Loading...

Jegyzett tőke könyvelése

Számlaszám: 411
Fontos: amennyiben a vállalkozást cégbírósági kötelezettség terheli -és a Kft-t, Rt-t terheli- akkor a 411 jegyzett tőkére csak a cégbírósági bejegyzéskor, a cégbíróságon bejegyzett összeget könyveljük!!!

Jöjjenek a jegyzett tőkével kapcsolatos gazdasági események!

Alapítás, tőkeemelés

Rögtön egy feladattal kezdünk, mert így könnyebben átlátható lesz:

A tulajdonosok egy Kft alapítását 4 000 000 Ft jegyzett tőkével.


Gazdasági események:
1. Átutalnak 2 000 000 Ft alapítói vagyont és rendelkezésre bocsátanak 1 500 000 Ft értékben tárgyi eszközöket.
2. Megérkezik a cégbírósági bejegyzés
3. Megtörténik az átvezetés
4. A fennmaradó összeget a tulajdonosok befizetik a cég bankszámlájára
Könyvelés:
Ezekre a főkönyvi számlákra lesz szükségünk:
Jegyzett tőke
Szükséges főkönyvi számlák

1. A tulajdonosok által átadott eszköz (pénz, tárgyi eszköz, készlet…)

Az eszközeink nőnek (E+=T), és mivel még e pillanatban nincs bejegyezve a cég (sőt az is benne van a pakliban, hogy a cégbíróság elutasítja a bejegyzést. Ebben az esetben a tulajdonosoknak vissza kell szolgáltatnunk az átvett eszközöket). Ezért kötelezettségként kell kimutatnunk (F+=K)

1a) Pénzbeli betét átvétele
T384 Bank                 K479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek           2 000 000
1b) Apport átvétele
T161 Beruházások                      K479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek             1 500 000
Főkönyvi számlákon:
Eszközök átvétele jegyzett tőke emelésre
Eszközök átvétele
2. A cégbírsági bejegyzés pillanata

Növeljük a 411 Jegyzett tőkét, hiszen mostantól már van bejegyzett tőkénk (F+=K).

A másik érintett: az lenne a logikus, ha az előző pontban könyvelt 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségekről vezetnénk át.  De nem ezt tesszük. Ez túl egyszerű lenne és akkor egy buktatási lehetőséget elveszítenénk. Így bonyolítjuk a dolgot. Bevezetjük a 3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlát. Na jó! Ennek azért a buktatási lehetőségen kívül más értelme is van. Ugyanis a 411 Jegyzett tőkére a cégbíróságon ténylegesen bejegyzett összeget kell könyvelnünk (4 000 000 Ft), még akkor is, ha az 1. lépésben a tulajdonosok egyelőre ennek csak egy részét bocsátották a rendelkezésünkre (3 500 000 Ft). Miután a be nem fizetett tőke összegének (500 000 Ft) ismerete és mérlegben történő szerepeltetése kötelező, ezért ennek kimutatására a két számla közé (411 és 479) ékeljük a 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlát.
  
Megjegyzés: a 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számla nagy szélhámos (forrás a mérlegben, de a 3. számlaosztályban könyveljük), a +/- értelmezése nehézséget okoz, így tekintsünk rá technikai számlaként (tanárodnak ne mond, hogy én mondtam).
T 3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke               K411 Jegyzett tőke              4 000 000

Átvezetés jegyzett tőkére
Átvezetés jegyzett tőkére
3. A tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott eszközök összegének átvezetése

Most csökken az 1. pontban lekönyvelt kötelezettségünk (F-=T), és ezt is a 3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlára vezetjük.

T479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek          K 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke           3 500 000

Összevezetés
Összevezetés
Ha most megnézed, a 411 Jegyzett tőkén 4 000 000 Ft van (helyes, mert ennyi a bejegyzett tőke). A 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számla nulla (helyes, mert bejegyezték a céget, nem már biztosan nem kell visszaadnunk az átvett vagyont. A 3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számla egyenleg 500 000 Ft (szintén helyes, hiszen ennyi hiányzik még a tulajdonosi befizetésekből).
4. A fennmaradt összeg átvétele

Bankunk nő (E+=T). De, most már nem a 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek számlára könyveljük, mint az 1. lépésben, hiszen már be vagyunk jegyezve, így nem fenyeget a visszafizetési kötelezettség réme. Egyszerűen a 3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőkére vezetjük, ezzel megszüntetvén annak egyenlegét, hiszen ezzel a befizetéssel minden jegyzett tőke-részt rendeztek a tulajdonosok.
T 384 Bank                      K 3. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke                  500 000

Bejegyzés utáni eszközátvétel
Bejegyzés utáni eszközátvétel

(Figyu: a tőkeemelés könyvelése ugyanígy történik!)
Megjegyzés: cégbírósági bejegyzésre nem kötelezett vállalkozásnál a könyvelés összesen ennyi: a pénz, vagy apport átvételének napján: T1-3 Eszközök   K411 Jegyzett tőke. Ennyi az egész.

