Loading...

Könyvelői fizetések, elhelyezkedési esélyek, munkakörök, elégedettség

A digitalizáció miatti változások következtében az elmúlt évben, években, a könyvelői szakmával kapcsolatosan megjelent cikkek leginkább a szakma jövőjére fókuszáltak. Ezzel szemben összefoglalónk a  a szakma jelenlegi helyzetét mutatja be több aspektusból a kérdőíves felmérésünk alapján.

Rövid összefoglalónk 1 167 könyvelő által kitöltött kérdőív alapján készített vizsgálatunk eredményeit összegzi. Ez a minta a könyvelői közösség kb. 1-1,5 %-a, így ebből a szempontból mintánk mindenképpen reprezentatív, hiszen a közvélemény kutatások esetében ugyanez az arány általában 0,02 % körül alakul.

A kérdőíves felmérésben résztvevő 703 vidéki- és 464 budapesti könyvelő végzettség, a szakmában eltöltött évek és a munkavégzés helye szerinti megoszlását az alábbi táblázatok és diagramok mutatják.

1. ábra: A felmérésben résztvevő könyvelők végzettség szerinti megoszlása

 

2. ábra: A felmérésben résztvevő könyvelők megoszlása a szakmában eltöltött idő alapján

 

3. ábra: A felmérésben résztvevő könyvelők munkavégzés helye szerinti megoszlása

 

A felmérésben résztvevők 49 %-a tehát diplomás könyvelő, 48,9 %-a 5 évnél rövidebb, 51,1 %-a 5 évnél hosszabb ideje dolgozik a szakmában, a könyvelők 73 %-ának van mérlegképes könyvelői képesítése és a kitöltők kb. fele (49 %-a) könyvviteli szolgáltatást végző vállalkozásnál dolgozik. A könyvelők kb. egyharmada kisebb könyvelőirodában dolgozik és mindösszesen csak 7 % lát el könyvviteli feladatokat multinacionális vállalkozásoknál.

Az elemzésünk alapvetően négy kérdésre koncentrál:

  1. Hogyan alakul a főállású könyvelők átlagkeresete a végzettség, a szakmában eltöltött évek, és a munkavégzés helye szerint?
  2. Milyenek az elhelyezkedési esélyek a végzettség és Budapest-vidék viszonylatában?
  3. Mik a konkrét könyvelői feladatok a szakmában eltöltött évek függvényében?
  4. Mennyire szeretik a könyvelők a munkájukat?

A jövedelmi viszonyokat kizárólag a főállású- és vállalkozó könyvelők körében, az egyéb kérdéseket az összes kitöltő vonatkozásában vizsgáltuk.

I. Könyvelők átlagkeresetének alakulása

1. táblázat: Az átlagkereset alakulása az eltöltött évek és Budapest-Vidék viszonylatában

A teljes munkaidőben dolgozó és a vállalkozó könyvelők országos átlag bruttó keresete Budapesten 474 407 Ft, vidéken 357 843 Ft.

A pályakezdő könyvelők Budapesten 312 417 forint-, vidéken 267 656 forint körül keresnek.

A budapesti könyvelők átlagosan 30 %-kal, a pályakezdő budapesti könyvelők pedig átlagosan 17 %-kal keresnek többet, mint a vidékiek.

A felmérésünk alapján meghatározott 401 829 forint országos átlag bruttó kereset még úgyis a KSH által közölt országos átlag felett van, hogy a megkérdezettek 33 %-a kisebb könyvelő irodában dolgozik, ahol sok esetben csak minimálbérre jelentik be az alkalmazottakat.

A következő táblázat alapján az is megállapítható, hogy azok a könyvelők, akik a munkavégzésük során valamilyen idegen nyelvet is használnak, azok a fővárosban átlagosan 24 %-kal, vidéken pedig 26 %-kal többet tudnak keresni.

2. táblázat: Átlagkereset alakulása Budapest-Vidék és az idegen nyelv használatának viszonylatában

Az átlagkereset alakulását természetesen az is befolyásolja, hogy a könyvelő milyen vállalkozásnál lát el könyvviteli feladatokat, milyen végzettséggel rendelkezik és az átlagkereset alakulását itt is érdemes vizsgálni a pályán eltöltött évek függvényében.

3. táblázat: Az átlagkereset alakulása az eltöltött évek és a munkaadó vállalkozás típusának viszonylatában

A könyvelői végzettségnek egyik nagy előnye, hogy a pályakezdők előtt számos karrier út áll. A választást nagyban befolyásolja a végzettség, a nyelvtudás, valamint az ambíciók és tervek is irányítják a pályakezdők döntését.

A legtöbb fizetést minden szinten a multi könyvelő cégek és ezen belül az SSC-k (Shared Service Centerek) kínálják, de fontos megjegyezni, hogy a szolgáltató központok kizárólag nyelvtudással rendelkező pályakezdőket várnak és az SSC-knél az első években csak egy-egy területhez kapcsolódó részfeladatok várják a könyvelőket. A Shared Service Centerekben 4-6 év után csoportvezetőként akár 700 000 forint körüli fizetés is elérhető.

Viszonylag jó kezdő fizetésre számíthat az is, aki nem egy könyvelő cégnél, hanem egy kis- és középvállalkozásnál vagy egy nagyvállalkozásnál helyezkedik el könyvelési területen. A nem könyvviteli szolgáltatást végző kis-és közép vállalkozásoknál 432 721 Ft-ot, a nagyvállalkozásoknál 494 575 Ft-ot keres egy könyvelő.

A nem könyvelő cégeknél az első években általában ismétlődő, egy „szekcióhoz” (vevők-, szállítók-, bank könyvelése stb.) kapcsolódó feladatok várnak a könyvelőkre (kimenő-, bejövő számlák, bankszámlakivonatok rögzítése, folyószámla egyeztetés stb.). Az ilyen cégeknél a könyvelők hosszú idő után kerülhetnek olyan pozíciókba (csoportvezető, főkönyvelő), ahol már magasabb szintű könyvelői feladatokat (évközi és fordulónapra vonatkozó mérleg(ek) és eredménykimutatás(ok) összeállítása, adóbevallások készítése) kell ellátni.

Az első években szakmailag a legtöbbet a nem multi könyvelő cégeknél lehet fejlődni, bár a kezdő fizetés szembetűnően ezeknél a vállalkozásoknál a legalacsonyabb. Mégis úgy gondoljuk, hogy ha valaki egyszer saját könyvelő céget szeretne, akkor a saját könyvelő vállalkozás legjobb „iskolái” pont az ilyen vállalkozások lehetnek.

4. táblázat: A könyvelői képesítéssel rendelkezők átlagkeresetének alakulása az eltöltött évek és a végzettség viszonylatában

A diplomás könyvelők átlagfizetése magasabb, mint az OKJ képesítéssel rendelkező könyvelőké, de a felmérésünk alapján egy nem diplomás mérlegképes könyvelő alig 10-15 %-kal keres kevesebbet, mint egy mérlegképes képesítéssel rendelkező diplomás könyvelő. A táblázat alapján az is megállapítható, hogy diploma nélkül egy mérlegképes könyvelő 8 év után közel bruttó 500 000 forintos fizetést is elérhet és ebben a fizetésben természetesen nincsenek benne a különböző béren kívüli juttatások, a prémium és a jutalom. A táblázat alapján az is jól látható, hogy a pénzügyi-számviteli ügyintéző végzettség után érdemes továbbtanulni mérlegképes könyvelő képzésen.

II. Könyvelők elhelyezkedési esélyei

5. táblázat: Elhelyezkedési esélyek a végzettség függvényében a pályakezdők és az 1-2 éve a szakmában dolgozók körében

Az elhelyezkedési esélyek a könyvelő szakmában az elmúlt két évben nagyon kedvezőek voltak.

A diplomás mérlegképes könyvelőknek a 80 %-a a képzés befejezését követő 3 hónapon belül, a 95 %-uknak pedig 6 hónapon belül sikerült elhelyezkednie. Ez az arány a nem diplomás mérlegképes könyvelők esetében is nagyon kedvező: 3 hónapon belül 75 %, 6 hónapon belül 93 %.

A pénzügyi-számviteli ügyintéző képesítéssel rendelkező könyvelők elhelyezkedési esélyei is nagyon jók, de a későbbiekben mindenképpen érdemes a mérlegképes képesítést is megszerezni.

6. táblázat: Elhelyezkedési idő Budapest-vidék viszonylatában a pályakezdők és az 1-2 éve a szakmában dolgozók körében

Budapesten a könyvelők is nagyobb eséllyel kapnak hamarabb állást, de az elmúlt két évben a könyvelők 80 %-a vidéken is el tudott helyezkedni a képzés befejezését követő 3 hónapon belül. Különösen jó hír a könyvelő szakmát választóknak, hogy a budapesti könyvelők kb. 58 %-a, a vidéki könyvelők közel 50 %-a már a képzés ideje alatt vagy azt megelőzően már el tudott helyezkedni.

III. Könyvelői feladatok

7. táblázat: Könyvelői feladatok a könyvelői pályán eltöltött évek alapján

A könyvelők pályájuk előrehaladtával általában egyre komplexebb és magasabb szakmai szintű feladatot látnak el. A pályakezdők leginkább adatrögzítéssel, előkészítéssel és egy-egy terület (vevők, szállítók, bank stb.) könyvelésével foglalkoznak, majd 1-2 év után a könyvelő egy vállalkozás teljes körű könyvelését láthatja el, nagyobb könyvelő cégeknél pedig 3-5 év után csoportvezetőként, supervisorként vagy menedzserként több könyvelő kolléga munkáját koordinálja, ellenőrzi.

IV. Elégedettség

4. ábra: Mennyire tart attól, hogy a digitalizáció eredményeként esetleg elveszíti állását és pályát kell korrigálnia?

A könyvelői munkát támogató szoftverek, különböző programok rohamos fejlődése, a jogszabályi környezet változása következtében a könyvelői feladatok folyamatosan átalakulóban vannak.

Az adminisztratív könyvelői feladatok jelentős részét várhatóan átveszik a különböző szoftverek és a hangsúly a számviteli kimutatások elemzésére és a tanácsadásra helyeződhet át.

Ettől függetlenül a könyvelő végzettségre hosszú távon is nagy szükség lesz és a mérlegképes könyvelő képesítés pár év múlva is nélkülözhetetlen lesz a szakmában.

A változásokkal kapcsolatosan a könyvelői társadalom is optimista álláspontot képvisel, hiszen a könyvelők 58 %-a egyáltalán nem tart attól, hogy a digitalizáció eredményeképpen elveszíti az állását és csak 6 %-uk tart nagyon a változásoktól.

5. ábra: Mennyire szereti a munkájukat a könyvelők

A könyvelők alapvetően szeretik a munkájukat. A válaszadók 82,3 %-a arra a kérdésre, hogy „Mennyire szereti a munkáját” 1-től 5-ig terjedő skálán 4-es és 5-ös osztályzatot adott és a válaszadók mindösszesen 4,6 %-a nem szereti a hivatását.

6. ábra: Vállalkozói hajlandóság a könyvelők körében

A könyvelők többsége (63 %-a) nem tervezi, hogy saját könyvelő vállalkozást csinál, a megkérdezettek 20 %-a szeretne majd egyszer saját könyvelőcéget és a felmérésünk azt mutatja, hogy a könyvelők 17 %-ának van már saját könyvelő vállalkozása.

Összefoglalás

A könyvelő szakma az országos átlagnál magasabb fizetést, gyors elhelyezkedést, kiszámítható karrier utat és egy szerethető életpályát kínál. Éppen ezért a könyvelő szakma és ezen belül kiemelten a mérlegképes könyvelői végzettség igen vonzó lehet a pályaválasztók és a pályakorrekció előtt állók számára egyaránt.

Ha hasznosnak tartod a cikket, nyomd meg a tetszik gombot!