Loading...

 

Hát igen. Itt szokott kezdődni a baj. Eddig egészen átlátható volt ez a fránya számvitel, kellemes langymeleg lábvíztudománynak tűnt. Sajnos ez az otthonos, kellemes érzés most meg fog borulni.
A vállalkozás tulajdonosai ugyanis nem csak a vagyon (mérleg) alakulására kíváncsiak, hanem a kis pimaszok meg is szeretnének élni a cégükből. Hogy ezen önző, kispolgári igényüket milyen színvonalon tudják megvalósítani, nagymértékben a cég eredményétől, és ennek következményétől, az év végén “hazaharácsolható” osztaléktól függ.

A vállalkozás eredményét pedig, ebben az úgynevezett EREDMÉNYKIMUTATÁS-ban vezetjük le.

Miután az eredmény (nyeresége/vesztesége) levezetésére szolgál, logikus, hogy bevételeket, költségeket és ráfordításokat találunk benne.

Az eredménykimutatásnak csak egy oldala van, Ő az:

Preparált eredménykimutatás letöltése

 
Sajnos nem lehet megúszni, ezt ugyanúgy BE KELL FENEKELNI, mint a mérleget!
Tartalma:
I. Értékesítés nettó árbevétele:
Értékesített készletek (a mérlegben: anyag, áru, befejezetlen, félkész és késztermék) és szolgáltatások (megfodrászolod a haját, könyvelsz neki…) nettó, áfa nélküli (mert az áfa csak átmenő tétel, miután megkaptuk, be kell fizetnünk az államnak) eladási ára.
Csak ezeké. Ha tárgyi eszközt adunk el, akkor az nem ide jön!
Ezen belül van: belföldi és export.
03. Saját termelésű készletek állományváltozása (SEEAÉ)  
04. Saját előállítású eszközök aktivált értéke (STK ÁV)
II. Aktivált saját teljesítmények értéke (AST) ( +-03+04 )     
Három mozaikszó, mint a BKV.  A számvitel legbonyolultabb része, most egyelőre annyit tudj, hogy itt vannak. Komoly tudás szükséges a megértésükhöz. 
III. Egyéb bevételek:
Első mondat magáért beszél.
Második gondolat: ha tárgyi eszközt (vagy immateriális jószágot) nyereségesen adunk el, ide jön a nyereség összege.
05. Anyagköltség
06. Igénybe vett szolgáltatások értéke
07. Egyéb szolgáltatások értéke:
Magukért beszélnek, nincs más hátra, fenekeld be!
08. Eladott áruk beszerzési értéke (Elábé):
Összefügg az I. Értékesítés nettó árbevétele sorral.
Gondolkodjunk egy kicsit:

Árut veszünk 1 000 Ft-ért. Hat ez a vállalkozás eredményére?

Mielőtt válaszolnánk, gondoljuk végig, hogy, hogyan kell lekönyvelni! Egyik érintett az árukészlet (nő), a másik a szállító (ha még nem fizettük ki), vagy valamilyen pénzeszköz, ha már kifizettük.
A szomorú hír az, hogy ezek a mérlegben találhatók, vagyis csak a vagyonra hatnak. Eredményhatása csak azoknak a gazdasági eseményeknek van, amelyek az eredmény levezetésére szolgáló eredménykiutatásba (is) bekerülnek.

Tehát a válasz: az áruvásárlás eredmény semleges, nem hat az eredményre.
Mikor lesz ebből nyereség? Azért vagyunk kereskedők, hogy nyereséggel adjuk-vegyük az árukat.
A válasz igen egyszerű: hát, amikor eladjuk.
Oké!
Adjuk el 1 500 Ft-ért. Mennyi lesz az eredményhatás?
1 000 Ft-ért vettük, 1 500 Ft-ért adjuk el, a bolond is könnyen kiszámolja, hogy itt bizony 500 Ft nyereség keletkezik.
Igen ám, de! A számvitel úgynevezett „bruttó szemléletű”, amely azt jeleni, hogy az eredménykimutatásba nem csak a keletkezett 500 Ft nyereséget íratja be, hanem beíratja az 1 500 Ft eladási árat a I. Értékesítés nettó árbevétele sorba, és beíratja a bevételhez kapcsolódó „áldozatot”, amennyibe nekünk került az áru, a 08. Eladott áruk beszerzési értéke (Elábé) sorba. Vagyis megjelenik a teljes bevétel és a teljes ráfordítás is.
Természetesen előbb-utóbb eljutunk oda is, hogy a bevételekből kivonjuk a ráfordításokat, és akkor majd megjelenik az 500 Ft eredmény is.
09. Eladott ( közvetített ) szolgáltatások értéke (Elászé):
Ugyanaz, mint az elábé, csak akkor használjuk, ha nem fizikai áruval kereskedünk, hanem szolgáltatással.
 
10. Bérköltség
11. Személyi jellegű egyéb kifizetések
12. Bérjárulékok
Egyenlőre annyi elég ami az eredménykimutatásban szerepel
VI. Értékcsökkenési leírás
Tárgyi eszközök és immateriális javak terv szerinti amortizációja. Logikus: ha ma veszünk pl. egy autót, akkor már most tudjuk, hogy 5 év múlva fele ennyit sem fog érni. Ez előre látható, ennek összege tervezhető. Ez a terv szerinti értékcsökkenés.
 
VII. Egyéb ráfordítások:
Fizetett kártérítés, kötbér, késedelmi kamat: nem akarom túlmagyarázni        
Értékesített tárgyi eszköz és immateriális jószág értékesítésének vesztesége.
Eszközök káreseménye, hiánya, megsemmisülése, selejtezése, értékvesztése és terven felüli értékcsökkenése: bármely eszközünkkel történnek e gyalázatos dolgok, veszteséget jelentenek nekünk, és itt számoljuk el.
A. Üzemi ( üzleti ) tevékenység eredménye:
Hét db betűvel jelzett (A-G) sor van. Ezek az úgynevezett eredménykategóriák.
Ezeknél megállunk egy pillanatra, és megnézzük, hogy a lap tetejétől eddig mennyi eredményt értünk el. Úgy kapjuk meg, hogy a felette lévő bevételekből levonjuk a ráfordításokat (tehát még véletlenül se akard ezeket összeadni).
Vagyis: I+-II+III-IV-V-VI-VII
(A II. lehet bevétel és lehet ráfordítás jellegű is, ezért +-)
VIII. Pénzügyi műveletek bevételei
IX. Pénzügyi műveletek ráfordításai
Magukért beszélnek
B. Pénzügyi műveletek eredménye
Az előző két sor ( VIII-IX ) különbsége
C. Adózás előtti eredmény
A lap tetejétől idáig elért eredmény ( +-A+-B )
XII. Adófizetési kötelezettség
Társasági adó.
Kiszámítása:
E. Adózás előtti eredmény
+ Adóalap növelő tételek
– Adóalap csökkentő tételek (ezeket pénzügyből, adóból tanulod)
= Adóalap
Pozitív! adóalap x társasági adókulcs
= XII. Adófizetési kötelezettség
D. Adózott eredmény
Vond le az adót az adózás előtti eredményből ( +-C-XII )
Ez a vállalkozás tiszta nyeresége (esetleg vesztesége)
Ha hasznosnak ítéled a bejegyzést, nyomd meg a tetszik (magyarul lájk) gombot.