ki azonnal, ezért a szállítói tartozásunk is nő (F+=K)

T1-3 Valamilyen eszköz   K454 Szállítók

A külföldi szállítót 4542 számmal is szokták jelezni.

Összeg:
A teljesítés napi (még véletlenül sem számlázás napi!) választott árfolyamon. Vagyis mi választhatjuk ki, hogy milyen árfolyamon számítjuk át Ft-ra.

A választott árfolyam lehet:
a) tetszőlegesen választott hitelintézet vételi és eladási árfolyamának átlaga
b) MNB hivatalos árfolyama
c) vételi árfolyamon
d) eladási árfolyamon

2. Évközi kiegyenlítés

Két helyről tudjuk átutalni a tartozásunkat:
1. Ft-os elszámolási betétből
2. Devizabetétből

2)a)1 Átutalás Elszámolási betétből.

Bank csökken (E-=K), szállító is csökken (F-=T)

T454 Szállító        K384 Bank

Milyen árfolyamon:
Gondolj bele: a német partnerünknek Ft-ban indítjuk az utalást. Neki viszont már Euro érkezik a bankszámlájára. Vagyis történt egy tényleges átváltás. A bank a Ft helyett devizában továbbította az összeget.

Milyen árfolyamon váltotta át a forintunkat a bank devizára?

A vételi és az eladási árfolyamot mindig a bank szempontjából kell néznünk.
Vételi: a bank mennyiért veszi meg a devizánkat (hány Ft-ért vásárol 1 egység devizát)?
Eladási: a bank mennyiért ad el nekünk devizát (hány Ft Ft-ért ad el 1 egység devizát)?
Itt a bank eladott nekünk Eurót, vagyis az ELADÁSI árfolyamot kell használnunk.

2)a)2 Devizabetétről utaljuk át a tartozásunkat

T454 Szállító                        K386 Devizabetét

De milyen árfolyamon?

Lépjünk egyet hátra!

Mi a feltétele annak, hogy a devizabetétből tudjunk utalni?

Hogy legyen rajta devizánk. Tehát már korábban valamikor valamilyen árfolyamon rá kellett, hogy helyezzünk pénzt. Valamilyen korábbi árfolyamon! Ez azt jelenti, hogy ha onnan át akarunk utalni pénzt, akkor csakis azon az árfolyamon tudjuk, amin nyilván van tartva. Vagyis a devizabetétből annak KÖNYV SZERINTI árfolyamán tudjuk kivezetni az összeget.

Sőt, még bosszantóbbat mondok: könyv szerinti árfolyamon, FIFO módszerrel, vagy átlagárral.

Miért?

Mert lehet, hogy a devizabetétünkre több adagban érkezett deviza, többféle árfolyamon. Márpedig, ha ez van, akkor vagy fityó, vagy átlagár!

2)b Árfolyamkülönbözet:

A kiegyenlítéskor keletkezhet:

-nyereség: T454 Szállító    K97 Pénzügyi bevételek, ha szállító könyv szerinti árfolyama magasabb, mint az utaláskori árfolyam (kevesebb Ft-ot fizettünk, mint eredetileg kellett volna)

-veszteség: T87 Pénzügyi ráfordítások   K454 Szállító, ha a szállító könyv szerinti árfolyama kisebb, mint az utaláskori árfolyam (többet Ft-ot fizettünk, mint eredetileg kellett volna)

Összeg: kiegyenlített deviza x (szállító könyv szerinti árfolyama-az utaláskori árfolyam)

Az év végi értékelésről itt olvashatsz!