!!!

!!!

TETSZIK AZ OLDAL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Név:*
E-mail cím:*
Milyen képzésre jársz jelenleg?:*

2012. december 1., szombat

Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

482 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása

A tárgyévet terhelő olyan költségek, ráfordítások, melyek csak a következő év(ek)ben kerül kiszámlázásra, kifizetésre.

Fajtái:

-1) A mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között ismertté vált, előző üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igény, késedelmi kamat, kártérítés, bírósági költség.

December havi késedelmes teljesítésünk miatt egyik üzleti partnerünk a következő év februárjában 100 000 Ft késedelmi kamatot számláz ki.

December 31., elhatárolás

Ha a késedelmi kamat kiszabása előtt már összeállítottuk a tárgyévi beszámolót, akkor nem tehetünk semmit.
Ha az előző évi beszámoló még nem készült el, akkor december 31-i dátummal lekönyveljük a ráfordításaink közé (R+=T). Kifizetés, bizonylat a tárgyévben nincs, ezért el kell határolnunk. Milyen elhatárolás? K oldalra, ráadásul úgy, hogy a tárgyévi eredményünket csökkentjük, passzív időbeli elhatárolás kell.

T86 Egyéb ráfordítások        K482 Költségek, ráfordítások PIE        100 000
……………………………………………..
Január 1., elhatárolás feloldása

T482 Költségek, ráfordítások PIE        K86 Egyéb ráfordítások        100 000

Február., késedelmi kamat kivetése

T86 Egyéb ráfordítások            K479 Egyéb röv. lej. köt.        100 000

Átutalása

T479 Egyéb röv. lej. köt.            K384 Bank        100 000

Ellenőrzés:
A tárgyévre vonatkozik a késedelmi kamat, meg is jelent a 86-on. A következő évben rótták ki, de nem arra az évre vonatkozott. Ha megnézed a második év 86-os egyenlege nulla is lett.

-2) Fizetendő kamatok

Október 1-jén 1 000 000 Ft rövid lejáratú hitelt veszünk fel 12%-os kamatozással. Kamatfizetés minden év október 1.

Október 1., Hitelfelvétel

Bank nő (E+=T), és hitel nő (F+=K)

T384 Bank                K452 Rövid lejáratú hitelek        1 000 000

December 31., elhatárolás

Tudjuk, hogy erre az évre el kell számolnunk 3 havi fizetendő kamatráfordítást (R+=T). Ugyanakkor a kifizetés csak a következő év október 1-jén lesz, vagyis a pénzeszközeink csökkenését idén nem tudjuk lekönyvelni. Ezért kell az elhatárolás. K oldalra kell úgy, hogy az idei eredményünket csökkentjük. Ez a passzív időbeli elhatárolás.

T87 Pénzügyi ráfordítások        K482 Költségek, ráfordítások PIE    30 000

Összeg: 1 000 000x 0,12/12x3=30 000
………………………….
Következő év január 1., elhatárolás feloldása

T482 Költségek, ráfordítások PIE        K87 Pénzügyi ráfordítások     30 000

Október 1., éves kamatfizetés

T87 Pénzügyi ráfordítások            K384 Bank        120 000  1 000 000x0,12

Tanulság: az első évben a 87-en megjelent 3 havi kamat, ami azt az évet terhelte. A második évben 90 000 kamat maradt a 87-en, ami szintén jogos, hiszen október 1-ig 9 havi kamat terhelte az évet. Ha nem fizettük vissza a hitelt, akkor persze a második évre további 3 havi fizetendő kamatunk keletkezik, amit az első év mintájára december 31-én el kell határolnunk. Ha ezt megtesszük, akkor már 120 000 (12 havi) kamat lesz a 87-en, ami szintén helyénvaló.

-3) Tipikusan ide tartoznak a december havi közüzemi díjak, amelyekről a számlát csak a következő év januárjában kapjuk.

Példa:

A december havi villanyszámla, a következő év január 6-án érkezett meg. Összege 80 000 Ft+áfa

December 31., elhatárolás

A költség a tárgyévi eredményünket terheli (K+=T). Bizonylat azonban a tárgyévben nincs, ezért el kell határolnunk. Milyen elhatárolás? K oldalra, ráadásul úgy, hogy a tárgyévi eredményünket csökkentjük, passzív időbeli elhatárolás kell.

