!!!

2012. szeptember 12., szerda

Külföldi vevő feladat

 Vállalkozásunk devizás vevőivel, szállítóival kapcsolatban az alábbi információkkal rendelkezünk:


454 egyenlege: 5 000 000 Ft    (20 000 Eur)
Az időszak során az alábbi gazdasági események történtek:

20 000 Eur kiszámlázás külföldi partnernek     Árf:    252-254
5 000 Eur befolyik a devizabetétre        Árf:    253-255
6 000 Eur befolyik elszámolási betétbe    Árf:    256-258

XII. 31.                                Árf:    254-256

A devizabetéten más pénzmozgás nem volt. A vállalkozás a devizás tételeinek értékeléséhez a hitelintézet átlagárfolyamát választotta.

Feladat: könyveljünk le valamennyi gazdasági eseményt a fordulónapig!
Megoldás:


Megjegyzés: a szállító egyenlegének árfolyama: 5 000 000/20 000= 250 Ft/Euro. Most nem csinálunk vele semmit, mert ez már egy korábban lekönyvelt egyenleg.

1. Értékesítés

Ha külföldi vevőnek értékesítünk, a vevővel szembeni követelésünk nő (E+=T). Miután külföldre adtuk el a terméket, szolgáltatást, ezért az export árbevételünk is nő (B+=K) 

T 317 Külföldi vevők    K93-94 Export árbevétel    5 060 000

20 000 x 253 = 5 060 000

Milyen árfolyamon számoljuk át a devizában megadott értéket? Választott árfolyamon (átlag), amit itt már megnéztük (először azt az anyagrészt tudd, és csak utána folytasd itt az olvasást!)

2. Évközi kiegyenlítés

a) befolyt összeg

A vevővel szembeni követelésünk csökken (E-=K). Devizabetét nő (E+=T)

T386 Devizabetét          K317 Külföldi vevő          1 270 000

Összeg: a pénzügyi rendezés napján érvényes választott árfolyamon
5 000 x 254 = 1 270 000

b) árfolyamkülönbözet:

nyereség: a vevő könyv szerinti árfolyama kisebb, mint a beérkezéskori árfolyam (többet kaptunk, mint amire számítottunk)

T317 Külföldi vevők    K97 Pénzügyi bevételek  5 000

Összeg: kiegyenlített deviza x (vevő könyv szerinti árfolyama-a beérkezéskori árfolyam)
5 000 x (253-254)= 5 000

3. Évközi kiegyenlítés

a) befolyt összeg

A vevővel szembeni követelésünk csökken (E-=K), és az elszámolási betétre érkezik az összeg (E+=T)

T384 Elszámolási betét           K317 Külföldi vevő        1 536 000

Összeg: gondolj bele: a német partner Euróban indította az utalást. Nekünk a Ft-os elszámolási betétünkbe azonban már Ft-ban érkezett az összeg. Vagyis történt egy tényleges átváltás. A bank a deviza helyett Ft-ot adott nekünk. Milyen árfolyamon váltotta át és írta jóvá a devizát a számlánkon a bank?

A vételi és az eladási árfolyamot mindig a bank szempontjából kell néznünk.
Vételi: a bank mennyiért veszi meg a devizánkat (hány Ft-ért vásárol 1 egység devizát)?
Eladási: a bank mennyiért ad el nekünk devizát (hány Ft Ft-ért ad el 1 egység devizát)?

Itt a bank megvette a német partner által elindított Eurót, vagyis VÉTELI árfolyamot kell használnunk.
6 000x256=1 536 000

b) árfolyamkülönbözet:
-nyereség, ha vevő könyv szerinti árfolyama kisebb, mint a beérkezéskori árfolyam

T317 Külföldi vevők    K97 Pénzügyi bevételek          18 000
Összeg: kiegyenlített deviza x (vevő könyv szerinti árfolyama-a beérkezéskori árfolyam)
6 000 x (253-256)=18 000

4. év végi értékelés 

A lényeg: minden devizás tételnél össze kell vetnünk a könyv szerinti árfolyamot (amin lekönyveltük) a fordulónapi átlagárfolyammal (választott árfolyammal). Miután az árfolyamok eltérőek lesznek, árfolyam különbözetet fogunk elszámolni. 

