Loading...

Kinek kell?
Mérlegképes könyvelők
Számviteli ügyintézők
Pénzügyi számvitelt tanulók

Az elszámoló ár a legnehezebb tananyagrészek egyike. Erre a bejegyzésre szánj 2 órát. Ha most nincs ennyi időd, inkább hozzá se kezdj!

Ha úgy döntöttél, hogy nekiugrassz, akkor nagyon figyelmesen olvass! Szavanként, mondatonként ízlelgesd, mint méhecske tavaszi reggelen a harmatos nektárt. Többször is olvasd el, gondolkodj rajta!

Ez az első elszámoló áras bejegyzés. Tapasztalatom szerint igazán a harmadik ilyen típusú feladatnál áll össze a kép, de el kell kezdeni valahol. Jó szórakozást!

Nincs értelme hosszasan dumálni, a legjobb, ha rögtön egy példával kezdünk.
1) 1 000 kg anyagot vásárolunk. A vételár 800 Ft+áfa/kg. Az elszámoló ár 1000 Ft/kg
2) Szállítási költségről számlát kapunk, összege 100 Ft+áfa/kg
3) Felhasználunk 600 kg anyagot
4) Selejtezünk 200 kg-ot
Először rajzoljuk fel a szükséges akasztófákat:
Pénzügyi számvitel I.
Könyvviteli számlák elszámoló árhoz
A készletet két könyvviteli számlán tartjuk nyilván. A 211 Anyagkészleten (262 Nagyker árukészleten), és a 228 Anyag árkülönbözetén (263Nagyker áru árkülönbözetén).
A 228 és 263 árkülönbözet számlákat érdemes technikai számlaként kezelni, vagyis ne értelmezzük rajtuk a növekedést és csökkenést!
Ha ezzel megvagyunk, könyveljük le a beszerzést!

1. Vételár

A „sima beszerzési áras” készletnyilvántartásnál a vásárlás két lépésből állt. Ennél a módszernél egy lépéssel több lesz. Nem elég a nettó vételárat és az áfát lekönyvelni, mert ezen a bizonyos nyilvántartási áron (itt: elszámoló áron) is ki kell mutatnunk.

1a) Nettó vételár:

Szállítói tartozásunk nő (F+=K). Az anyagkészletünk is nő, de ennél a módszernél nem a 211 anyagkészletre könyveljük a tényleges vételárat (hiszen ott elszámoló áron lesz nyilvántartva), hanem a 228 anyag árkülönbözete „technikai” számlára.

T228 Anyag árkülönbözete        K454 Szállító        800 000 (1 000 kg x 800 Ft)


1b) Áfa

Szokásos módon:

T466 Előzetes áfa            K454 Szállító        216 000


1c) Elszámoló ár

Most kell átvezetnünk a 228 árkülönbözetről (K) a 211 anyagkészletre (E+=T)

T211 Anyagkészlet            K228 Anyag árkülönbözete        1 000 000 (1 000 kg x 1 000 Ft)
Írjuk be az akasztófákba:
Pénzügyi számvitel II.
Vételár könyvelése
2. Szállítási költség

Két lépésből áll, nettó + áfa 

2a) Nettó szállítási költség

Szállítói tartozásunk nő. Anyagkészletünk is nő, de nem a 211-re könyveljük, hiszen ide az elszámoló ár kerül(t), hanem a vételár mintájára ez is a 228 árkülönbözetre megy. 

T228 Anyag árkülönbözete        K454 Szállító        100 000 (1 000 kg x 100 Ft)


2b) Áfa

Szokásos módon: 

T466 Előzetes áfa            K454 Szállító        27 000

Akasszuk fel ezt is!
 
Pénzügyi számviteli ügyintéző
Felmerülő költségek könyvelése
 
Álljunk meg egy kicsit! Megfelel-e ez a módszer a számviteli törvény előírásának, hogy a készleteket beszerzési áron kell nyilvántartani?

