482 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
Fajtái:
-1) A mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között ismertté vált, előző üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igény, késedelmi kamat, kártérítés, bírósági költség.
December havi késedelmes teljesítésünk miatt egyik üzleti partnerünk a következő év februárjában 100 000 Ft késedelmi kamatot számláz ki.
December 31., elhatárolás
Ha a késedelmi kamat kiszabása előtt már összeállítottuk a tárgyévi beszámolót, akkor nem tehetünk semmit.
Ha az előző évi beszámoló még nem készült el, akkor december 31-i dátummal lekönyveljük a ráfordításaink közé (R+=T). Kifizetés, bizonylat a tárgyévben nincs, ezért el kell határolnunk. Milyen elhatárolás? K oldalra, ráadásul úgy, hogy a tárgyévi eredményünket csökkentjük, passzív időbeli elhatárolás kell.
T86 Egyéb ráfordítások K482 Költségek, ráfordítások PIE 100 000
……………………………………………..
Január 1., elhatárolás feloldása
T482 Költségek, ráfordítások PIE K86 Egyéb ráfordítások 100 000
Február., késedelmi kamat kivetése
T86 Egyéb ráfordítások K479 Egyéb röv. lej. köt. 100 000
Átutalása
T479 Egyéb röv. lej. köt. K384 Bank 100 000
Ellenőrzés:
A tárgyévre vonatkozik a késedelmi kamat, meg is jelent a 86-on. A következő évben rótták ki, de nem arra az évre vonatkozott. Ha megnézed a második év 86-os egyenlege nulla is lett.
-2) Fizetendő kamatok
Október 1-jén 1 000 000 Ft rövid lejáratú hitelt veszünk fel 12%-os kamatozással. Kamatfizetés minden év október 1.
Október 1., Hitelfelvétel
Bank nő (E+=T), és hitel nő (F+=K)
T384 Bank K452 Rövid lejáratú hitelek 1 000 000
December 31., elhatárolás
Tudjuk, hogy erre az évre el kell számolnunk 3 havi fizetendő kamatráfordítást (R+=T). Ugyanakkor a kifizetés csak a következő év október 1-jén lesz, vagyis a pénzeszközeink csökkenését idén nem tudjuk lekönyvelni. Ezért kell az elhatárolás. K oldalra kell úgy, hogy az idei eredményünket csökkentjük. Ez a passzív időbeli elhatárolás.
T87 Pénzügyi ráfordítások K482 Költségek, ráfordítások PIE 30 000
Összeg: 1 000 000x 0,12/12×3=30 000
………………………….
Következő év január 1., elhatárolás feloldása
T482 Költségek, ráfordítások PIE K87 Pénzügyi ráfordítások 30 000
Október 1., éves kamatfizetés
T87 Pénzügyi ráfordítások K384 Bank 120 000 1 000 000×0,12
Tanulság: az első évben a 87-en megjelent 3 havi kamat, ami azt az évet terhelte. A második évben 90 000 kamat maradt a 87-en, ami szintén jogos, hiszen október 1-ig 9 havi kamat terhelte az évet. Ha nem fizettük vissza a hitelt, akkor persze a második évre további 3 havi fizetendő kamatunk keletkezik, amit az első év mintájára december 31-én el kell határolnunk. Ha ezt megtesszük, akkor már 120 000 (12 havi) kamat lesz a 87-en, ami szintén helyénvaló.
-3) Tipikusan ide tartoznak a december havi közüzemi díjak, amelyekről a számlát csak a következő év januárjában kapjuk.
Példa:
A december havi villanyszámla, a következő év január 6-án érkezett meg. Összege 80 000 Ft+áfa
December 31., elhatárolás
A költség a tárgyévi eredményünket terheli (K+=T). Bizonylat azonban a tárgyévben nincs, ezért el kell határolnunk. Milyen elhatárolás? K oldalra, ráadásul úgy, hogy a tárgyévi eredményünket csökkentjük, passzív időbeli elhatárolás kell.
T51 Anyagköltség K482 Költségek, ráfordítások PIE 80 000
……………………………………………..