Vevő: 20 000 Eur volt, de ebből már 11 000 Eurot átutalt. Év végén nyitott: 9 000 Eur
9 000 x (253-255) = 18 000 Ft  nyereség

Szállító: nem történt év közben kiegyenlítés, vagyis a teljes összeget át kell értékelni:
20 000 x (250-255) = 100 000 Ft veszteség

Devizabetét: el ne feledd! Beérkezett 5 000 Eur, ezt is át kell értékelni!
5 000 x (254-255) = 5 000 Ft nyereség

Megjegyzés:

A követeléseknél és pénzeszközöknél:
Akkor keletkezik árfolyamnyereség, ha az év végi árfolyam magasabb, mint a könyv szerinti árfolyam. Hiszen többet ér év végén a devizánk Ft-ban, mint, ahogy azzal eredetileg számoltunk.
Árfolyamveszteség akkor keletkezik, ha csökken az árfolyam, hiszen ekkor kevesebbet ér Ft-ra átszámolva, mint amire eredetileg számítottunk.

A kötelezettségeknél:
Akkor keletkezik árfolyamnyereség, ha az év végi árfolyam alacsonyabb, mint a könyv szerinti árfolyam. Hiszen kevesebb a tartozásunk év végén a Ft-ban, mint, ahogy azzal eredetileg számoltunk.
Árfolyamveszteség akkor keletkezik, ha nő az árfolyam, hiszen ekkor több lesz a tartozásunk Ft-ra átszámított értéke, mint amire eredetileg számítottunk.

Könyvelés:

A 368 Technikai számlával szemben.

Ugye emlékszel: a technikai számlák olyan segédszámlák, melyeken a növekedés-csökkenés nem értelmezhető. Csak az elszámolást segíti, a tranzakció végére nulla lesz az egyenlege. A 368 Egyéb követeléseken belül szoktak nyitni egy alszámlát pl.: 3682. Neve: Devák = devizák, valuták árfolyamkülönbözete. Én most nem bontom alá, hanem csak simán 368 Deváknak nevezem.
Mindig ez lesz az egyik számla. Hogy melyik oldalra kerül az, az átértékelendő ellenszámlán múlik

Vevők értékelése: nyereség, vagyis nő a követelésünk értéke (E+=T)
T 317 Külföldi vevők     K368 Devák   18 000

Szállító értékelése: veszteség, vagyis nőtt a szállítói tartozásunk (F+=K)
T368 Devák           K454 Szállítók     100 000

Devizabetét értékelése: nyereség, vagyis nő a devizabetétünk értéke (E+=T)
T386 Devizabetét   K368 Devák      5 000

Ezután a 368 Devák számla egyenlege a korábban kiszámolt 77 000 Ft-ot mutatja.

Ezt kell átvezetnünk a pénzügyi ráfordítások, vagy bevételek közé.

Itt most veszteség, tehát:

T87 Pénzügyi ráfordítások    K368 Devák     77 000

(Ha nyereség lenne: T368 Devák             K97 Pénzügyi bevételek)

10 megjegyzés:

Névtelen írta...

Kedves Norbert!
2 kérdésem lenne: 1. a devizás tételeket év végén (ha még fenn áll a követelésünk-kötelezettségünk év végén) mindenféleképpen át kell értékelnünk vagy csak akkor ha J E L E N T ŐS az eltérés a KSzÉ és az év végi árfolyam között illetve következő évben mi történik az átértékelés miatt keletkezett veszteség-nyereség összegével,amikor ténylegesen megtörténik a kiegyenlítése a számlának(317-re ill.454-re könyvelt + /- összegekre gondolok.
2. A 386-os számlán nem deviza van (pl.5e Eur-ot erre a számlára utaltak) ezt is át kell váltani Ft-ra,én azt hittem,hogy a devizabetétszámlán csak deviza van könyvelve és nem Ft.
Válaszát előre is köszönöm.

Mérlegképes Tanárok írta...

1.Igen, kötelező az év végi átértékelés, ez nem régen változott!
A következő évre már a fordulónapon átértékelt "új" árfolyamon megy át, így az év közi kiegyenlítéskor ehhez kell viszonyítani a kiegyenlítéskori árfolyamot.

2. A devizabetétszámlán lévő összeget fizikailag nem kell átváltani, de miután Magyarországon vagyunk, ezért Ft-ban könyvelünk, így a könyvelésben Forintosítani kell. De ettől a számlán még devizában marad!

Névtelen írta...

Kedves Norbert !
A 2/b. pont árfolyamkülönbözet szerintem nem nyereség ,hanem veszteség , ha jól értelmezem a feladatot(KSzÉ:254,beérkezéskori árfolyam:253)

Névtelen írta...

az előző névtelen megjegyzés folytatása: illetve ha ez a 3 tranzakció egy napra vonatkozik (a kiszámlázás, pénzügyi teljesítés - befolyt 5e Eur) akkor talán értem.- mert e nélkül nincs mihez viszonyítani a KSzÉ-et és a pü-i teljesítés - kiegyenlítés - napján érvényes - választott árfolyamot
Válaszát előre is köszönöm.