Mielőtt válaszolnánk, egy kis kitérő. Mennyi ennek a tárgyi eszköznek a könyv szerinti értéke?

Tárgyi eszköz könyv szerinti értéke
Tárgyi eszköz könyv szerinti értéke

900 000 Ft, mert a két főkönyvi számla együtt értelmezendő, az összevont egyenlegüket kell figyelembe vennünk.

Még egy kérdés: mennyi ennek a vállalkozásnak az állammal elszámolandó áfája?

áfa
Elszámolandó áfa
900 000 Ft, mert itt is az összevont egyenleget vesszük figyelembe.

Térjünk vissza a készletes példához!

Mennyi a beszerzett 1 000 kg anyag beszerzési (nyilvántartási) értéke?
Ugye emlékszel arra, hogy a beszerzési értéknek a raktárba történő beszállításig felmerülő valamennyi költség része? Vagyis a beszerzési ár 800 Ft + 100 Ft = 900 Ft/kg. Miután 1 000 kg-ot vásároltunk, összesen 900 000 Ft beszerzési értékű anyagkészletünk van. Ennyit kell az anyagkészlet könyvviteli számláknak mutatniuk. Nézzük meg, hogy rendben vannak-e!

 

Elszámoló ár
Anyagkészlet könyv szerinti értéke

Tehát a 21-22-es számlákon összességében a 900 000 Ft beszerzési értéket találjuk, vagyis megfelelünk a törvényi előírásoknak.

3. Felhasználás
3a) Készletcsökkenés elszámoló áron
Ki lehet a két érintett?
Anyagkészletünk csökken (E-=K), az anyagköltségünk pedig nő (K+=T)
A fő kérdés, hogy milyen összeget könyveljünk?
900 Ft egy kg anyag beszerzési ára, vagyis a felhasználás értéke 600 kg x 900 Ft/kg = 540 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 211-es számlán 1 000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyilván. Miután itt ezen az értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni.
T51 Anyagköltség            K211 Anyagkészlet      600 000
Mérlegképes könyvelő tanoncok oldala
Készletcsökkenés elszámoló áron
 
 
Igen ám, de a helyes érték 600 kg x 900 ft/kg = 540 000. Vagyis az anyagkészletet többel csökkentettük az indokoltnál, és az anyagköltségen is 60 000 Ft-tal több jelent meg, mint kellett volna. Ezt valahogy korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.

3b) Árkülönbözet rendezése

Először számoljuk ki a rendezendő összeget (ennél az egyszerű példánál tudjuk, hogy 60 000 Ft-ot kell kapnunk).

Árkülönbözet aránya:

Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti egyenlege=%
Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.
Nézzük számokkal:

Árkülönbözet aránya: 

228 egyenlege: K 100 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,1

211 egyenlege: 1 000 000

Rendezendő árkülönbözet:

0,1×600 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=60 000

Ezt az összeget vártuk!

Melyik két számlára kell könyvelnünk?

Módosítanunk kell az 51 Anyagköltséget, azt a K oldalon csökkentenünk kell, hogy a végeredmény 540 000 Ft legyen, ami a valós (600×900) felhasználás. A másik érintett a 228 Árkülönbözet számla, aminek a T oldalára könyvelünk.

T228 Anyag árkülönbözete        K51 Anyagköltség        60 000
 
Mindig ez a két számla az érintett (árkülönbözet és az az 5-ös, 8-as, ahová kivezettük a készletet).
Ennél a példánál szándékosan úgy adtam meg az összegeket, hogy fejben is követhető legyen. Egy bonyolultabb feladatnál, különösen, ha több beszerzés is volt, nem fogjuk így átlátni, hogy melyik akasztófának melyik oldalára kell könyvelnünk a rendezendő összeget. Ezért ezt a szabályt jegyezd meg: az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértelek, hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy most K 100 000 volt a 228 Árkülönbözet egyenlege, és ezért a T oldalára könyveltünk.
Nézzük csak meg:
Mérlegképes könyvelő tanfolyam
Árkülönbözet rendezése
Teszteljük, hogy jól működik-e a rendszer!
Két oldalról is bizonyítható, hogy működik:
1. Az 51 Anyagköltség oldaláról, ahol végül a 600 kg x 900 Ft = 540 000 Ft jelent meg
2. A megmaradt anyagkészlet oldaláról. 1 000 kg anyagot vettünk, ebből felhasználtunk 600 kg-ot. Maradt 400 kg. Ennek beszerzési értéke: 400 x 900 = 360 000 Ft. Ennyit kell a 21-22 Anyagkészleteknek összesen mutatnia:

