!!!

2013. július 17., szerda

Egyszerű, vagy mégsem az Egyszerűsített számla?


Egyszerűnek tartják, de sokszor nem is olyan egyszerű a második leggyakoribb számviteli bizonylat, az Egyszerűsített számla. Nagyanyáink csak Készpénzfizetési számlaként ismerik. Az ilyen típusú számlákon, a programozó kreativitásától függően 3 féle megnevezés kombinációval találkozhatsz. Ezek a következők:
-Egyszerűsített számla
-Készpénzfizetési számla
-Egyszerűsített készpénzfizetési számla

Az eltérő számlamegnevezés miatt sokan 3 különböző számlatípusnak vélik ezeket a számlákat, pedig valójában mindegyik ugyanaz.

Most nézzük meg, mit mond az ÁFA törvényünk, és annak is a 176. §-a az egyszerűsített számláról, azaz mitől egyszerű az egyszerűsített számla.



Számla adattartalmára vonatkozó egyszerűsítés


176. § (1) A 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha:
Egyszerűsített számla
Egyszerűsített számla

a) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;

b) a 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;

c) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik;

d) a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § vagy a 89. § szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor.

(2) A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy

a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint a j) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel;

b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)–f) pontban megjelöltek kitöltése, továbbá az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összegének feltüntetése kötelező.

(3) Az egyszerűsített adattartalmú számlára a számla adattartalmára vonatkozó egyéb rendelkezéseket e §-sal összhangban kell alkalmazni.

Ha ennek a törvényi résznek az olvasása után azt mondod, hogy „nekem ez kínai”, megértelek. Sokszor én is úgy érzem, hogy a törvények robotoknak és nem embereknek íródnak. Pedig a valóság ennél sokkal egyszerűbb, de mi emberek valami miatt mindig túlbonyolítjuk. Ezért a Könyvelő Fenegyerek képzéseken mindig célirányosan, lényegre törően, és gyakorlatorientáltan mutatom be neked a könyvelő szakma fortélyait.

Írásaimmal szeretném elősegíteni szakmai fejlődésed, ezért következzen az Egyszerűsített (készpénzfizetési) számlák sajátossága röviden, KFK stílusban.

A klasszikus számla alap adattartalmán túl (eladó és vevő neve, számlaszám, termék és/vagy szolgáltatás megnevezés) az egyszerűsített számlán csak egy dátum szerepel. Ez azt jelenti, hogy a számla kiállításának napján:

-az árut eladták, szolgáltatást teljesítették,
-a számla ellenértékét készpénzben vagy „más” módon kiegyenlítették.

Azaz a klasszikus számlától eltérően, az egyszerűsített számlánál a „teljesítés időpontja” = „számla kelte” = „fizetési határidő” összefüggés mindig teljesül. A gondolatmenetet tovább folytatva, az ilyen számláknál a „számviteli törvény szerinti teljesítés időpontja” azonos az „ÁFA törvény szerinti teljesítési időponttal” (ÁFA témakör). Iratrendezéskor és gépi könyveléskor ennek ismerete nagyon fontos.

Ha megfigyelted, a harmadik bejegyzésemnél tartok és még mindig a számlákról írok. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ameddig nem ismered a számlák lelki világát, neki se állj gépi könyvelést tanulni.

Folytathatnám az egyszerűsített számlák sajátosságainak a bemutatását, de ennél sokkal érdekesebbet találtam ki. Szakmai fejlődésed érdekében, szeretnélek meghívni egy játékra.

A képen látható Egyszerűsített számlának van egy sajátossága. Ha kezdő könyvelő vagy és az előbb leírtak alapján elsőként kitalálod és a lentebb található bejegyzések között megírod, hogy mire gondoltam, akkor ajándékba futárral elküldöm neked kedvenc csokidat. Egy kérésem lenne, az átvételről készíts egy fotót, (biztos akarok lenni benne, hogy nem a futár falja fel a neked szánt édességet:)

Talán ezt a kézzel kitöltött egyszerűsített számlát többen ismeritek: 

Egyszerűsített készpénzfizetési számla
Egyszerűsített készpénzfizetési számla



Készpénzfizetési számla
Készpénzfizetési számla


(Balog Attila írása)

Ha kezdő könyvelő vagy, javaslom, hogy előbb számlaképekkel ismerkedj. A Könyvelő Fenegyerek Képzőn erre a témakörre nagy hangsúlyt fektetek.