Mérlegképes Tanárok írta...

Nem jól értelmezed. A 253 a könyv szerinti érték. Ezen könyveltük le az 1. pontban. Most, amikor befolyik, 254-es árfolyamon jön be. Többet kaptunk tehát, mint amire számítottunk. Ezért nyereség.

Mérlegképes Tanárok írta...

Éppen, hogy nem egy napra vonatkozik.
Nem világos számomra a kérdés, ha még most sem ok, akkor pontosítsd.

Névtelen írta...

Kedves Norbert!
A névtelen bejegyzés :(15,36) feladat végére érve (4.pont) a feltett kérdés már nem kérdés.
Köszönöm és elnézést kérek.

Mérlegképes Tanárok írta...

Ha sikerült megérteni, akkor ok.

Névtelen írta...

Kedves Norbert !
A 386-os számlához kapcsolódik a kérdésem:
ha több éven keresztül gyűjti a vállalkozás a devizáját (pl. 2008,2009,2010,2011,2012 ) akkor ennek a számlának az év végi értékelése hogyan történik? - mert ez a számla gondolom nem szűnik meg
Válaszát előre is köszönöm..


Mérlegképes Tanárok írta...

Minden év végén az az évi fordulónapi árfolyamhoz át kell értékelni az összes devizát, akkor is, ha az évekkel korábban került be a devuzaszámlára.

Online videós vizsgafelkészítés (kattints a képre)

HOGYAN TEGYÉL SIKERES SZÁMVITEL VIZSGÁT?

-Nehezen megy a számvitel?
-Nem érted, hogy a tanár miről beszél az órán?
-Csak ülsz a tankönyv felett és nem tudod megfejteni a megoldást?
-Közeledik a vizsga és úgy érzed, hogy nem fog menni? Vagy mér túl is vagy néhány sikertelen vizsgán?

Mennyivel jobb lenne, ha már túl lennél rajta:

-Végre felszabadulna rengeteg, eddig tanulásra fordított időd
-Sikerülne megfelelő állást találnod
-Feljebb léphetnél a vállalati ranglétrán
-Több fizetést kaphatnál


IRATKOZZ FEL MOST, ÉS BEBIZONYÍTOM NEKED: A SZÁMVITEL EGYÁLTALÁN NEM NEHÉZ!


CSAK FELIRATKOZOTT OLVASÓKNAK: 

-8 tanács a sikeres számvitel vizsgához

-20 kidolgozott feladat 78 nap alatt!

+Bónusz: készletek puska
 
++Meglepetés azonnal a regisztráció után 


AZ OLDAL HASZNÁLATA INGYENES, A REGISZTRÁCIÓVAL SEM KELETKEZIK SEMMIFÉLE FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGED! ÉN KÖSZÖNÖM, HOGY MEGTISZTELTÉL A FIGYELMEDDEL!

Nézzük, milyen anyagokat kapsz tőlem, ha feliratkozol:

8 tanács a sikeres számvitel vizsgához: 

1. Hogy kezdj neki a számvitel tanulásnak? Ha ezt nem tartod szem előtt, akkor soha sem fogod megtanulni a számvitelt

2. Milyen sorrendben haladj? Alapoktól a mérlegképes szintig.

3. Hogyan tanulj hatékonyan?

4. Mennyi időt szánj a tanulásra (naponta és összesen)?

5. Miből tanulj? Elmondom, hogy szerintem melyik tankönyvet érdemes megvenni.

6. Hogyan lehet felgyorsítani a számvitel tanulást?

7. A számviteloktatás rákfenéje. Miért ilyen nagy a bukási arány? Csak a diák a hibás?

8. Érdemes magántanárhoz járni? Ha igen, hogyan válassz?

20 kidolgozott feladat a következő témakörökből:

-számvitel alapjai:
könyvelési tétel szerkesztése a T-K rendszerben, vállalkozás könyvelése nyitástól zárásig, áfa elszámolása, átvezetési számla

-pénzügyi számvitel:
tárgyi eszközök, vásárolt készletek, értékpapírok

+ Bónusz: részletes puska vásárolt készletekből

++Meglepetés azonnal a regisztráció után

Miért éppen a számvitel navigátor? 

