Alvállalkozóként akár pórul is járhat a könyvelő

»»Alvállalkozóként akár pórul is járhat a könyvelő

Alvállalkozóként akár pórul is járhat a könyvelő

Loading...

Magyarország sajnos hemzseg az alvállalkozóktól és ez nem csak az építőiparban jellemző, hanem ma már a könyvelői szakmában is. Ez pedig óriási kavarosádokat és problémákat okoz a kifizetések és a felmondások körül.

A médiában folyamatosan hallani azokról a hoppon maradt építőipari alvállalkozókról, akik komoly csapattal vonultak ki egy-egy helyszínre és végezték el határidőre és pontosan a megállapodásban szereplő munkát, pénzt mégsem kaptak érte.

Ez az eset sajnos nem egyedi hazánkban, hiszen nem egy családi vállalkozás és építőipari vállalat ment már ezért csődbe, mert egy pályázatot nyert vagy megbízott nagyobb cég, nekik adta át a kivitelezést, ám annak befejezésekor, pénzt érte nem kaptak. A megrendelő ugyan kifizette a fő vállalkozót, az azonban eltűnt vagy csődbe ment, így hiába lett a munka elvégezve, a megrendelés kifizetve, a pénz sosem jutott el a valós kivitelezőkig. Ez a probléma pedig egyre inkább a pénzügyi szektorban is fellelhető.

Valós jogesetek tanúskodnak a problémáról

A Bírósági Határozatok Gyűjteményében is megjelent már olyan jogeset, amikor a könyvelő cég vagy megbízott nem volt elszámolva, kifizetve és a felmondás körül is gondok adódtak. Az egyik ilyen esetben a könyvelő cég szóban állapodott meg egy könyvelővel, hogy az végezzen el számukra különböző könyvelési munkálatokat, több társaság számára is. A könyvelő egy idő után készített is erről egy vállalkozási szerződés tervezetet, amelyben név nélkül jelezte, hogy több vállalkozás számára is könyveli a számlákat, bizonylatokat, dokumentumokat és külön utasítások alapján a bérszámfejtést, a könyvelési és számviteli munkálatokat, valamint a bevallási feladatokat is elvégzi.

Az őt megbízó könyvelőcég azonban már egy eltérő tartalmú tervet adott vissza számára, amelyben feltüntette a partner vállalkozások nevét és a felmondási időt 30 napról 60 napra emelte. Az eltérő szövegezés miatt a szerződés végül nem jött létre írásban, csak szóban és ettől függetlenül a könyvelő tovább dolgozott. Itt követve el a nagy hibát.

A könyvelő járt végül pórul

Bár kezdetben a két fél a megállapodás rá eső részét tartotta és a megbízó is időre, rendesen kifizette a könyvelőt, idővel megromlott a viszonyuk. A könyvelő ezért felmondta az együttműködést, így a megbízó értesítette a cégeket, hogy ezentúl más fog nekik könyvelni. Mivel a könyvelő úgy ítélte meg, hogy ezzel elmaradt haszna keletkezett és a 60 napos felmondási időre sem kapott fizetést, így 17 milliót követelt bírói úton a cégtől.

Az írásos szerződés hiánya miatt azonban először csak 400.000 forintot ítéltek neki, majd másodfokon ezt is elvették tőle, mivel szóbeli alvállalkozói szerződésnek minősítették a köztük fennálló viszonyt. A pórul járt könyvelő így az elmaradt hasznot nem tudta bizonyítani és a szerződésszegést sem. Az eset tehát a könyvelői alvállalkozás szerződésének pontos meglétére hívja fel a figyelmet, hiszen bármelyik félnek is volt igaza, azt bírói úton nem tudta ennek hiányában érvényesíteni.

2019-02-20T11:02:38+00:002019. február 20.|Egyéb cikkek|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet