Loading...

Mindenkinek kell!

Egy vállalkozás anyagkészleteinek nyitó egyenlegei a következők:

211: 1 680 000 Ft    (2 800 kg)
228: …………….    ( +3 %)

Az időszak során a következő gazdasági események történtek:

1.    Anyagvásárlás termeléshez 1 600 kg, a vételár 700 Ft/kg+áfa számla alapján
2.    Rakodás költség 50 Ft/kg+áfa szállító számlája alapján
3.    Az 1. pontban vásárolt anyag 10%-a hibás, ezért a vállalkozás visszaküldi
4.    Termeléshez felhasználás 2 700 kg
5.    Apportba adás 800 kg, társasági szerződés szerinti értéke 800 Ft/kg.

Feladat: könyveljük le a készletekkel kapcsolatos gazdasági eseményeket, ha szükséges az árkülönbözetet 4 tizedesig számoljuk (pl: 0,1234)!

Megoldás:

Nyitó egyenlegek meghatározása:

211 (262) mindig T oldalra kerül (gondolj bele, amikor korábban beszereztük, akkor ide így könyveltük elszámoló áron: T211 K228)

A 228 (263) egyenlege lehet T és K is. Ennek T oldalára került a beszerzéskor a vételár és a beszerzéshez kapcsolódó költségek, a K oldalára pedig az elszámoló ár (lásd előző mondat). A 228 árkülönbözet tehát (ahogy a neve is mutatja) a két ár különbözetét (beszerzési ár és elszámoló ár) mutatja. Attól függően, hogy melyik volt a magasabb, lehet T, vagy K egyenlege. Ha az árkülönbözetnél + előjelet látsz, az T egyenleget, ha – előjelet látsz, az K egyenleget jelent.
Összege: x %, amit mindig a 211 (262)-hez viszonyítunk, vagyis itt 1 680 000 x 0,03 = 50 400, és mivel +, ezért T jellegű.

Elszámoló ár könyvelése
Elszámoló ár könyvelése

* Nem adtam meg, hogy mennyi az elszámoló ár. Akkor, honnan tudod az értéket?
Egyszerű: a nyitó egyenlegekből. Olvasd el még egyszer az első 211-ről szóló mondatomat! A 211-re a beszerzéskor elszámoló áron könyveltük a készletet. Vagyis a nyitó 2 800 kg anyag elszámoló ára 1 680 000 Ft. Innen egy egyszrű osztással eljutunk egy kg elszámoló árához (600/kg). Az elszámoló ár év közben nem változik.

**Visszaküldés mindig a beszerzés ellentéte, vagyis 3 lépés (vételáron, áfa, elszámoló áron)
Itt most nincs, de logikailag ide kívánkozik, ezért itt jegyezd meg: engedmény. Gyakori hiba, hogy az engedményt is ugyan így könyvelitek (hiszen megtanultátok: engedmény, visszaküldés, a beszerzés ellentéte). Az elszámoló áras nyilvántartásnál az engedmény azonban nem egyezik a visszaküldéssel, ugyanis az elszámoló árból (belső saját nyilvántartási árunkból) nem kapunk engedményt. Ezért a c) lépés nincs. Csak a tényleges vételárból és az áfából kapunk engedményt!