Mert a többi hasonló oldaltól eltérően itt valós oktatási tapasztalaton nyugvó segítséget kapsz: 

-több mint 30 000 kontakt órát tartottam alapoktól a legmagasabb szintig

-több ezer hallgatóm tett sikeres záróvizsgát

-vizsgabizottságokban több ezer vizsgázó írásbeli dolgozatát javítottam, illetve szóbelizettem

-diákjaim országos számvitelversenyeken sorozatosan a legjobb eredményeket érték el

-az ország legnívósabb oktatási intézményeiben oktattam

-több iskolában is megkaptam a megtisztelő „év legjobb oktatója” címet

Ne habozz, kérd most az ingyenes e-mail tanfolyamot itt:
 
Név:*
E-mail:*
Hol tanulsz számvitelt? Mérlegképes könyvelő tanfolyam
Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam
Főiskola: számvitel alapjai
Főiskola: pénzügyi számvitel
Főiskola: vezetői számvitel
Egyéb
Melyik iskolában tanulod?
Melyik városban?
Hogyan találtál ide? Véletlenül
Ajánlotta valaki
Egyéb

Címkék

Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai (195) Mérlegképes tanoncok (171) Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam anyagai (150) Pénzügyi számvitel (109) Feladatok (88) Számvitel alapjai (56) Tárgyi eszközök (46) Vásárolt készletek (36) Adózás (30) Áfa (28) ÁFA feladat (20) Általános Forgalmi adó (18) Nyilvántartási ár (16) ÁFA különös rendelkezések (13) Eredménykimutatás (12) KFK (11) Kontírozás (11) Gépi könyvelés (10) Gyakorlati könyvelés (9) Időbeli elhatárolások (9) Áfa elmélet (9) Devizák (8) Pénzügyi ügyintéző tanfolyam (8) Értékcsökkenés (8) Elszámoló ár (7) FIFO módszer (7) Vezetői számvitel (7) Átlagár (7) Értékpapírok (7) Passzív időbeli elhatárolás (6) Saját termelésű készletek (6) Aktív időbeli elhatárolás (5) Számvitel oktatás (5) Számvitel-elemzés vizsga (5) Számviteli bizonylatok (5) Váltó (5) Fogyasztói ár (4) Mérleg (4) Mérlegképes könyvelő szakmai- és vizsgakövetelmények (4) Nem számvitel (4) Számlatükör (4) Számvitel röpdoga (4) személyi jövedelemadó (4) 6/7-es számlaosztály (3) Betétdíjas ár (3) Göngyöleg (3) Használt ingóságokra (3) Nincs évközi nyilvántartás (3) STKÁV (3) Számlaosztályok (3) Vizsgasorok (3) gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok (3) mezőgazdasági tevékenység (3) műalkotásokra (3) 2014-es adótörvény változások (2) 2015 (2) Immateriális javak (2) Jövedelemelszámolás (2) Munkabérek (2) Részesedések (2) Számviteli ügyintéző tanfolyam (2) látvány-csapatsport támogatás (2) társasági adó (2) társasági adókedvezmény (2) utazásszervezési szolgáltatás (2) ART (1) Egyszerűsített vállalkozási adó. EVA (1) Főkönyvi kivonat (1) Helyi adó (1) Illeték (1) Reklámadó (1) Személyi jövedelem adó (1) Számviteli törvény változásai (1) Teszt (1) Társadalombizotsítás (1) adómentes bevétel (1) adómentesség (1) adózás rendjéről szóló törvény (1) alanyi adómentes (1) alapelvek (1) arányosítás (1) befektetési célú arany (1) belföldről származó jövedelem (1) bevallása (1) egyéb jövedelem (1) egészségügyi hozzájárulás (1) feladat (1) felvásárlási okirat (1) főbb elve (1) jövedelem (1) jövedéki adó (1) kompenzációs felár (1) környezetvédelmi termékdíj (1) külföldről származó jövedelem (1) külön adózó jövedelem (1) levonási hányados (1) megosztás (1) nem önálló jövedelem (1) nyilvános árverező (1) népegészségügyi termékadó (1) portfolioblogger (1) pénzforgalmi elszámolás (1) személyi jövedelemadó megállapításának módja (1) szociális hozzájárulás (1) társasági adó változás 2015 (1) viszonteladó (1) ÁFA elszámolása (1) ÁFA levonása (1) ÁFA pénzforgalmi elszámolás (1) Általáns Forgalmi Adó (1) Átvezetési számla (1) áfamentesség (1) általános jellemzők (1) árrés (1) élelmiszer felügyeleti díj (1) önálló jövedelem (1) összevonandó jövedelem (1)