Jegyzett tőkén felüli vagyon terhére történő tőkeemelés

Tőketartalékból, vagy eredménytartalékból lehet. Könyvelése a cégbírósági bejegyzéskor.

Tőketartalék, vagy eredménytartalék csökken (F-=T), jegyzett tőke nő (F+=K)
T 412 Tőketartalék, 413redménytartalék                K411 Jegyzett tőke

Tőkeleszállítás tőketartalék, eredménytartalék, vagy lekötött tartalék javára

Tőketartalékkal, eredménytartalékkal, vagy speciális esetben lekötött tartalékkal szemben. Könyvelése a cégbírósági bejegyzéskor.

Tőketartalék, eredménytartalék, vagy lekötött tartalék nő (F+=K), jegyzett tőke csökken (F-=T)
T411 Jegyzett tőke                  K412 Tőketartalék, 413 Eredménytartalék, 414 Lekötött tartalék 

Tőkekivonással történő tőkeleszállítás

Ez történik, ha pl. az egyik tulajdonos kilép a vállalkozásból. Ekkor a kilépő tagot megillető jegyzett tőke arányában a tőketartalékot és az eredménytartalékot is ki kell adni.

1. Tőkeelemek leszállítása a cégbírósági bejegyzéskor

A jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék csökken (F-=T), a kilépő tulajdonos felé való kötelezettségünk nő (F+=K)
T411 Jegyzett tőke,                                       K 476. Kötelezettség tulajdonosokkal szemben
  412 Tőketartalék,
  413 Eredménytartalék  
2. Tulajdonos kifizetése a cégbírósági bejegyzést követően
A kötelezettség a tulajdonosokkal szemben csökken (F-=T) és a bank is csökken (E-=T)
K 476. Kötelezettség tulajdonosokkal szemben                    K384 Bank

Tőkekivonás tőkeleszállítással
Tőkekivonás tőkeleszállítással

Tőkeleszállítás eszközátadással

Hasonlít az előzőre. Annyival bonyolultabb, hogy itt valamilyen eszközt adnak a távozó tulajdonosnak. Az átadott eszközt pedig értékesítésként kell elszámolni.

1. Tőkeelemek leszállítása a cégbírósági bejegyzéskor
A jegyzett tőke, tőketartalék, eredménytartalék csökken (F-=T), a kilépő tulajdonos felé való kötelezettségünk nő (F+=K)
T411 Jegyzett tőke,                                       K 476. Kötelezettség tulajdonosokkal szemben
  412 Tőketartalék,
  413 Eredménytartalék

2. Az átadott eszköz elszámolása értékesítésként

Teljesen szokványos értékesítés, ezért nem magyarázom
2a) Eladási ár
T311 Vevő    K 9 Bevételek (tárgyi eszközök, immateriális javak 96, készletek 91-92)
2b) Áfa
T311 Vevő   K467 Fizetendő áfa
2c) Eszköz kivezetése
T8. Ráfordítások    K1-2. Eszközök   (Tárgyi eszközök, immateriális javak 86, készletek 814, 581)
3. Az eladási ár átvezetése (beszámítása)
Vevővel szembeni követelés csökken (a vevő a kilépő tulajdonos, ezért nem fog fizetni) (E-=K) és egyben a tulajdonosokkal szembeni kötelezettség is csökken, hiszen betudjuk a neki „eladott” eszköz eladási árát (F-=T)
T476 Kötelezettség tulajdonosokkal szemben  K311 Vevők
4. A fennmaradó összeg pénzügyi rendezése
Ha nekünk kell még fizetnünk:
T476 Kötelezettség tulajdonosokkal szemben  K384 Bank
Ha az átadott eszköz értéke több volt mint az arányos saját tőke elemek értéke, akkor viszont a különbözetet kifizettetjük:
T384 Bank     K T476 Kötelezettség tulajdonosokkal szemben

Tőkeleszállítás eszközátadással
Tőkeleszállítás eszközátadással

Ha hasznosnak tartod, nyomd meg a tetszik gombot!