Külföldi vevő feladat

Külföldi vevő feladat

Loading...

 Vállalkozásunk devizás vevőivel, szállítóival kapcsolatban az alábbi információkkal rendelkezünk:

454 egyenlege: 5 000 000 Ft    (20 000 Eur)
Az időszak során az alábbi gazdasági események történtek:
20 000 Eur kiszámlázás külföldi partnernek     Árf:    252-254
5 000 Eur befolyik a devizabetétre        Árf:    253-255
6 000 Eur befolyik elszámolási betétbe    Árf:    256-258
XII. 31.                                Árf:    254-256
A devizabetéten más pénzmozgás nem volt. A vállalkozás a devizás tételeinek értékeléséhez a hitelintézet átlagárfolyamát választotta.
Feladat: könyveljünk le valamennyi gazdasági eseményt a fordulónapig!

Megoldás:

Megjegyzés: a szállító egyenlegének árfolyama: 5 000 000/20 000= 250 Ft/Euro. Most nem csinálunk vele semmit, mert ez már egy korábban lekönyvelt egyenleg.
1. Értékesítés
Ha külföldi vevőnek értékesítünk, a vevővel szembeni követelésünk nő (E+=T). Miután külföldre adtuk el a terméket, szolgáltatást, ezért az export árbevételünk is nő (B+=K) 
T 317 Külföldi vevők    K93-94 Export árbevétel    5 060 000
20 000 x 253 = 5 060 000
Milyen árfolyamon számoljuk át a devizában megadott értéket? Választott árfolyamon (átlag), amit itt már megnéztük (először azt az anyagrészt tudd, és csak utána folytasd itt az olvasást!)
2. Évközi kiegyenlítés
a) befolyt összeg
A vevővel szembeni követelésünk csökken (E-=K). Devizabetét nő (E+=T)
T386 Devizabetét          K317 Külföldi vevő          1 270 000
Összeg: a pénzügyi rendezés napján érvényes választott árfolyamon
5 000 x 254 = 1 270 000
b) árfolyamkülönbözet:
nyereség: a vevő könyv szerinti árfolyama kisebb, mint a beérkezéskori árfolyam (többet kaptunk, mint amire számítottunk)

T317 Külföldi vevők    K97 Pénzügyi bevételek  5 000
Összeg: kiegyenlített deviza x (vevő könyv szerinti árfolyama-a beérkezéskori árfolyam)
5 000 x (253-254)= 5 000
3. Évközi kiegyenlítés

a) befolyt összeg
A vevővel szembeni követelésünk csökken (E-=K), és az elszámolási betétre érkezik az összeg (E+=T)
T384 Elszámolási betét           K317 Külföldi vevő        1 536 000
Összeg: gondolj bele: a német partner Euróban indította az utalást. Nekünk a Ft-os elszámolási betétünkbe azonban már Ft-ban érkezett az összeg. Vagyis történt egy tényleges átváltás. A bank a deviza helyett Ft-ot adott nekünk. Milyen árfolyamon váltotta át és írta jóvá a devizát a számlánkon a bank?
A vételi és az eladási árfolyamot mindig a bank szempontjából kell néznünk.
Vételi: a bank mennyiért veszi meg a devizánkat (hány Ft-ért vásárol 1 egység devizát)?
Eladási: a bank mennyiért ad el nekünk devizát (hány Ft Ft-ért ad el 1 egység devizát)?
Itt a bank megvette a német partner által elindított Eurót, vagyis VÉTELI árfolyamot kell használnunk.
6 000×256=1 536 000
b) árfolyamkülönbözet:
-nyereség, ha vevő könyv szerinti árfolyama kisebb, mint a beérkezéskori árfolyam
T317 Külföldi vevők    K97 Pénzügyi bevételek          18 000
Összeg: kiegyenlített deviza x (vevő könyv szerinti árfolyama-a beérkezéskori árfolyam)
6 000 x (253-256)=18 000
4. év végi értékelés 
A lényeg: minden devizás tételnél össze kell vetnünk a könyv szerinti árfolyamot (amin lekönyveltük) a fordulónapi átlagárfolyammal (választott árfolyammal). Miután az árfolyamok eltérőek lesznek, árfolyam különbözetet fogunk elszámolni. 
Vevő: 20 000 Eur volt, de ebből már 11 000 Eurot átutalt. Év végén nyitott: 9 000 Eur
9 000 x (253-255) = 18 000 Ft  nyereség
Szállító: nem történt év közben kiegyenlítés, vagyis a teljes összeget át kell értékelni:
20 000 x (250-255) = 100 000 Ft veszteség
Devizabetét: el ne feledd! Beérkezett 5 000 Eur, ezt is át kell értékelni!
5 000 x (254-255) = 5 000 Ft nyereség
Megjegyzés:

