Loading...

Kinek kell?

Mérlegképes könyvelő tanoncok
Pénzügyi számviteli ügyintézők
Pénzügyi számvitelt tanulók


Mielőtt vadul elkezdenénk akasztófákat rajzolni, inkább gondolkodjunk egy kicsit!
Szóval, ha van egy tárgyi eszközünk, aminek a bruttó értéke 1 000 000 Ft, az eladásig felhalmozott terv szerinti értékcsökkenés 400 000 Ft, terven felüli értékcsökkenése pedig 200 000 Ft és ezt most eladjuk 500 000 Ft+áfa összegért, akkor jól jártunk, vagy rosszul? (Az összes ilyen típusú feladatban az eladásig felhalmozott értékcsökkenésre úgy kell tekintenünk, hogy azokat már a korábbi években lekönyveltük!)
Azt is gondold végig, hogy mennyivel!
Megoldás:
Ez az eszköz a mi nyilvántartásaink szerint (könyv szerint) 400 000 Ft-ot ér (1 000 000 – 400 000 – 200 000). Ehhez képest 500 000 Ft-ért adtuk el. Igen, igen, jól jártunk! Eredményünk +100 000 Ft lesz. (Az áfát ne vedd figyelembe, ez egy átfutó tétel amit megkapunk, majd továbbítunk az APEH-nek.)
Tehát:
Bevétel (eladási ár):                              500 000
Ráfordítás (a beáldozott eszköz értéke:  400 000
Nyereség:                                            100 000
Hallottál már arról, hogy a számvitel bruttó szemléletű (pl. ilyeneket, hogy bruttó elszámolás elve)? Na, itt jön elő a sok utálatos, érthetetlen számviteli alapelv (legalábbis az egyik)!
Mit jelent ez?
Hogy amikor lekönyveljük az értékesítést, akkor nem önmagában csak a 100 000 Ft nyereséget mutatjuk ki bevételként (tehát nem fölözzük le a habot a tetejéről), hanem el kell számolnunk külön-külön  az 500 000 bevételt és a 400 000 ráfordítást is. Ebből persze előbb-utóbb kijön a 100 000 nyereség is .
Korábban kellett tanulnod azt is, hogy a tárgyi eszköz értékesítéséből származó bevételt egyéb bevételként, ráfordítását egyéb ráfordításként kell kimutatni.
 Erről beszélek:
Tárgyi eszköz eladása
Tehát, a lényeg:
1. lesz 500 000 Ft egyéb bevétel
2. lesz 400 000 Ft egyéb ráfordítás
3. lesz csökkenés a tárgyi eszközökben 400 000 Ft (hiszen ha eladjuk, akkor ki kell vezetnünk a nyilvántartásainkból
4. lesz 500 000 Ft növekedés a vevőinkkel szemben (ha azonnal fizet, akkor ennyi növekmény a pénztárunkban
+hab a torán: az áfa miatt lesz 135 00 vevőkövetelés és fizetendő áfa
Akkor most már jöhetnek az akasztófák:

főkönyvi számlákon
Értékesítés könyvelése számlasorosan

Két nagy egységet kell lekönyvelnünk:
1. Kivezetés: el kell tüntetnünk az eszközt, hiszen eladtuk. Ugyanakkor ez az áldozatunk az üzleten, ez ráfordítást jelent.
2. Eladási ár: természetesen bevételünk is lesz, ezt is nyilvántartásba kell vennünk.
Részletesen:
1. Könyv szerinti érték kivezetése
Itt csökkentenünk kell a tárgyi eszközeink értékét és egyben növelnünk kell az egyéb ráfordításainkat. Ez rendben is van, de ez a fránya tárgyi eszköz nem egyetlen akasztófán szerepel a 400 000 Ft-os könyv szerinti értékével, hanem szét van szórva három főkönyvi számlán. Kénytelenek vagyunk alkalmazkodni a kialakult helyzethez és három lépésben kivezetni.

1a) Bekerülési (bruttó) érték kivezetése
1×1-nek T egyenlege van, ha ki akarjuk vezetni, el akarjuk tüntetni, máshogy: le akarjuk nullázni, akkor a K oldalára kell könyvelnünk. Ha itt a K oldalra tettük, akkor 86-os T oldalára tudjuk még beírni.
T86 Egyéb ráfordítások        K1x1 Tárgyi eszközök    1 000 000
1b) Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
Miután kivezettük a bekerülési értéket, logikus, hogy a tárgyi eszköz értékcsökkenése sem maradhat ott, hiszen megszűnt a főszámla, amihez tartozott.
K egyenlege van, ha le akarjuk nullázni, akkor a T oldalára kell könyvelnünk, A 86-osnak marad a K oldala

T 1×9 Tárgyi eszköz tsz. écs.        K86 egyéb ráfordítások    400 000
1c) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
Ugyan az mint az előző pont:

T 1×8 Tárgyi eszköz tf. écs.        K86 egyéb ráfordítások    200 000
Ezzel a lépéssel az eszközünk sorsa beteljesedett, eltűnt, minden számla nullát mutat, ugyanakkor lett 400 00 Ft egyéb ráfordításunk.
Még egy dolog ide kívánkozik: ha az eszköznek van értékhelyesbítése, akkor azt is fel kell oldani: T417  K1x7.
2. Eladási ár
1a) Nettó eladási ár
Növeli a vevőkkel szembeni követelésünket (mindig ezt használjuk, ha nem írja oda direkt, hogy készpénzes eladás). (E+=T), illetve a bevételeink növekedését is le kell még könyvelnünk (B+=K)
T311 Vevők        K96 Egyéb bevételek        500 000
1b) Áfa
Növeli a vevőkkel szembeni követelésünket (itt is mindig ezt használjuk, ha nem írja direkt, hogy készpénzes eladás). (E+=T), illetve a ha mi vagyunk az eladók, akkor mindig K467
T311 Vevők        K467 Fizetendő áfa        135 000
Kedves Pénzügyi-számviteli ügyintézők! Ti most nagyon figyeljetek, mert Tőletek rendszeresen meg szokták azt is kérdezni, hogy mennyi az eredményre gyakorolt hatás, és melyik eredménykategóriát érinti a gazdasági esemény! Mérlegképes tanoncoknak így nem szokták feltenni a kérdést, de ez alap, hogy tudni kell!
Szóval:
Mennyi az eredményre gyakorolt hatás?
Rém egyszerű! Csak az eredménykimutatásra kell gondolni.
Abban mik is vannak? Elárulom: bevételek (9), költségek (5) és ráfordítások (8).
Tehát, hogy egy adott gazdasági eredmény, hogy érinti az eredményünket így tudjátok megállapítani:
 
  9. Bevételek:                             500 000
– 8. Ráfordítások:                         400 000
– 5. Költségnemek:                                0
=Eredményre gyakorolt hatás:    +100 000
Melyik eredménykategóriát érinti közvetlenül?
Most is az eredménykimutatásban kell kutakodnunk. Az eredménykategóriák a betűvel jelzett összesítő sorok. Az egyéb bevétel és ráfordítás az „A” Üzemi/üzleti eredményen belül van. Tehát a válasz: az „A” Üzemi/üzleti eredményt érinti
Nézd meg a mai lecke első táblázatát segíteni fog!