Ha tetszik a bejegyzés nyomd meg a TETSZIK (magyarul: lájk) gombot! 

24 megjegyzés:

Névtelen írta...

Nekem elsőre az tűnt fel, hogy kártyával fizették, így a Követel számla nem 381, hanem 384 ( még csak tanuló vagyok, ha nagy hülyeséget írtam előre is elnézést kérek :) )

Névtelen írta...

Én úgy gondolom, hogy ezen a számlán egy személygépjármű autópálya díja szerepel ezért az áfája nem vonható le.

Attila Balog írta...

1. "Nekem elsőre az tűnt fel, hogy kártyával fizették," - tökéletes a válasz, jár a csoki:) Kérlek írd meg a kedvenc csokid és elérhetőséged az info kukac 1x1konyveloiroda pont hu címre és küldöm a futárral...

2. "Követel számla nem 381, hanem 384" - ezen még gondolkozz el egy kicsit, nem állsz messze a megoldástól. Puskázhatsz az előző cikkemből. A helyes megfejtőnek szintén jár az ajándék édesség.

Kérés mindenkihez:
Legalább egy becenevet adjatok meg bejegyzéskor, hogy személyesebb legyen a beszélgetés. Előre is köszönöm.

Attila Balog írta...

Bár nem ÁFA-s feladványra gondoltam, a válasz tökéletes! Kérlek, te is írd meg elérhetőséged és kedvenc édességed a céges központi email címemre.

Névtelen írta...

Nem szerepel rajta a gépjármű forgalmi rendszáma.

Attila Balog írta...

Nagyon jó az észrevétel (de egy-két esetben nem gond, ha autópályadíjnál lemarad a rendszám a számláról). Jár az ajándék, küld az elérhetőséged:)

Anita Francsics írta...

Szerintem a K381 helyett először átvezetési számla kell 389, mert nem jelenik meg egyből a számlámon. Majd ha a banki értesítő megérkezik akkor a 389-ről lehet a 384-re

Attila Balog írta...

Anita! Legyél szíves írd le, hogyan kontíroznád a képen látható számlát?

Anita Francsics írta...

Hát ha ez mondjuk munkavállaló munkába munkábajutásáért került megvételre, akkor én így könyvelném:
T551 K389 4780
T389 K384 4780

úgy gondolom mindenképp valamilyen költség, de.........

Klára Szabó írta...

Első ránézésre nekem az lenne a kérdésem, hogy biztos, hogy a cég bankkártyájával fizették? Lehet hogy furán hangzik a kérdés, de ez is fontos. Ha a cég kártyájával, akkor szerintem először a számlát könyveljük T1,2,5,8+T466(ÁFA) - K454 Szállító és ha megvan a banki terhelésről a kivonat, akkor kiegyenlítést: T454 - K384 Bank. Én azért csinálnám így, mert lehet, hogy nem egy nap van a számla kiállítás és a banki terhelés.
Mi van ha nem a cég kártyája, mert lehet, hogy aki kifizeti az a sajátját adja oda véletlenül. Akkor a könyvelés szerintem T1,2,5,8+T466-K381 Pénztár és a számla mellett egy bizonylat, hogy átadtuk az összeget annak aki kifizette.
ÁFA könyvelését azért írtam, mert feltételezve, hogy a cég szgk-ja, akkor van utána fizetve cégautóadó és vezet útnyilvántartást, akkor az ÁFA levonható. Ha nem vezet útnyilvántartást, akkor ÁFA nem vonható le és nem is könyveljük.
Én így csinálnám.

Klára Szabó írta...