T51 Anyagköltség        K482 Költségek, ráfordítások PIE        80 000
……………………………………………..
Január 1., elhatárolás feloldása

T482 Költségek, ráfordítások PIE        K51 Anyagköltség        80 000

Január 6., számla érkezik

T51 Anyagköltség            K454 Szállítók        80 000
T466 Eláfa                K454 Szállítók        21 600

Átutalása

T454 Szállítók            K384 Bank            101 600

Ellenőrzés:
A tárgyévre vonatkozik a költség, meg is jelent az 51-en. A következő évben számlázták ki, de nem arra az évre vonatkozott. Ha megnézed a második évben az 51-es egyenlege nulla is lett.




-4) A mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, még nem számfejtett prémiumok, jutalmak, azok járulékát.

Példa

A tárgyévi jó teljesítésért dolgozóinknak jutalmat ígértünk. A tárgyévi teljesítmény mérése és a jutalom megállapítása a következő év márciusában, a beszámoló összeállításakor történik. A jóváhagyott jutalom 2 000 000 Ft.

December 31., elhatárolás.

Miután márciusban megállapítottuk, hogy kifizethető az előző évi jutalom, december 31-i dátummal le kell könyvelnünk, hiszen az előző év eredményét kell terhelnünk vele.

Prémium, jutalom:

T54 Bérköltség        K482 Költségek, ráfordítások PIE    2 000 000

Járulékai:

T56 Bérjárulékok        K482 Költségek, ráfordítások PIE    540 000 (legyen 27%)
…………………………………………..
Következő év

Január 1., feloldás

T482 Költségek, ráfordítások PIE    K54 Bérköltség     2 000 000
T482 Költségek, ráfordítások PIE    K56 Bérjárulék    540 000

Március végén a bérek számfejtésekor:

Prémium, jutalom:

T54 Bérköltség        K471 Jövedelem elszámolási számla    2 000 000

Járulékai:

T56 Bérjárulékok        K463 Költségvetési befizetési kötelezettség    540 000

Ide tartozik még:

-5) Befektetési céllal vásárolt kötvény bekerülési értékének és névértékének veszteség jellegű különbözete.

13 megjegyzés:

Névtelen írta...

Szia! A 4. rész jutalom kifizetésnél a járulékokat a T56 számlára kell könyvelni nem? A márciusi számfejtésnél pedig szintén a T56 mivel az a bérjárulékok számlája. Jól gondolom? Aliz

Mérlegképes Tanárok írta...

Igen elírtam, köszi!

Névtelen írta...

Szia!
Akkor ha jól értem, a következő feladat és a megoldás így helyes:
A vállalkozás által bérelt üzlethelyiség decemberi bérleti díjáról szóló számlát a tárgyévet követő év januárjában kapta meg. A decemberi bérleti díj a számla alapján 320.000 Ft + 80.000 Ft áfa.

Tárgyévben könyvelendő:
bérleti díj PIE T522-K482 320.000 Ft

Következő évben:
bérleti díj PIE feloldása T482-K522 320.000 Ft
bérleti díj számla T522-K454 320.000 Ft
áfa T466-K454 80.000 Ft

Mérlegképes Tanárok írta...

Hajszál pontosan.

Nem így tanították?

Névtelen írta...

Nem, nem így tanultuk. Eredetileg is így gondoltam a megoldást, úgyhogy megerősítettél, köszönöm! :)

Névtelen írta...

Kedves Havass Norbert !

Tisztelettel kérek tanácsot az alábbi kérdésben:
Miért a számla megkapásának, kiállításának dátumát nézzük az időbeli elhatárolásoknál, ahogy azt fentebb is következetesen látom?
A számviteli törvény szerint teljesítés szemlélettel kell könyvelni. Én ezt eddig úgy értelmeztem, hogy a teljesítés dátumát kell irányadónak tekinteni, nem a számla keltét vagy érkezését.
Vegyünk egy decemberi gázszámlát, ahol a fogyasztási időszak pl. 2012. november 28-december 28. A számlát kiállították 2013. január 12-én, hozzám érkezett január 18-án, kifizettem január 23-án.
Amit a mérlegkészítésig az előző évről megtudok, azt az előző évi könyvelésben meg kell jelenítenem. A mérlegkészítésig megkeletkezett a számla, 2012. évi teljesítési időszakkal. Miért nem könyvelem be simán a 2012. évbe a kötelezettségek közé egyenesen??