A követeléseknél és pénzeszközöknél:
Akkor keletkezik árfolyamnyereség, ha az év végi árfolyam magasabb, mint a könyv szerinti árfolyam. Hiszen többet ér év végén a devizánk Ft-ban, mint, ahogy azzal eredetileg számoltunk.
Árfolyamveszteség akkor keletkezik, ha csökken az árfolyam, hiszen ekkor kevesebbet ér Ft-ra átszámolva, mint amire eredetileg számítottunk.

A kötelezettségeknél:
Akkor keletkezik árfolyamnyereség, ha az év végi árfolyam alacsonyabb, mint a könyv szerinti árfolyam. Hiszen kevesebb a tartozásunk év végén a Ft-ban, mint, ahogy azzal eredetileg számoltunk.
Árfolyamveszteség akkor keletkezik, ha nő az árfolyam, hiszen ekkor több lesz a tartozásunk Ft-ra átszámított értéke, mint amire eredetileg számítottunk.
Könyvelés:
A 368 Technikai számlával szemben.
Ugye emlékszel: a technikai számlák olyan segédszámlák, melyeken a növekedés-csökkenés nem értelmezhető. Csak az elszámolást segíti, a tranzakció végére nulla lesz az egyenlege. A 368 Egyéb követeléseken belül szoktak nyitni egy alszámlát pl.: 3682. Neve: Devák = devizák, valuták árfolyamkülönbözete. Én most nem bontom alá, hanem csak simán 368 Deváknak nevezem.
Mindig ez lesz az egyik számla. Hogy melyik oldalra kerül az, az átértékelendő ellenszámlán múlik
Vevők értékelése: nyereség, vagyis nő a követelésünk értéke (E+=T)
T 317 Külföldi vevők     K368 Devák   18 000
Szállító értékelése: veszteség, vagyis nőtt a szállítói tartozásunk (F+=K)
T368 Devák           K454 Szállítók     100 000
Devizabetét értékelése: nyereség, vagyis nő a devizabetétünk értéke (E+=T)
T386 Devizabetét   K368 Devák      5 000
Ezután a 368 Devák számla egyenlege a korábban kiszámolt 77 000 Ft-ot mutatja.
Ezt kell átvezetnünk a pénzügyi ráfordítások, vagy bevételek közé.
Itt most veszteség, tehát:
T87 Pénzügyi ráfordítások    K368 Devák     77 000
(Ha nyereség lenne: T368 Devák             K97 Pénzügyi bevételek)
2018-06-12T21:17:26+00:002012. szeptember 12.|Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai|16 hozzászólás

16 hozzászólás

  1. Névtelen 2013-03-12 - 21:46- Válasz

    Kedves Norbert!
    2 kérdésem lenne: 1. a devizás tételeket év végén (ha még fenn áll a követelésünk-kötelezettségünk év végén) mindenféleképpen át kell értékelnünk vagy csak akkor ha J E L E N T ŐS az eltérés a KSzÉ és az év végi árfolyam között illetve következő évben mi történik az átértékelés miatt keletkezett veszteség-nyereség összegével,amikor ténylegesen megtörténik a kiegyenlítése a számlának(317-re ill.454-re könyvelt + /- összegekre gondolok.
    2. A 386-os számlán nem deviza van (pl.5e Eur-ot erre a számlára utaltak) ezt is át kell váltani Ft-ra,én azt hittem,hogy a devizabetétszámlán csak deviza van könyvelve és nem Ft.
    Válaszát előre is köszönöm.

  2. Mérlegképes Tanárok 2013-03-12 - 22:22- Válasz

    1.Igen, kötelező az év végi átértékelés, ez nem régen változott!
    A következő évre már a fordulónapon átértékelt "új" árfolyamon megy át, így az év közi kiegyenlítéskor ehhez kell viszonyítani a kiegyenlítéskori árfolyamot.

    2. A devizabetétszámlán lévő összeget fizikailag nem kell átváltani, de miután Magyarországon vagyunk, ezért Ft-ban könyvelünk, így a könyvelésben Forintosítani kell. De ettől a számlán még devizában marad!

