Loading...

A tőketartalék könyvelése

A tőketartalék növekedési jogcímei

1. Részvénytársaságnál a részvények kibocsátáskori, ideértve a tőkeemeléskori (jegyzési) ellenértéke és névértéke közötti különbözetet.

A Gt. szerint az ázsiót rögtön (a cégbírósági bejegyzésig) meg kell fizetni.

Példa:

Egy részvénytársaság 40 000 000 Ft tőkeemelést hajt végre. A jegyzés 110%-on történt.
A tulajdonosok a tőkeemelés összegét befizették
A cégbírósági bejegyzés megtörtént

Megoldás:

1. A tulajdonosok által átadott eszköz (pénz, tárgyi eszköz, készlet…)

A pénzeszközeink nőnek (E+=T), és mivel még e pillanatban nincs bejegyezve a cég (sőt az is benne van a pakliban, hogy a Cégbíróság elutasítja a bejegyzést és ebben az esetben a tulajdonosoknak vissza kell szolgáltatnunk az átvett eszközöket), ezért kötelezettségként kell kimutatnunk (F+=K)

T384 Bank  K479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek  44 000 000

Összeg: 40 000 000×1,1

2. A cégbírsági bejegyzés pillanata

Növeljük a 411 Jegyzett tőkét, hiszen mostantól már van bejegyzett tőkénk (F+=K).
A másik érintett: a 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke. Amennyiben ez nem világos, olvasd el a jegyzett tőkéről szóló bejegyzésben az 1. pontot.

T 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke        K411 Jegyzett tőke  40 000 000

3. A tulajdonosok által rendelkezésre bocsátott eszközök összegének átvezetése

Most csökken az 1. pontban lekönyvelt kötelezettségünk (F-=T) és ezt is a 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlára vezetjük.

T479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek  K 3 Jegyzett, de még be nem fizetett tőke     40 000 000

4. Ázsió elszámolása

Levesszük a kötelezettségről (F-=T) és átvezetjük a tőketartalékra (F+=K)

T412 Tőketartalék  K 479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek  4 000 000

Tőketartalék és ázsió könyvelése
Tőketartalék és ázsió könyvelése

2. Részvénytársaságon kívüli egyéb vállalkozónál a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értéke

Eszközöket kapunk (E+=T) a tőketartalék javára (F+=K)

T1-3 Eszközök   K412 Tőketartalék

(Jogszabály alapján tőketartalékba helyezett eszközöket ugyanígy könyveljük)

3. Jegyzett tőke leszállítása tőketartalékkal szemben

T411 Jegyzett tőke  K412 Tőketartalék

4. Lekötött tartalékból visszavezetés tőketartalékba

T414 Lekötött tartalék    K412 Tőketartalék

Megjegyzés: részletesen a lekötött tartaléknál vesszük

A tőketartalék csökkenési jogcímei

1. Jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból

T412 Tőketartalék   K411 Jegyzett tőke

2. Veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget

T412 Tőketartalék       K413 Eredménytartalék

3. Tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó – a jegyzett tőke leszállításával arányos – tőketartalék-kivonás összegét

Lásd itt részletesen

4. Tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét

T412 Tőketartalék   K414 Lekötött tartalék

Lásd a lekötött tartalékról szóló bejegyzésben

5. Pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét

T412 Tőketartalék    K1-3 Eszközök

Akkor most megmondom a frankót!
Ez megjegyezhetetlen, szerintem fölösleges nekiállni bemagolni. Az eddigi összes bejegyzést fejből írtam, tanárként sohasem használtam jegyzeteket, puskákat, mindig zsebre vágott kézzel jártam tanítani, de itt nekem is elő kellett vennem a törvényt. 
Az ázsiós részt tanuljátok meg, mert a többi -bár nem szokott lenni, de ha van a vizsgán- a feladat megfogalmazásából kitalálható. Benne van a szövegben, hogy mit csináltunk a tőketartalékkal, és mivel szemben. A növekedés-csökkenést, és a T-K-t meg csak összerakjátok.

Ha hasznosnak tartod, kérlek oszd meg!