„Időbeli elhatárolás elve: az olyan gazdasági események kihatásait, amelyek két vagy több üzleti évet is érintenek, az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogyan az, az alapul szolgáló időszak és az elszámolási időszak között megoszlik.”
Ez az esemény egy üzleti évet érint, a 2012-est, hiszen a teljesítési időszak teljes egészében beleesik. Miért kellene ebben az esetben elhatárolni a számla keletkezési dátuma miatt?

Nem úgy van, hogy akkor kell elhatárolnom, ha a teljesítés időszak két naptári évet fed, vagy a számlán a teljesítés időpontja nem fedi a valódi teljesítési időszakot (mint a decemberi teljesítési időponttal kiszámlázott következő évi tagdíjnál)?

Kérlek, légy szíves válaszolj, mert viták vannak köztünk emiatt, és a mi szemünkben komoly szaktekintély erősítette meg azt, hogy pusztán a számla kiállítási időpontja miatt nem kell elhatárolni.

Előre köszönöm.

Mérlegképes Tanárok írta...

Szia!

Fő szabályként:
Számviteli törvény 44. § (1) Passzív időbeli elhatárolásként kell elkülönítetten kimutatni:
b) a mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelő költséget, ráfordítást, amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merül fel, kerül számlázásra

A kérdés azonban jogos, ugyanis a folyamatos teljesítésű közüzemi számlákról szól, amelyek könyveléséről folyamatos szakmai vita van.

Mindjárt megkérem Balog Attilát, hogy írjon erről egy bővebb kifejtést a gyakorló könyvelő szemével.

Attila Balog írta...

Köszönöm a felkérést. A válaszom a következő.

A kérdésből egyértelműen kiderül, hogy folyamatos teljesítésű számlával állunk szemben. Az ilyen számlák könyvelésekor fontos, hogy tisztában legyünk a teljesítési időpont fogalmával, ugyanis, külön kezelendő

1. az ÁFA törvény szerinti teljesítési időpont, és

2. a számviteli törvény szerinti teljesítési időpont.

Jó tudni, hogy a folyamatos teljesítésű számlák (pl ilyen minden közüzemi számla) egyik jellegzetessége, hogy a teljesítés időpontja=fizetési határidővel (jelen esetben ez a dátum 2013. január - a pontos dátum nincs megnevezve). Fontos, hogy ez az ÁFA törvény szerinti teljesítési időpont és nem a számviteli törvény szerinti.

A könyvelésben viszont az adott gazdasági esemény mindig a számviteli törvény szerinti időpontra kerül könyvelésre. Jelen esetben ez a dátuk 2012.12.28.

Látható, hogy a két teljesítési időpont között eltolódás van, ráadásul a két teljesítési időpont különböző évben jelentkezik. Ezért merülhetett fel a kérdezőben az elhatárolás gondolata.

A gyakorlatban a folyamatos teljesítésű számláknál, amennyiben a számviteli törvény szerinti időszak teljes egészében a mérlegforduló előtti időpontra esik, nem alkalmazunk passzív időbeli elhatárolást, hisz nincs mit elhatárolni. Az ilyen számlákat így kezeljük (jelen kérdés ilyen számlára vonatkozik):

1. Az eredeti számla fénymásolatát, a 2012-es könyvelési anyagba fűzzük le, jelezve rajta, hogy az eredeti számla a 2013-as anyagban található. Azért kell az eredeti számlát a 2013-as anyagba lefűzni, mert ÁFA ellenőrzéskor mindig az eredeti számla bemutatásával tudjuk igazolni az ÁFA levonás jogosságát (ezt most nem részletezem, mert regényt lehetne erről a témáról írni)

2. A számla könyvelése 2012.12.28-án: T52x,479x-K4543, ahol 479x Szállító ÁFA elszámolás technikai számla. Ez a technikai számla szolgál a számviteli törvény és az ÁFA törvény szerinti ÁFA időbeli eltolódásának a kezelésére. (Megjegyzés: telefonszámla lévén könyveléskor szükség esetén alkalmazni kell az ÁFA törvény szerinti 70%/30% megbontási szabályt)

3. A számla könyvelése a számlán szereplő 2013.januári teljesítési időpont napján: T466-K479x, azaz 2013-ban már csak az ÁFA-t könyveljük, itt kerül érvényesítésre az ÁFA levonás.

