Loading...

Mindenkinek kell, de elsősorban a pénzügyi-számviteli ügyintézőktől kérdezik

Egy vállalkozás munkabér gazdálkodásával kapcsolatos adatok:

Bruttó bér                   900 000 Ft

Betegszabadság        100 000 Ft
Táppénz                      60 000 Ft
Levonások:
        Szja                        180 000 Ft
        Saját kártérítés          30 000 Ft
        Gyermektartás          40 000 Ft
A %-os mértékű járulékokat se feledjük!
Feladat: könyveljük le a következő gazdasági eseményeket!
        1) március 31. bérfeladás
        2) április 4. kp-felvét, bérfizetés, 80 000 Ft fel nem vett bér
        3) április 6. terhelés a készpénz felvételéről és a fel nem vett bér kifizetése

        4) adók, járulékok rendezése az állammal

Megoldás:

 

I. Tárgyhó hónap utolsó napjai: bérfeladás

Középpontjában a 471 Jövedelemelszámolási számla áll. Javaslom, hogy inkább nevezzük munkabértartozási számlának, mert jobban, érthetőbben kifejezi a lényeget.
Minden olyan tétel, ami növeli a hó végi munkabértartozásunkat, a K oldalára kerül (F+=K), és minden olyan tétel, amit levonunk a dolgozó ténylegesen kifizetendő béréből (adók, járulékok…), vagyis csökkenti a kifizetendő munkabértartozásunkat a T oldalra kerül (F-=T). Ha mindent lekönyveltünk, akkor a két oldal különbségeként (egyenlegként) a ténylegesen kifizetendő nettó munkabért kapjuk.
a) Bruttó jellegű tételek
Ezek mind a 471 Jövedelemelszámolási számla K oldalára kerülnek, hiszen növelik a kifizetendő munkabértartozásunkat a dolgozóink felé.
1. Bruttó bér
E pillanatban még nem fizetünk ki semmit. Ezért nő a bértartozásunk a dolgozók felé (F+=K). Ugyanakkor a bér a vállalkozás számára költségei növekedését jelenti (K+=T)
T54 Bérköltség              K471 Jövedelemelszámolási számla    900 000
2. Betegszabadságra járó munkabér
Magyarázat, mint az előző pontnál, mert a betegszabadságra járó bért a munkáltató állja (betegség első 15 napja).
T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések    K471 Jövedelemelszámolási számla 100 000
3. Táppénz
Ha letelt a 15 napos betegszabadság és a dolgozónk még mindig gyengélkedik, táppénzre küldjük.
A táppénz 1/3-át a munkáltató fizeti, a 2/3-át az állam.
3a) Munkáltatót terhelő 1/3
Magyarázat, mint az előző pontokban
T55 Személyi jellegű egyéb kifizetések    K471 Jövedelemelszámolási számla 20 000
(60 000/3)
3b) Államot terhelő 2/3
Nekünk kell majd kifizetnünk a többi bérrel együtt, vagyis a bértartozásunk nő (F+=K). Igen ám, de ezt az összeget az állam helyett fizetjük ki, megelőlegezzük az állam helyett a dolgozónknak. Így követelésünk keletkezik a költségvetéssel szemben (E+=T), amit majd később rendezni fog.
T362 Költségvetési kiutalási igény        K471 Jövedelemelszámolási számla 40 000 (60 000/3×2)
b) Levonások
Ezek mind a 471 Jövedelemelszámolási számla T oldalára kerülnek, hiszen csökkentik a kifizetendő nettó munkabértartozásunkat a dolgozóink felé.
4) Szja előleg
Csökkenti a kifizetendő munkabértartozást (F-=T), és miután e pillanatban még nem utaljuk át az államnak, ezért az állam felé nő a tartozásunk (F+=K).
Összegét itt a számvitel tantárgynál mindig megadják.
T471 Jövedelemelszámolási számla    K462 Szja tartozás  180 000
5) Tb járulék 18,5%
Ez a számla sokféle lehet, van, aki így tanítja, van, aki úgy. Lehet használni a 473 Tb kötelezettséget és lehet használni a 463 Költségvetési befizetési kötelezettséget. Van, aki teljesen egyéni számlát nyit a 4-es számlaosztályban. Mindegyik jó. Én most a 463-as számlát fogom használni.
Alapja: bruttó bér + betegszabadságra járó bér
A könyvelés magyarázata, mint az előző pontban
T471 Jövedelemelszámolási számla        K463 Költségvetési befizetési kötelezettség 185 000
(900 000+100 000)x0,185
6) Bérből levont saját kártérítés, fizetési előleg
(Előzmény:ha betörte az üveget a dolgozóm és kártérítésre köteleztem, az így könyveltük le: T361 Munkavállalókkal szembeni követelés  K96 Egyéb bevételek. Ha fizetési előleget adtunk, azt pedig így: T361 Munkavállalókkal szembeni követelés  K381 Pénztár/384 Bank. A lényeg: mindkét esetben követelésként írtuk elő a 361 Munkavállalókkal szembeni követelés számlán. Ott van tehát az előírt összeg a T oldalán. Ha úgy állapodtunk meg, hogy levonjuk a fizetéséből, akkor kell a következőt könyvelnünk:)
Csökkenti a kifizetendő munkabértartozást (F-=T), egyben csökkenti a munkavállalókkal szemben fennálló követelésünket.
T471 Jövedelemelszámolási számla        K361 Munkavállalókkal szembeni követelés      30 000
7) Továbbítandó levonások
Olyan tételek, melyeket levonunk a dolgozó béréből (F-=T), mert valamilyen külső szereplőnek kell továbbítanunk. A külső szereplő felé nő a tartozásunk (F+=K)
T471 Jövedelemelszámolási számla        K476 Továbbítandó levonások 40 000
Ezek voltak azok a tételek, amelyek a munkavállalónak kifizetendő nettó bért befolyásolták. Ezen felül vannak olyan járulékok, melyeket a cégnek még pluszban kell befizetnie a dolgozó munkabére után. Ezekről a munkavállalók többsége nem is tud.
c) Munkáltatót terhelő járulékok
8) Szociális hozzájárulási adó (szocho)
13%, alapja a bruttó bér + betegszabadságra járó bér.
Ez nem a dolgozó béréből vonjuk le, hanem pluszban fizeti a munkáltató. Vagyis költségnövekedést jelent (K+=T). Miután e pillanatban még nincs befizetve, ezért a költségvetés felé nő a tartozásunk (F+=K). Itt is használhatjuk a 473 Tb kötelezettséget, vagy a 463 Költségvetési befizetési kötelezettség. Én ez utóbbit használom.
T56 Bérjárulékok                K463 Költségvetési befizetési kötelezettség 130 000
(900 000+100 000)x0,13