Január 1., elhatárolás feloldása
T482 Költségek, ráfordítások PIE K51 Anyagköltség 80 000
Január 6., számla érkezik
T51 Anyagköltség K454 Szállítók 80 000
T466 Eláfa K454 Szállítók 21 600
Átutalása
T454 Szállítók K384 Bank 101 600
Ellenőrzés:
A tárgyévre vonatkozik a költség, meg is jelent az 51-en. A következő évben számlázták ki, de nem arra az évre vonatkozott. Ha megnézed a második évben az 51-es egyenlege nulla is lett.
-4) A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, még nem számfejtett prémiumok, jutalmak, azok járulékát.
Példa
A tárgyévi jó teljesítésért dolgozóinknak jutalmat ígértünk. A tárgyévi teljesítmény mérése és a jutalom megállapítása a következő év márciusában, a beszámoló összeállításakor történik. A jóváhagyott jutalom 2 000 000 Ft.
December 31., elhatárolás.
Miután márciusban megállapítottuk, hogy kifizethető az előző évi jutalom, december 31-i dátummal le kell könyvelnünk, hiszen az előző év eredményét kell terhelnünk vele.
Prémium, jutalom:
T54 Bérköltség K482 Költségek, ráfordítások PIE 2 000 000
Járulékai:
T56 Bérjárulékok K482 Költségek, ráfordítások PIE 540 000 (legyen 27%)
…………………………………………..
Következő év
Január 1., feloldás
T482 Költségek, ráfordítások PIE K54 Bérköltség 2 000 000
T482 Költségek, ráfordítások PIE K56 Bérjárulék 540 000
Március végén a bérek számfejtésekor:
Prémium, jutalom:
T54 Bérköltség K471 Jövedelem elszámolási számla 2 000 000
Járulékai:
T56 Bérjárulékok K463 Költségvetési befizetési kötelezettség 540 000
Ide tartozik még:
-5) Befektetési céllal vásárolt kötvény bekerülési értékének és névértékének veszteség jellegű különbözete.
A passzív időbeli elhatárolásnak mi a lényege?
Soha nem tudom, hogy mikor van passzív időbeli elhatárolás, és mikor van aktív időbeli elhatárolás.
A passzív időbeli elhatárolással mindig csökkentjük a tárgyévi eredményt.
Vagy úgy, hogy költséget, ráfordítást növelünk, vagy úgy, hogy bevételt csökkentünk a segítségével
Az előző üzenetre válaszolva: talán úgy jött ki, hogy a 2418-at osztották 365-tel, és szorozták 340-nel, ami a számlázott időszak 2012-es évre jutó napjainak száma? A maradék 25 nap pedig ment 2013-ra…
Tisztelt Balogh Attila! Szeretném kérni segítségét. Van egy számla, amin az elszámolási időszak 2012.01.25-2013.01.25. közötti. A számla összege: 2418Ft
T 482 és 4661 2253Ft
T5134 és 4661 165Ft Így lett akkor felkönyvelve. Szeretném megkérdezni, hogy lett kiszámolva. Hogy jöhetett ki?
Van egy Tigáz számla 485.195 Ft értékben, amin rajta van az, hogy 2013.12.06-2014. 01.03. közötti az időszak. Itt mennyi összeget határolok el és mennyi megy az 5135-re??? Könyvelőként dolgozom,nincs túl sok gyakorlatom ezen a téren. Általánosságban is elmondaná, hogy a közüzemi számlák esetében hogyan történik az időbeli elhatárolás? Várom válaszát.
Ismét világos, érthető és nagyon informatív válaszok. Köszönöm !!!
Válaszok:
1. A szállítói kötelezettségek előírása szempontjából lényegtelen, hogy mikor állították ki a számlát. Ha az ügylet teljesülését egyik fél sem vitatja, a kötelezettség a számviteli törvény szerinti időpontban keletkezik, ezért a szállítókban való könyvelés jogos.
Ilyen speciális esetben az egyenlegközlőben jelezni kell, hogy a számviteli törvény szerinti teljesítés időpontja szerint tételeket tartalmazza. Az egyeztető levélnek illik tartalmaznia a számla keltét, fizetési határidejét, így a másik fél is értelmezni fogja tudni azt.
2. Az időbeli elhatárolások leltározása hasonlóan működik, mint bármely "eszközé/forrásé". A leltározási ívhez, ami gyakorlatilag az elhatárolt tételekről készült lista, ajánlott csatolni az alapbizonylatok másolatát (könyvvizsgálók kérik)
Kedves Balog Attila !
