Loading...

 Vállalkozásunk devizás vevőivel, szállítóival kapcsolatban az alábbi információkkal rendelkezünk:

454 egyenlege: 5 000 000 Ft    (20 000 Eur)
Az időszak során az alábbi gazdasági események történtek:
20 000 Eur kiszámlázás külföldi partnernek     Árf:    252-254
5 000 Eur befolyik a devizabetétre        Árf:    253-255
6 000 Eur befolyik elszámolási betétbe    Árf:    256-258
XII. 31.                                Árf:    254-256
A devizabetéten más pénzmozgás nem volt. A vállalkozás a devizás tételeinek értékeléséhez a hitelintézet átlagárfolyamát választotta.
Feladat: könyveljünk le valamennyi gazdasági eseményt a fordulónapig!

Megoldás:

Megjegyzés: a szállító egyenlegének árfolyama: 5 000 000/20 000= 250 Ft/Euro. Most nem csinálunk vele semmit, mert ez már egy korábban lekönyvelt egyenleg.
1. Értékesítés
Ha külföldi vevőnek értékesítünk, a vevővel szembeni követelésünk nő (E+=T). Miután külföldre adtuk el a terméket, szolgáltatást, ezért az export árbevételünk is nő (B+=K) 
T 317 Külföldi vevők    K93-94 Export árbevétel    5 060 000
20 000 x 253 = 5 060 000
Milyen árfolyamon számoljuk át a devizában megadott értéket? Választott árfolyamon (átlag), amit itt már megnéztük (először azt az anyagrészt tudd, és csak utána folytasd itt az olvasást!)
2. Évközi kiegyenlítés
a) befolyt összeg
A vevővel szembeni követelésünk csökken (E-=K). Devizabetét nő (E+=T)
T386 Devizabetét          K317 Külföldi vevő          1 270 000
Összeg: a pénzügyi rendezés napján érvényes választott árfolyamon
5 000 x 254 = 1 270 000
b) árfolyamkülönbözet:
nyereség: a vevő könyv szerinti árfolyama kisebb, mint a beérkezéskori árfolyam (többet kaptunk, mint amire számítottunk)

T317 Külföldi vevők    K97 Pénzügyi bevételek  5 000
Összeg: kiegyenlített deviza x (vevő könyv szerinti árfolyama-a beérkezéskori árfolyam)
5 000 x (253-254)= 5 000
3. Évközi kiegyenlítés

a) befolyt összeg
A vevővel szembeni követelésünk csökken (E-=K), és az elszámolási betétre érkezik az összeg (E+=T)
T384 Elszámolási betét           K317 Külföldi vevő        1 536 000
Összeg: gondolj bele: a német partner Euróban indította az utalást. Nekünk a Ft-os elszámolási betétünkbe azonban már Ft-ban érkezett az összeg. Vagyis történt egy tényleges átváltás. A bank a deviza helyett Ft-ot adott nekünk. Milyen árfolyamon váltotta át és írta jóvá a devizát a számlánkon a bank?
A vételi és az eladási árfolyamot mindig a bank szempontjából kell néznünk.
Vételi: a bank mennyiért veszi meg a devizánkat (hány Ft-ért vásárol 1 egység devizát)?
Eladási: a bank mennyiért ad el nekünk devizát (hány Ft Ft-ért ad el 1 egység devizát)?
Itt a bank megvette a német partner által elindított Eurót, vagyis VÉTELI árfolyamot kell használnunk.
6 000×256=1 536 000
b) árfolyamkülönbözet:
-nyereség, ha vevő könyv szerinti árfolyama kisebb, mint a beérkezéskori árfolyam
T317 Külföldi vevők    K97 Pénzügyi bevételek          18 000
Összeg: kiegyenlített deviza x (vevő könyv szerinti árfolyama-a beérkezéskori árfolyam)
6 000 x (253-256)=18 000
4. év végi értékelés 
A lényeg: minden devizás tételnél össze kell vetnünk a könyv szerinti árfolyamot (amin lekönyveltük) a fordulónapi átlagárfolyammal (választott árfolyammal). Miután az árfolyamok eltérőek lesznek, árfolyam különbözetet fogunk elszámolni. 
Vevő: 20 000 Eur volt, de ebből már 11 000 Eurot átutalt. Év végén nyitott: 9 000 Eur
9 000 x (253-255) = 18 000 Ft  nyereség
Szállító: nem történt év közben kiegyenlítés, vagyis a teljes összeget át kell értékelni:
20 000 x (250-255) = 100 000 Ft veszteség
Devizabetét: el ne feledd! Beérkezett 5 000 Eur, ezt is át kell értékelni!
5 000 x (254-255) = 5 000 Ft nyereség
Megjegyzés:

A követeléseknél és pénzeszközöknél:
Akkor keletkezik árfolyamnyereség, ha az év végi árfolyam magasabb, mint a könyv szerinti árfolyam. Hiszen többet ér év végén a devizánk Ft-ban, mint, ahogy azzal eredetileg számoltunk.
Árfolyamveszteség akkor keletkezik, ha csökken az árfolyam, hiszen ekkor kevesebbet ér Ft-ra átszámolva, mint amire eredetileg számítottunk.

A kötelezettségeknél:
Akkor keletkezik árfolyamnyereség, ha az év végi árfolyam alacsonyabb, mint a könyv szerinti árfolyam. Hiszen kevesebb a tartozásunk év végén a Ft-ban, mint, ahogy azzal eredetileg számoltunk.
Árfolyamveszteség akkor keletkezik, ha nő az árfolyam, hiszen ekkor több lesz a tartozásunk Ft-ra átszámított értéke, mint amire eredetileg számítottunk.
Könyvelés:
A 368 Technikai számlával szemben.
Ugye emlékszel: a technikai számlák olyan segédszámlák, melyeken a növekedés-csökkenés nem értelmezhető. Csak az elszámolást segíti, a tranzakció végére nulla lesz az egyenlege. A 368 Egyéb követeléseken belül szoktak nyitni egy alszámlát pl.: 3682. Neve: Devák = devizák, valuták árfolyamkülönbözete. Én most nem bontom alá, hanem csak simán 368 Deváknak nevezem.
Mindig ez lesz az egyik számla. Hogy melyik oldalra kerül az, az átértékelendő ellenszámlán múlik
Vevők értékelése: nyereség, vagyis nő a követelésünk értéke (E+=T)
T 317 Külföldi vevők     K368 Devák   18 000
Szállító értékelése: veszteség, vagyis nőtt a szállítói tartozásunk (F+=K)
T368 Devák           K454 Szállítók     100 000
Devizabetét értékelése: nyereség, vagyis nő a devizabetétünk értéke (E+=T)
T386 Devizabetét   K368 Devák      5 000
Ezután a 368 Devák számla egyenlege a korábban kiszámolt 77 000 Ft-ot mutatja.
Ezt kell átvezetnünk a pénzügyi ráfordítások, vagy bevételek közé.
Itt most veszteség, tehát:
T87 Pénzügyi ráfordítások    K368 Devák     77 000
(Ha nyereség lenne: T368 Devák             K97 Pénzügyi bevételek)