II. A következő hónap első napjai: bérfizetés

Hát, a számvitel vizsgákon általában kőkorszaki módszerrel szokták számon kérni: készpénzben fizessük ki!
9) Készpénzfelvétel
Természetesen kell az átvezetési számla.
Pénztár nő (E+=T), és mivel a terhelési értesítés később fog megérkezni, ezért a bank helyett az átvezetési technikai számlára lesz szükségünk.
T381 Pénztár                    K389 Átvezetési számla 625 000
Milyen összeget veszünk fel?
Természetesen a kifizetendő nettó bér összegét, ami nem más, mint a 471 egyenlege.
10) Bérek kifizetése
Munkabértartozásunk csökken (F-=T), és a készpénzállományunk is csökken (E-=K)
T471 Jövedelemelszámolási számla    K381 Pénztár 625 000
A 471 egyenlege most nulla, ami helyes, hiszen nincs több bértartozásunk.
11) Fel nem vett bérek
Az előző pontban minden bért kifizettünk. Legalábbis úgy kellett tennünk, mintha minden bér kifizetésre került volna. Még az a rész is, amit esetleg nem vettek fel a dolgozóink (pl. betegség miatt). Ezért itt egy technikai jellegű lépést kell könyvelnünk. Technikailag visszavesszük a pénztárunkba (E+=T), és átvezetjük a fel nem vett bérek miatti tartozások közé (F+=K).
T381 Pénztár                    K472 Fel nem vett bérek 80 000
12) Terhelési értesítés a készpénz felvételéről
Bank csökken (E-=K). A másik az átvezetési számla
T389 Átvezetési számla            K384 Bank 625 000

13) Fel nem vett bérek kifizetése
Csökken a fel nem vett bérek miatti tartozás (F-=T), és csökken a pénztár (E-=K)
T472 Fel nem vett bérek            K381 Pénztár 80 000

 

III. A következő hónap 12-ig: adók, járulékok rendezése az állammal

15) Szja átutalása
Szja tartozás csökken (F-=T), és bank is csökken (E-=K)
T462 Szja tartozás                K384 Bank  180 000
16) KBK (költségvetési befizetési kötelezettség) átutalása
Költségvetési tartozás csökken (F-=T), és bank is csökken (E-=K). Igen ám, de a 463 Költségvetési befizetési kötelezettség számlán előírt tartozást nem annak a T oldalára könyveljük, hanem az azt korrigáló 464 Költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése számlára. Erről lesz egy önálló bejegyzés, egyenlőre fogadd el, hogy így van
T464 Költségvetési befizetési kötelezettség teljesítése  K384 Bank   315 000
17) Költségvetési kiutalási igény befolyik
Bank nő (E+=T), és a költségvetéssel szembeni követelés csökken. Igen ám, de az előző ponthoz hasonlóan a 362 Költségvetési kiutalási igény számlán előírt követelést a 363 Költségvetési kiutalási igény teljesítése számlára kell érkeztetnünk. Természetesen erről is lesz egy külön bejegyzés.
T 384 Bank                     K363 Költségvetési kiutalási igény teljesítése 40 000