A címben szereplő mindhárom kifejezés ugyanazt jelöli.
Lényeg: a könyvviteli számla olyan kétoldalú kimutatás, melynek egyik oldalán a növekedéseket, a másik oldalán a csökkenéseket tartjuk nyilván.
Így néz ki a könyvviteli számla (főkönyvi számla, akasztófa):
 |
| Könyvviteli számla, főkönyvi számla, akasztófa |
Nagyon fontos!!!
A számvitelt tanulók többsége ezen csúszik el, ezért nem ért az egészből semmit, mert ezt nem verte a fejébe kellő keménységgel:
A T (Tartozik) és a K (Követel) NEM TARTOZÁST ÉS KÖVETELÉST JELENT!!!
A számvitelt valamikor a középkorban találták ki, ekkor lehet, hogy volt ilyen jelentése, de mára semmi köze a tartozáshoz és követeléshez! (Más nyelveken nem is így nevezik). Nevezhetnénk egyszerűen B (Bal)-J (Jobb), P (Piros)-Z (Zöld), vagy akár E (Elefánt)-Z (Zebra) oldalnak is, és így sem lennénk távolabb a két oldal jelentésétől. Tehát nem tartozik senki senkinek, és nem követel senki senkitől. Tessék a tartozik és követelt két értelemmel nem rendelkező hangsorként felfogni! EZ KULCSFONTOSSÁGÚ, HA EZT NEM VÉSED ELÉG MÉLYEN A FEJEDBE, HÓNAPOKIG TÉVÚTON FOGSZ JÁRNI!
Néhány fogalom a könyvviteli számlával kapcsolatban:
Forgalom:
Az egyes oldalakra könyvelt tételek összege:
-T forgalom, a T oldalra könyvelt tételek összege
-K forgalom, a K oldalra könyvelt tételek összege
Egyenleg:
A két forgalom (két oldal: T-K) különbsége:
-T egyenlegről beszélünk, ha a T oldal a nagyobb
-K egyenlegről beszélünk, ha a K oldal a nagyobb
-Nulla az egyenleg, ha a két forgalom (T és K oldal) megegyezik
Egy egyszerű példa
 |
| Forgalom-egyenleg |
Mire való a könyvviteli számla?
Gondolj csak vissza az előző feladatra: minden eszköznél és forrásnál volt három oszlopunk (nyitó-változások-záró). Összesen 10 gazdasági eseményt könyveltünk le így is és alig fértünk bele néhol a változások oszlopba. Gondolj bele, mondjuk a Tesco áruházlánc pénztár „változások” rubrikájába, milyen hosszú lenne, ha így könyvelnénk.
A gyakorlatban tehát nem az előző feladat szerinti táblázatban vezetjük a gazdasági események hatásait, hanem az egyes mérlegsorokat kivetítjük 1-1 könyvviteli számlára, és a bekövetkezett változásokat év közben ezen tartjuk nyilván.
Lerajzolva:
 |
| A mérlegsorokat helyettesíti |
Jó, most már tudjuk, hogy mire való a könyvviteli számla (az egyes mérlegsorokban bekövetkezett változások (növekedések és csökkenések) év közi kimutatására), de melyik oldalon nőnek és melyiken csökkennek?
Könyvelés szabály eszköz és forrás számlákon:
 |
| Könyvelés szabálya eszköz és forrás számlákon |
Vagyis az eszközökre vonatkozó szabály minden, a mérleg eszköz oldalán található mérlegsorra vonatkozik, a forrásokra vonatkozó szabály pedig minden, a mérleg forrás oldalán található mérlegsorra vonatkozik:
 |
| Minden eszközre és forrásra vonatkozik |
Aha!! 50 éve, 1974-ben érettségiztem a Rudas László közgazdasági szakközépiskolában. 16 évesen találtuk ki, hogy a jelmezbálon könyvviteli számlák leszünk. A jelmezversenyt megnyertük. Feketében tetőtől talpig, egyik kezünkben nagy T, másik kezünkben nagy K betűvel. Az egyik 98-as, a másik 89-es számla volt, hogy a lyukakon kilássunk. Igény esetén tudok fotót (elég rossz minőségű, de hiteles) küldeni. Nem lettem könyvelő, most azért találtam meg ezt az oldalt, mert régen elfelejetettem szinte mindent ezzel kapcsolatban. Próbáltam kitalálni a 98-as és a 89-es számla megnevezését. Tudna segíteni valaki?
Kedves Katalin!
Ha van hozzá egy sztori és kitehetjük a Facebook csoportunkba, akkor örömmel várjuk a képeket.
74-ben én még 3 éves voltam, így nem tudom, hogy mit jelentett akkor a 89 és 98-as számla. Esetleg a Fb posztban megkérdezhetjük, hátha vannak akik tudják.
90 után a 98 a rendkívüli bevétel volt (már nincs), 89 viszont most is van, ez jelenleg a társasági adó ráfordítás.
Márpedig nekem épp az segített eligazodni, hogy a debit és credit (bocs, angol nyelven gyorstalpalva kellett megértenem) szavakhoz értelmet rendeltem épp azt az értelmet, amit a debit (egyenleg szintjén tartozás vagy tranzakció szintjén tartozás irányába történő elmozdulás) és credit (egyenleg szintjén követel vagy tranzakció szintjén követelés irányba történő elmozdulás) jelent, ami persze egyenleg szintjén kijöhet akár debit (tartozik), akár credit (követel) egyenlegre.
Most nem fogom beleártani magam, hogy miért is jelentés nélküli szavak ezek, de ha nincs jelentésük, akkor értelmük sincs?
Mérnökhallgató koromban biztos erre rárepültem volna azzal, hogy a könyvelés értelmetlen, ez a bizonyítéka.
Ha befejezted az alapokat, látni fogod, hogy se jelentésük, se értelmük nincs :)
Ne akard innen megközelíteni.
Hú, eddig azt hittem, hogy a tartozik – követel az tartozást és követelést jelent.
És most kiderül, hogy a Tartozik, Követel tulajdonképpen két jelentés nélküli szó a számvitelben :)
Hát, a tartozik követel rendszert nagyon sok kezdő félreérti.
Örülök,hogy kitisztult.
Hajrá!