Elnézést, lemaradt a konkrét kontírozás. Szerintem a számla a cég tulajdonában lévő szgk havi autópályadíja. A cég megfizeti a cégautóadót és vezet útnyilvántartást. Könyvelése: T52,T466-K454 és a kiegyenlítés: T454-K384. Bár ehhez tudni kellene, hogy ez tényleg személygépkocsi, vagy kis puttonyos jármű, mert ettől függ a könyvelése.

Attila Balog írta...

Rövid logikai eszmefuttatás KFK stílusban:
1. Az biztos, hogy a számlán költségtételről van szó, tehát T5.... Most már csak a K oldalt kell kitalálni.
2. Abban remélem egyetértünk, hogy ha költségről beszélünk, akkor a másik fél (a számla kiállítója) az én szállítóm
3. Kérdés: melyik számlaosztályban keletkezik jellemzően követel forgalom, egyenleg?
4. 1, 2, 3 alapján mi lesz a K oldali főkönyvi szám?

Várom a válaszod, megfejtést...

Attila Balog írta...

Majdnem jó. De mi ezzel: 2007. évi CXXVII. törvény 124 par (2) f) ?

Névtelen írta...

Köszönöm a csokit, majd írok.
Én úgy kontíroznám, hogy T52(egyéb igénybe vett szolg.)-K 454 (szállító)
Erzsi

Attila Balog írta...

Kedves Erzsi. Alakul, de még nem teljes a kontírozás. Egy +fél csokit azért megér.

Klára Szabó írta...

Ha a VTSZ-e (8703) szerint személygépkocsi, akkor igen, tiltja az ÁFA törvény. A KFK Kft. tevékenységébe belegondolva, ez csak egy személygépkocsi lehet, aminél bizonyos kiadások ÁFÁ-ja nem vonható le. Akkor a könyvelés a számla alapján: T52-K454 4780,-Ft és a bankkivonat alapján a kiegyenlítés: T454-K384 4780,-Ft
De ha ez egy tgk és a 8704-es VTSZ-nek megfelel, lehet hogy D1-es a besorolása, akkor az ÁFA levonható. De ebben az esetben nem hiszem, hogy ilyen is lehetne.

Névtelen írta...

Nem tudom, hogy mi a kérdés.
Az előzőekben megbeszéltük, hogy áfát nem számolunk el, ezért a bruttó összeget teszem az 52-re. Ha kifizetésre kerül akkor a kontírozás T454-K384

Attila Balog írta...

Talált, süllyedt.

Attila Balog írta...

D1-es besorolásba a 3,5t alatti gépjárművek tartoznak. Az ÁFA trv 125 par (2) h) ad lehetőséget útdíj ÁFA levonásra, de csak a 3,5t-nát meghaladóakra. Tehát jelen esetben (D1 miatt) ÁFA nem levonható. Akár adtam meg kiegészítő információt, akár nem.

Anita Francsics írta...

Végig gondolva, akkor:

T5... K454

Áfá-ban nem vagyok biztos, de én szerintem nem vonható le

T454 K384

Hát kíváncsi vagyok

Attila Balog írta...

Tökéletes a válasz!

Attila Balog írta...

Először is mindenkinek gratulálok a jó megfejtésekért. Szép munka volt!

Bízom benne, hogy ez a játékos formájú eszmefuttatás részben hozzájárult szakmai fejlődésetekhez.

Hétvégén írok egy rövid logikai összefoglalót a témáról, mindenképp nézz vissza, olvasd el.

Addig is lenne egy kérésem. Írd meg, mit tanultál ebből a bejegyzésből? Ez azért fontos számomra, mert az írásaitokból fogom látni, hogy mi az ami még nem tiszta számotokra és az összefoglalót ennek megfelelőn írom meg.

Attila Balog írta...

Ahogy ígértem, jelentkezem egy rövid összefoglaló írással, amit a fent látható (OMV-s) egyszerűsített számláról tudni érdemes.

1. A bejegyzésemben leírtam, hogy az egyszerűsített számla (készpénzfizetési számla, egyszerűsített készpénzfizetési számla) egyik sajátossága, hogy annak ellenértékét jellemzően készpénzben, a számla kiállítás napján kifizették.

2. Napjainkban azonban egyre nagyobb teret hódítanak a különböző készpénzt helyettesítő fizetőeszközök használata. Ilyen pl a bankkártyás fizetés. A képen látható OMV-s számla pont egy ilyen esetet mutat be. Azaz a Könyvelő Fenegyerek Képző Kft nem KP, hanem egy bankkártyával fizette ki az autópálya matricát. Valójában erre gondoltam, amikor a feladványomban a fenti számla sajátosságára kérdeztem rá.

3. Menjünk tovább. Kezdő könyvelőknél mindig felmerül a kérdés: ha nem készpénzes kifizetésről van szó, akkor hogyan kell kezelni, könyvelni az ilyen számlákat.

Vágjunk bele egy kis logikai eszmefuttatásba (a KFK képzéseknek ez az egyik alapja)

4. Bizonyára többször vásároltál már nagyobb bevásárlóközpontban, ahol csak és kizárólag pénztárgéppel készült nyugtát, kérésre számlát állítanak ki. Ha megfigyelted, a pénztáros csak akkor indítja el a nyugta, számla nyomtatását, amikor a vásárolt áru ellenértékét kifizetted. Így működik ez a bankkártyás fizetéskor is. Pontosabban a pénztárgép automatikusan elkezdi nyomtatni a nyugtát, számlát, amikor a bankkártyás tranzakció sikeres volt. Ez azt jelenti, hogy azon a bankszámlán, amelyikhez tartozó bankkártyával fizettünk, biztosan volt annyi pénz, hogy a számla végösszegét kifizethessük. Azaz előbb-utóbb (ez általában 2-4 munkanap) a bankkártyához tartozó bankszámlán a terhelések között meg fog jelenni a vásárláskor kapott számla végösszege. Azért írom le ezeket a triviálisnak tűnő összefüggéseket, mert egy jó könyvelőnek ismernie kell a pénzügyi elszámolások lelki világát, különben nem fogja tudni helyesen lekönyvelni a kezébe kerülő hasonló számlákat. Menjünk tovább.

Attila Balog írta...

(Bocs, de megtréfált a blogspot és csak 2 részletben tudom közzétenni a bejegyzést)

5. Joggal merülhet fel benned, hogy az egyszerűsített számlánál a bankkártyás fizetést felfoghatjuk úgy is, mintha virtuálisan felvettünk volna pénzt a bankszámlánkról és ezzel a virtuális pénzzel fizettük ki a vásárolt autópálya matrica árát. A mérlegképesen megtanultad, hogy a bankszámláról felvett készpénzt, a 389 átvezetési számla beiktatásával vezetjük át és vételezzük be a pénztárba. Ebből a megfontolásból gondolhatod, hogy a példában szereplő számla első könyvelési tétele T5… - K389 (4.780Ft). Aztán amikor terhelik a bankszámlánkról a számla végösszegét, úgy könyvelünk, hogy T389 – K384 (4.780Ft). A gondolatmenet nem rossz, csak figyelembe kell venni, hogy a 389 átvezetési számlát jellemzően fizikális készpénzmozgásokra, bankszámlák közti összegek átvezetésre használjuk és nem szállítói számla kiegyenlítésre.

6. Klára felvetéséből kiindulva, könyveléstechnikailag is egy igen ronda helyzet állna elő, ha utólag kiderülne, hogy nem céges bankkártyával fizette a Könyvelő Fenegyerek Képző Kft a számlát, hanem a tulajdonos tévedésből a saját kártyáját használta fizetéskor. Belátható hogy ebben az esetben a K389 főkönyvi számla valójában valakivel szembeni fizetési kötelezettségre utalna. De az ilyen esetekre nem a 3-as, hanem a 4-es számlaosztályt használjuk.