  3. Névtelen 2013-03-14 - 15:36- Válasz

    Kedves Norbert !
    A 2/b. pont árfolyamkülönbözet szerintem nem nyereség ,hanem veszteség , ha jól értelmezem a feladatot(KSzÉ:254,beérkezéskori árfolyam:253)

  4. Névtelen 2013-03-14 - 15:54- Válasz

    az előző névtelen megjegyzés folytatása: illetve ha ez a 3 tranzakció egy napra vonatkozik (a kiszámlázás, pénzügyi teljesítés – befolyt 5e Eur) akkor talán értem.- mert e nélkül nincs mihez viszonyítani a KSzÉ-et és a pü-i teljesítés – kiegyenlítés – napján érvényes – választott árfolyamot
    Válaszát előre is köszönöm.

  5. Mérlegképes Tanárok 2013-03-14 - 20:52- Válasz

    Nem jól értelmezed. A 253 a könyv szerinti érték. Ezen könyveltük le az 1. pontban. Most, amikor befolyik, 254-es árfolyamon jön be. Többet kaptunk tehát, mint amire számítottunk. Ezért nyereség.

  6. Mérlegképes Tanárok 2013-03-14 - 20:55- Válasz

    Éppen, hogy nem egy napra vonatkozik.
    Nem világos számomra a kérdés, ha még most sem ok, akkor pontosítsd.

  7. Névtelen 2013-03-14 - 21:17- Válasz

    Kedves Norbert!
    A névtelen bejegyzés :(15,36) feladat végére érve (4.pont) a feltett kérdés már nem kérdés.
    Köszönöm és elnézést kérek.

  8. Mérlegképes Tanárok 2013-03-14 - 22:09- Válasz

    Ha sikerült megérteni, akkor ok.

  9. Névtelen 2013-03-14 - 22:30- Válasz

    Kedves Norbert !
    A 386-os számlához kapcsolódik a kérdésem:
    ha több éven keresztül gyűjti a vállalkozás a devizáját (pl. 2008,2009,2010,2011,2012 ) akkor ennek a számlának az év végi értékelése hogyan történik? – mert ez a számla gondolom nem szűnik meg
    Válaszát előre is köszönöm..

  10. Mérlegképes Tanárok 2013-03-14 - 22:34- Válasz

    Minden év végén az az évi fordulónapi árfolyamhoz át kell értékelni az összes devizát, akkor is, ha az évekkel korábban került be a devuzaszámlára.

  11. merci 2017-08-07 - 19:29- Válasz

    Kedves Norbert,
    számomra az nem teljesen világos, h az évvégi értékelés alkalmával egy nem realizált árfolyam veszteség/nyereség miért jelenik meg mindjárt eredmény növelő/csökkentő tényezőként…

  12. merci 2017-08-07 - 19:42- Válasz

    És a másik dolog, amit nem látok át, hogy amikor év közben a vevő részben egyenlít, akkor ugyebár ő annyit fizet majd, ami a vele szemben fennálló követelés euroban, de mi még kapcsolódó tételként kontírozunk árfolyam különbözetet a 317- tél szemben, ami olyan mintha újabb követelést keletkeztetnénk, pedig a 317 arányos része már kiegyenlítést nyer. Hová tüntetjük majd a 317 tartozik oldalát, ami csak az árfolyamnyereségből adódik?

  13. Számvitel Navigátor 2017-08-08 - 09:40- Válasz

    Éppen, hogy eltümtetjük az árfolyamkülönbözettel a 317 3gyenelegét!

    A 317-en a teljesítés napi árfolyamon van könyvelve, majd mikor befolyik, az az napin könyveljük.
    A kettő különbözetét tüntetjük el az árfolyamkülönbözet elszámolásával.

  14. merci 2017-08-09 - 05:08- Válasz

    Tényleg! 🙂 köszönöm

  15. Marianna 2017-10-04 - 09:07- Válasz

    Kedves Norbert,

    ha Ft-os bankszámlán vásárolok a banktól eurót, és ezt azonnal át is vezetik az eurós bankszámlára, akkor ebben az esetben nem kell árfolyamkülönbözetet elszámolni? (FIFO és MNB-vel dolgozunk.)

    A Ft-os számlát megterhelték az eladási árfolyammal számított értékkel, az eurós számlán pedig jóváírták a vásárolt euró értékét, és ott is feltüntették ugyanezt az árfolyamot.
    Ilyenkor nincs más dolgom, mint eladási árfolyam szerint lekönyvelni az átvezetést mindkét bankszámlán és kész?
    Nagyon köszönöm a segítséged!!!

  16. Számvitel Navigátor 2017-10-05 - 07:43- Válasz

    Ez így van.

Hagyj üzenetet