Köszönöm a gyors választ! Nagyon informatív, és sokat segít.
Egy kérdésem maradt (pontosabban kettő):
1. Számít-e, hogy a fenti esetben a számla 2013. január 12-én keletkezett? Nem akadályozza-e ez meg a szállítókba való könyvelést 2012.12.28. dátummal? Amikor küldöm az egyeztető levelet a 2012. dec.31-i egyenlegről, nem gond-e, hogy abban olyan számlát is feltüntetek kötelezettségként, ami akkor még nem létezett?
2. Hogyan kell leltározni az időbeli elhatárolásokat? (Gondolom, mint mérlegtételt, ezt is leltározni kell 12.31. fordulónappal.)
Köszönöm a felkérést. A válaszom a következő.
A kérdésből egyértelműen kiderül, hogy folyamatos teljesítésű számlával állunk szemben. Az ilyen számlák könyvelésekor fontos, hogy tisztában legyünk a teljesítési időpont fogalmával, ugyanis, külön kezelendő
1. az ÁFA törvény szerinti teljesítési időpont, és
2. a számviteli törvény szerinti teljesítési időpont.
Jó tudni, hogy a folyamatos teljesítésű számlák (pl ilyen minden közüzemi számla) egyik jellegzetessége, hogy a teljesítés időpontja=fizetési határidővel (jelen esetben ez a dátum 2013. január – a pontos dátum nincs megnevezve). Fontos, hogy ez az ÁFA törvény szerinti teljesítési időpont és nem a számviteli törvény szerinti.
A könyvelésben viszont az adott gazdasági esemény mindig a számviteli törvény szerinti időpontra kerül könyvelésre. Jelen esetben ez a dátuk 2012.12.28.
Látható, hogy a két teljesítési időpont között eltolódás van, ráadásul a két teljesítési időpont különböző évben jelentkezik. Ezért merülhetett fel a kérdezőben az elhatárolás gondolata.
A gyakorlatban a folyamatos teljesítésű számláknál, amennyiben a számviteli törvény szerinti időszak teljes egészében a mérlegforduló előtti időpontra esik, nem alkalmazunk passzív időbeli elhatárolást, hisz nincs mit elhatárolni. Az ilyen számlákat így kezeljük (jelen kérdés ilyen számlára vonatkozik):
1. Az eredeti számla fénymásolatát, a 2012-es könyvelési anyagba fűzzük le, jelezve rajta, hogy az eredeti számla a 2013-as anyagban található. Azért kell az eredeti számlát a 2013-as anyagba lefűzni, mert ÁFA ellenőrzéskor mindig az eredeti számla bemutatásával tudjuk igazolni az ÁFA levonás jogosságát (ezt most nem részletezem, mert regényt lehetne erről a témáról írni)
2. A számla könyvelése 2012.12.28-án: T52x,479x-K4543, ahol 479x Szállító ÁFA elszámolás technikai számla. Ez a technikai számla szolgál a számviteli törvény és az ÁFA törvény szerinti ÁFA időbeli eltolódásának a kezelésére. (Megjegyzés: telefonszámla lévén könyveléskor szükség esetén alkalmazni kell az ÁFA törvény szerinti 70%/30% megbontási szabályt)
3. A számla könyvelése a számlán szereplő 2013.januári teljesítési időpont napján: T466-K479x, azaz 2013-ban már csak az ÁFA-t könyveljük, itt kerül érvényesítésre az ÁFA levonás.
A másik eset, amikor olyan folyamatos teljesítésű számlával állunk szemben, aminek a számviteli törvény szerinti teljesítési időszaka! (most időszakot említek) a mérlegforduló előtti és utáni időszakra is vonatkozik.
Az ilyen számláknál már alkalmazni kell a passzív időbeli elhatárolást, a következők szerint
1. Az eredeti számla fénymásolatát, a 2012-es könyvelési anyagba fűzzük le, jelezve rajta, hogy az eredeti számla a 2013-as anyagban található. Azért kell az eredeti számlát a 2013-as anyagba lefűzni, mert ÁFA ellenőrzéskor mindig az eredeti számla bemutatásával tudjuk igazolni az ÁFA levonás jogosságát.
2. A számla könyvelése a számlán szereplő 2013.januári teljesítési időpont napján: T52x,466-4543, azaz úgy könyvelünk, mintha a számviteli törvény szerinti teljesítés időpont 2013-as lenne.
3. A számlából kigyűjtjük a mérlegforduló előtti időszakot érintő tételeket. Ezek kerülnek elhatárolásra a következők szerint:
4. A számlán szereplő 2013.januári teljesítési időpont napján: T48x-K52x
5. Számviteli politika szerint a mérlegforduló napjára vagy a 2012-es tételek utolsó számvili törvény szerinti teljesítés napjára (2012.12.28): T52x-K48x
A válaszomból látható, hogy a helyes könyvelés szempontjából jelen esetben nincs jelentősége, hogy a kérdező mikor kapta meg (2013.01.18), vagy hogy mikor fizette ki (2013.01.23) a számlát.
Remélem, segíteni tudtam a válaszommal.
Szia!
Fő szabályként:
Számviteli törvény 44. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni:
b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra
A kérdés azonban jogos, ugyanis a folyamatos teljesítésű közüzemi számlákról szól, amelyek könyveléséről folyamatos szakmai vita van.
Mindjárt megkérem Balog Attilát, hogy írjon erről egy bővebb kifejtést a gyakorló könyvelő szemével.
Kedves Havass Norbert !
Tisztelettel kérek tanácsot az alábbi kérdésben:
Miért a számla megkapásának, kiállításának dátumát nézzük az időbeli elhatárolásoknál, ahogy azt fentebb is következetesen látom?
A számviteli törvény szerint teljesítés szemlélettel kell könyvelni. Én ezt eddig úgy értelmeztem, hogy a teljesítés dátumát kell irányadónak tekinteni, nem a számla keltét vagy érkezését.
Vegyünk egy decemberi gázszámlát, ahol a fogyasztási időszak pl. 2012. november 28-december 28. A számlát kiállították 2013. január 12-én, hozzám érkezett január 18-án, kifizettem január 23-án.
Amit a mérlegkészítésig az előző évről megtudok, azt az előző évi könyvelésben meg kell jelenítenem. A mérlegkészítésig megkeletkezett a számla, 2012. évi teljesítési időszakkal. Miért nem könyvelem be simán a 2012. évbe a kötelezettségek közé egyenesen??
„Időbeli elhatárolás elve: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.”
Ez az esemény egy üzleti évet érint, a 2012-est, hiszen a teljesítési időszak teljes egészében beleesik. Miért kellene ebben az esetben elhatárolni a számla keletkezési dátuma miatt?
Nem úgy van, hogy akkor kell elhatárolnom, ha a teljesítés időszak két naptári évet fed, vagy a számlán a teljesítés időpontja nem fedi a valódi teljesítési időszakot (mint a decemberi teljesítési időponttal kiszámlázott következő évi tagdíjnál)?
Kérlek, légy szíves válaszolj, mert viták vannak köztünk emiatt, és a mi szemünkben komoly szaktekintély erősítette meg azt, hogy pusztán a számla kiállítási időpontja miatt nem kell elhatárolni.
Előre köszönöm.
Nem, nem így tanultuk. Eredetileg is így gondoltam a megoldást, úgyhogy megerősítettél, köszönöm! :)
Hajszál pontosan.
Nem így tanították?
Szia!
Akkor ha jól értem, a következő feladat és a megoldás így helyes:
A vállalkozás által bérelt üzlethelyiség decemberi bérleti díjáról szóló számlát a tárgyévet követő év januárjában kapta meg. A decemberi bérleti díj a számla alapján 320.000 Ft + 80.000 Ft áfa.
Tárgyévben könyvelendő:
bérleti díj PIE T522-K482 320.000 Ft
Következő évben:
bérleti díj PIE feloldása T482-K522 320.000 Ft
bérleti díj számla T522-K454 320.000 Ft
áfa T466-K454 80.000 Ft
Igen elírtam, köszi!
Szia! A 4. rész jutalom kifizetésnél a járulékokat a T56 számlára kell könyvelni nem? A márciusi számfejtésnél pedig szintén a T56 mivel az a bérjárulékok számlája. Jól gondolom? Aliz