 

Anyagkészlet könyv szerinti értéke
Anyagkészlet könyv szerinti értéke
Vagyis rendben vagyunk!
4. Selejtezés
Ez tulajdonképpen az előző pont megismétlése, csak a selejtezésnek megfelelően 86 Egyéb ráfordításra vezetjük ki.
4a) Készletcsökkenés elszámoló áron
Ki lehet a két érintett?
Anyagkészletünk csökken (E-=K), az egyéb ráfordításunk pedig nő (R+=T)
A fő kérdés, hogy milyen összeget könyveljünk?
900 Ft egy kg anyag beszerzési ára, vagyis a selejtezés értéke 200 kg x 900 Ft/kg = 180 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 211-es számlán 1 000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyílván. Miután itt ezen az értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni (200 x 1 000)
T86 Egyéb ráfordítások            K211 Anyagkészlet      200 000
Készletcsökkenés elszámoló áron
Készletcsökkenés elszámoló áron
Igen ám, de a helyes érték 200 kg x 900 ft/kg = 180 000 Ft. Vagyis az anyagkészletet többel csökkentettük az indokoltnál, és az egyéb ráfordításon is 20 000 Ft-tal több jelent meg, mint kellett volna. Ezt valahogy korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.
4b) Árkülönbözet rendezése
Először számoljuk ki a rendezendő összeget (ennél az egyszerű példánál tudjuk, hogy 20 000 Ft-ot kell kapnunk).
Árkülönbözet aránya:
Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti egyenlege=%
Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.
Nézzük számokkal:

Árkülönbözet aránya: 

228 egyenlege: K 40 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,1

211 egyenlege:  400 000

Rendezendő árkülönbözet:

0,1×200 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=20 000

Ezt az összeget vártuk!

Melyik két számlára kell könyvelnünk?

Módosítanunk kell a 86 Egyéb ráfordítást. A K oldalon csökkentenünk kell, hogy a végeredmény 180 000 Ft legyen, ami a valós (200×900) felhasználás.

A másik érintett a 228 Árkülönbözet számla, aminek a T oldalára könyvelünk.
T228 Anyag árkülönbözete        K86 Egyéb ráfordítások    20 000
Mindig ez a két számla az érintett (árkülönbözet és az az 5-ös, 8-as, ahová kivezettük a készletet).
Emlékszel a szabályra?
Az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértek, hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy most K 400 000 volt a 228 Árkülönbözet egyenlege, és a T oldalára könyveltünk.
Nézzük csak meg:
Árkülönbözet
Árkülönbözet rendezése
Teszteljük, hogy jól működik-e a rendszer!
Két oldalról is bizonyítható, hogy működik:
1. A 86 Egyéb ráfordítás oldaláról, ahol végül a 200 kg x 900 Ft = 180 000 Ft jelent meg
2. A megmaradt anyagkészlet oldaláról. 1 000 kg anyagot vettünk, ebből felhasználtunk 600 kg-ot, selejteztünk 200 kg-ot. Maradt 200 kg. Ennek beszerzési értéke: 200 x 900 = 180 000 Ft. Ennyit kell a 21-22 Anyagkészleteknek összesen mutatnia:

 

Anyagkészlet könyv szerinti értéke
Anyagkészlet könyv szerinti értéke
Vagyis ismét rendben vagyunk!