A másik eset, amikor olyan folyamatos teljesítésű számlával állunk szemben, aminek a számviteli törvény szerinti teljesítési időszaka! (most időszakot említek) a mérlegforduló előtti és utáni időszakra is vonatkozik.

Az ilyen számláknál már alkalmazni kell a passzív időbeli elhatárolást, a következők szerint

1. Az eredeti számla fénymásolatát, a 2012-es könyvelési anyagba fűzzük le, jelezve rajta, hogy az eredeti számla a 2013-as anyagban található. Azért kell az eredeti számlát a 2013-as anyagba lefűzni, mert ÁFA ellenőrzéskor mindig az eredeti számla bemutatásával tudjuk igazolni az ÁFA levonás jogosságát.

2. A számla könyvelése a számlán szereplő 2013.januári teljesítési időpont napján: T52x,466-4543, azaz úgy könyvelünk, mintha a számviteli törvény szerinti teljesítés időpont 2013-as lenne.

3. A számlából kigyűjtjük a mérlegforduló előtti időszakot érintő tételeket. Ezek kerülnek elhatárolásra a következők szerint:

4. A számlán szereplő 2013.januári teljesítési időpont napján: T48x-K52x

5. Számviteli politika szerint a mérlegforduló napjára vagy a 2012-es tételek utolsó számvili törvény szerinti teljesítés napjára (2012.12.28): T52x-K48x

A válaszomból látható, hogy a helyes könyvelés szempontjából jelen esetben nincs jelentősége, hogy a kérdező mikor kapta meg (2013.01.18), vagy hogy mikor fizette ki (2013.01.23) a számlát.

Remélem, segíteni tudtam a válaszommal.

Névtelen írta...

Kedves Balog Attila !
Köszönöm a gyors választ! Nagyon informatív, és sokat segít.

Egy kérdésem maradt (pontosabban kettő):

1. Számít-e, hogy a fenti esetben a számla 2013. január 12-én keletkezett? Nem akadályozza-e ez meg a szállítókba való könyvelést 2012.12.28. dátummal? Amikor küldöm az egyeztető levelet a 2012. dec.31-i egyenlegről, nem gond-e, hogy abban olyan számlát is feltüntetek kötelezettségként, ami akkor még nem létezett?

2. Hogyan kell leltározni az időbeli elhatárolásokat? (Gondolom, mint mérlegtételt, ezt is leltározni kell 12.31. fordulónappal.)

Attila Balog írta...

Válaszok:
1. A szállítói kötelezettségek előírása szempontjából lényegtelen, hogy mikor állították ki a számlát. Ha az ügylet teljesülését egyik fél sem vitatja, a kötelezettség a számviteli törvény szerinti időpontban keletkezik, ezért a szállítókban való könyvelés jogos.

Ilyen speciális esetben az egyenlegközlőben jelezni kell, hogy a számviteli törvény szerinti teljesítés időpontja szerint tételeket tartalmazza. Az egyeztető levélnek illik tartalmaznia a számla keltét, fizetési határidejét, így a másik fél is értelmezni fogja tudni azt.

2. Az időbeli elhatárolások leltározása hasonlóan működik, mint bármely "eszközé/forrásé". A leltározási ívhez, ami gyakorlatilag az elhatárolt tételekről készült lista, ajánlott csatolni az alapbizonylatok másolatát (könyvvizsgálók kérik)

Névtelen írta...

Ismét világos, érthető és nagyon informatív válaszok. Köszönöm !!!

Névtelen írta...

Tisztelt Balogh Attila! Szeretném kérni segítségét. Van egy számla, amin az elszámolási időszak 2012.01.25-2013.01.25. közötti. A számla összege: 2418Ft
T 482 és 4661 2253Ft
T5134 és 4661 165Ft Így lett akkor felkönyvelve. Szeretném megkérdezni, hogy lett kiszámolva. Hogy jöhetett ki?
Van egy Tigáz számla 485.195 Ft értékben, amin rajta van az, hogy 2013.12.06-2014. 01.03. közötti az időszak. Itt mennyi összeget határolok el és mennyi megy az 5135-re??? Könyvelőként dolgozom,nincs túl sok gyakorlatom ezen a téren. Általánosságban is elmondaná, hogy a közüzemi számlák esetében hogyan történik az időbeli elhatárolás? Várom válaszát.

Névtelen írta...

Az előző üzenetre válaszolva: talán úgy jött ki, hogy a 2418-at osztották 365-tel, és szorozták 340-nel, ami a számlázott időszak 2012-es évre jutó napjainak száma? A maradék 25 nap pedig ment 2013-ra...

Online videós vizsgafelkészítés (kattints a képre)

Címkék

Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai (195) Mérlegképes tanoncok (171) Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam anyagai (150) Pénzügyi számvitel (109) Feladatok (88) Számvitel alapjai (56) Tárgyi eszközök (46) Vásárolt készletek (36) Adózás (30) Áfa (28) ÁFA feladat (20) Általános Forgalmi adó (18) Nyilvántartási ár (16) ÁFA különös rendelkezések (13) Eredménykimutatás (12) KFK (11) Kontírozás (11) Gépi könyvelés (10) Gyakorlati könyvelés (9) Időbeli elhatárolások (9) Áfa elmélet (9) Devizák (8) Pénzügyi ügyintéző tanfolyam (8) Értékcsökkenés (8) Elszámoló ár (7) FIFO módszer (7) Vezetői számvitel (7) Átlagár (7) Értékpapírok (7) Passzív időbeli elhatárolás (6) Saját termelésű készletek (6) Aktív időbeli elhatárolás (5) Számvitel oktatás (5) Számvitel-elemzés vizsga (5) Számviteli bizonylatok (5) Váltó (5) Fogyasztói ár (4) Mérleg (4) Mérlegképes könyvelő szakmai- és vizsgakövetelmények (4) Nem számvitel (4) Számlatükör (4) Számvitel röpdoga (4) személyi jövedelemadó (4) 6/7-es számlaosztály (3) Betétdíjas ár (3) Göngyöleg (3) Használt ingóságokra (3) Nincs évközi nyilvántartás (3) STKÁV (3) Számlaosztályok (3) Vizsgasorok (3) gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok (3) mezőgazdasági tevékenység (3) műalkotásokra (3) 2014-es adótörvény változások (2) 2015 (2) Immateriális javak (2) Jövedelemelszámolás (2) Munkabérek (2) Részesedések (2) Számviteli ügyintéző tanfolyam (2) látvány-csapatsport támogatás (2) társasági adó (2) társasági adókedvezmény (2) utazásszervezési szolgáltatás (2) ART (1) Egyszerűsített vállalkozási adó. EVA (1) Főkönyvi kivonat (1) Helyi adó (1) Illeték (1) Reklámadó (1) Személyi jövedelem adó (1) Számviteli törvény változásai (1) Teszt (1) Társadalombizotsítás (1) adómentes bevétel (1) adómentesség (1) adózás rendjéről szóló törvény (1) alanyi adómentes (1) alapelvek (1) arányosítás (1) befektetési célú arany (1) belföldről származó jövedelem (1) bevallása (1) egyéb jövedelem (1) egészségügyi hozzájárulás (1) feladat (1) felvásárlási okirat (1) főbb elve (1) jövedelem (1) jövedéki adó (1) kompenzációs felár (1) környezetvédelmi termékdíj (1) külföldről származó jövedelem (1) külön adózó jövedelem (1) levonási hányados (1) megosztás (1) nem önálló jövedelem (1) nyilvános árverező (1) népegészségügyi termékadó (1) portfolioblogger (1) pénzforgalmi elszámolás (1) személyi jövedelemadó megállapításának módja (1) szociális hozzájárulás (1) társasági adó változás 2015 (1) viszonteladó (1) ÁFA elszámolása (1) ÁFA levonása (1) ÁFA pénzforgalmi elszámolás (1) Általáns Forgalmi Adó (1) Átvezetési számla (1) áfamentesség (1) általános jellemzők (1) árrés (1) élelmiszer felügyeleti díj (1) önálló jövedelem (1) összevonandó jövedelem (1)