7. És ha idáig eljutottunk, akkor felvetődik a kérdés, hogy konkrétan melyik 4-es számlaosztálybeli főkönyvi számlát kellene használni? A válasz nagyon egyszerű. Induljunk ki abból, hogy az OMV, akitől az autópálya matricát vásároltuk, kicsoda a Könyvelő Fenegyerek Képző Kft számára. Hát értelemszerűen szállító. Ha szállító, akkor anyag vagy szolgáltató szállító? Jelen esetben szolgáltató. Tehát a keresett főkönyvi számunk a 454(3). Megjegyzem, hogy vannak, akik a 479 – egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlát használják a 454 helyett. Én akkor is a 454-et javaslom, mert ez sokkal informatívabb, és jól mutatja, hogy milyen jellegű (anyag vagy szolgáltató) vásárlással állunk szemben. Míg a 479 főkönyvi szám használata semmitmondó egy külső szemlélő számára.

Ha tetszett az egyszerűsített számláról készített röpke összefoglaló, akkor kérlek, ha még nem tetted meg, nyomj egy LIKE-ot. Köszönöm.

Online videós vizsgafelkészítés (kattints a képre)

HOGYAN TEGYÉL SIKERES SZÁMVITEL VIZSGÁT?

-Nehezen megy a számvitel?
-Nem érted, hogy a tanár miről beszél az órán?
-Csak ülsz a tankönyv felett és nem tudod megfejteni a megoldást?
-Közeledik a vizsga és úgy érzed, hogy nem fog menni? Vagy mér túl is vagy néhány sikertelen vizsgán?

Mennyivel jobb lenne, ha már túl lennél rajta:

-Végre felszabadulna rengeteg, eddig tanulásra fordított időd
-Sikerülne megfelelő állást találnod
-Feljebb léphetnél a vállalati ranglétrán
-Több fizetést kaphatnál


IRATKOZZ FEL MOST, ÉS BEBIZONYÍTOM NEKED: A SZÁMVITEL EGYÁLTALÁN NEM NEHÉZ!


CSAK FELIRATKOZOTT OLVASÓKNAK: 

-8 tanács a sikeres számvitel vizsgához

-20 kidolgozott feladat 78 nap alatt!

+Bónusz: készletek puska
 
++Meglepetés azonnal a regisztráció után 


AZ OLDAL HASZNÁLATA INGYENES, A REGISZTRÁCIÓVAL SEM KELETKEZIK SEMMIFÉLE FIZETÉSI KÖTELEZETTSÉGED! ÉN KÖSZÖNÖM, HOGY MEGTISZTELTÉL A FIGYELMEDDEL!

Nézzük, milyen anyagokat kapsz tőlem, ha feliratkozol:

8 tanács a sikeres számvitel vizsgához: 

1. Hogy kezdj neki a számvitel tanulásnak? Ha ezt nem tartod szem előtt, akkor soha sem fogod megtanulni a számvitelt

2. Milyen sorrendben haladj? Alapoktól a mérlegképes szintig.

3. Hogyan tanulj hatékonyan?

4. Mennyi időt szánj a tanulásra (naponta és összesen)?

5. Miből tanulj? Elmondom, hogy szerintem melyik tankönyvet érdemes megvenni.

6. Hogyan lehet felgyorsítani a számvitel tanulást?

7. A számviteloktatás rákfenéje. Miért ilyen nagy a bukási arány? Csak a diák a hibás?

8. Érdemes magántanárhoz járni? Ha igen, hogyan válassz?

20 kidolgozott feladat a következő témakörökből:

-számvitel alapjai:
könyvelési tétel szerkesztése a T-K rendszerben, vállalkozás könyvelése nyitástól zárásig, áfa elszámolása, átvezetési számla

-pénzügyi számvitel:
tárgyi eszközök, vásárolt készletek, értékpapírok

+ Bónusz: részletes puska vásárolt készletekből

++Meglepetés azonnal a regisztráció után

Miért éppen a számvitel navigátor? 

Mert a többi hasonló oldaltól eltérően itt valós oktatási tapasztalaton nyugvó segítséget kapsz: 

-több mint 30 000 kontakt órát tartottam alapoktól a legmagasabb szintig

-több ezer hallgatóm tett sikeres záróvizsgát

-vizsgabizottságokban több ezer vizsgázó írásbeli dolgozatát javítottam, illetve szóbelizettem

-diákjaim országos számvitelversenyeken sorozatosan a legjobb eredményeket érték el

-az ország legnívósabb oktatási intézményeiben oktattam

-több iskolában is megkaptam a megtisztelő „év legjobb oktatója” címet

Ne habozz, kérd most az ingyenes e-mail tanfolyamot itt:
 
Név:*
E-mail:*
Hol tanulsz számvitelt? Mérlegképes könyvelő tanfolyam
Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam
Főiskola: számvitel alapjai
Főiskola: pénzügyi számvitel
Főiskola: vezetői számvitel
Egyéb
Melyik iskolában tanulod?
Melyik városban?
Hogyan találtál ide? Véletlenül
Ajánlotta valaki
Egyéb

Címkék

Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai (195) Mérlegképes tanoncok (171) Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam anyagai (150) Pénzügyi számvitel (109) Feladatok (88) Számvitel alapjai (56) Tárgyi eszközök (46) Vásárolt készletek (36) Adózás (30) Áfa (28) ÁFA feladat (20) Általános Forgalmi adó (18) Nyilvántartási ár (16) ÁFA különös rendelkezések (13) Eredménykimutatás (12) KFK (11) Kontírozás (11) Gépi könyvelés (10) Gyakorlati könyvelés (9) Időbeli elhatárolások (9) Áfa elmélet (9) Devizák (8) Pénzügyi ügyintéző tanfolyam (8) Értékcsökkenés (8) Elszámoló ár (7) FIFO módszer (7) Vezetői számvitel (7) Átlagár (7) Értékpapírok (7) Passzív időbeli elhatárolás (6) Saját termelésű készletek (6) Aktív időbeli elhatárolás (5) Számvitel oktatás (5) Számvitel-elemzés vizsga (5) Számviteli bizonylatok (5) Váltó (5) Fogyasztói ár (4) Mérleg (4) Mérlegképes könyvelő szakmai- és vizsgakövetelmények (4) Nem számvitel (4) Számlatükör (4) Számvitel röpdoga (4) személyi jövedelemadó (4) 6/7-es számlaosztály (3) Betétdíjas ár (3) Göngyöleg (3) Használt ingóságokra (3) Nincs évközi nyilvántartás (3) STKÁV (3) Számlaosztályok (3) Vizsgasorok (3) gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok (3) mezőgazdasági tevékenység (3) műalkotásokra (3) 2014-es adótörvény változások (2) 2015 (2) Immateriális javak (2) Jövedelemelszámolás (2) Munkabérek (2) Részesedések (2) Számviteli ügyintéző tanfolyam (2) látvány-csapatsport támogatás (2) társasági adó (2) társasági adókedvezmény (2) utazásszervezési szolgáltatás (2) ART (1) Egyszerűsített vállalkozási adó. EVA (1) Főkönyvi kivonat (1) Helyi adó (1) Illeték (1) Reklámadó (1) Személyi jövedelem adó (1) Számviteli törvény változásai (1) Teszt (1) Társadalombizotsítás (1) adómentes bevétel (1) adómentesség (1) adózás rendjéről szóló törvény (1) alanyi adómentes (1) alapelvek (1) arányosítás (1) befektetési célú arany (1) belföldről származó jövedelem (1) bevallása (1) egyéb jövedelem (1) egészségügyi hozzájárulás (1) feladat (1) felvásárlási okirat (1) főbb elve (1) jövedelem (1) jövedéki adó (1) kompenzációs felár (1) környezetvédelmi termékdíj (1) külföldről származó jövedelem (1) külön adózó jövedelem (1) levonási hányados (1) megosztás (1) nem önálló jövedelem (1) nyilvános árverező (1) népegészségügyi termékadó (1) portfolioblogger (1) pénzforgalmi elszámolás (1) személyi jövedelemadó megállapításának módja (1) szociális hozzájárulás (1) társasági adó változás 2015 (1) viszonteladó (1) ÁFA elszámolása (1) ÁFA levonása (1) ÁFA pénzforgalmi elszámolás (1) Általáns Forgalmi Adó (1) Átvezetési számla (1) áfamentesség (1) általános jellemzők (1) árrés (1) élelmiszer felügyeleti díj (1) önálló jövedelem (1) összevonandó jövedelem (1)