Káresemény, hiány, selejt, megsemmisülés (elmélet)

Káresemény, hiány, selejt, megsemmisülés (elmélet)

Loading...

Kinek kell:

-Mérlegképes könyvelőknek
-Pénzügyi-számviteli ügyintézőknek
-Főiskolásoknak

Káresemény, hiány, megsemmisülés, selejtezés könyvelése

Két csoportba sorolhatjuk:
1. Az esemény után az eszköz állományban marad (ez csak a káreseménynél jöhet szóba)
2. Az esemény után az eszköz nem marad állományban
Nézzük részletesen:
1. Az esemény után az eszköz állományban marad (ez csak a káreseménynél jöhet szóba)
Nagyon egyszerű, ezért nagyon röviden:
A könyv szerinti érték és a káresemény utáni érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.
T86 Egyéb ráfordítások        K1x8    Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése
Ha kártérítést kapunk, akkor azt is lekönyveljük
T384 Bank            K96 Egyéb bevételek
A bank helyett lehet a 368 Egyéb követelések is, ha a kártérítés nem folyt be.
Ennyi az egész!
2. Az esemény után az eszköz nem marad állományban
Ebben az esetben, miután elszámoltuk a terven felüli értékcsökkenést, ki is kell vezetnünk a tárgyi eszközt, hiszen nem marad állományban.
Akkor szokás szerint legyen először egy nagyon egyszerű, fejben is átlátható példa.
Megsemmisül (hiányzik, selejtezünk, kárt szenved) egy tárgyi eszközünk, aminek a bruttó értéke 1 000 000 Ft, az átadásig felhalmozott terv szerinti értékcsökkenés 400 000 Ft, terven felüli értékcsökkenése pedig 200 000 Ft.
A biztosító térítése 500 000 Ft, bankszámlánkra beérkezett

Akasszuk fel:

Káresemény, hiány, selejt, megsemmisülés

Könyvelés:
a) Terven felüli értékcsökkenés
Ennek az eszköznek a megsemmisülés előtti könyv szerinti értéke 400 000 Ft volt.
Miután megsemmisül, nulla lesz az értéke. Ezt kell terven felüli értékcsökkenésként lekönyvelnünk.
Csökken az eszközünk (E-=K), de mint azt már sokszor átvettük, nem az 1×1-re könyveljük, hanem az azt kiegészítő 1×8 terven felüli értékcsökkenésre. Ugyanakkor a megsemmisülés veszteséget okoz, növeli a ráfordításainkat (R+=T)
T86 Egyéb ráfordítások            K1x8 Tárgyi eszközök tf. écs-je    400 000
Ha most megnézed a könyvviteli számlákat, akkor látod, hogy azok összevont egyenlege nullát mutat (1 000 000-400 000-600 000). Ez helyes is, hiszem megsemmisült az eszköz. De, nem maradhat ott az idők végezetéig ezen a három akasztófán a megsemmisült eszközünk, hanem ki kell vezetnünk, szemléletesebben kifejezve: össze kell vezetnünk a két értékcsökkenés számlát (1×9, 1×8) és a bekerülési értéket tartalmazó számlát (1×1). Lépések:
b) Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
1×9-nek K 400 000 egyenlege van, meg kell szüntetnünk, ezért a T oldalára könyvelünk és átvezetjük az 1×1 K oldalára
T1x9 Tárgyi eszköz tsz. écs-je            K1x1 Tárgyi eszköz        400 000

c) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
1×8-nak szintén K 600 000 egyenlege van, meg kell szüntetnünk, ezért a T oldalára könyvelünk és átvezetjük az 1×1 K oldalára
T1x8 Tárgyi eszköz tf. écs-je            K1x1 Tárgyi eszköz        600 000
Nézd meg, mindhárom számla lenullázódott!
d) Kapott kártérítés (ha van)
Bank nő (E+=T) és egyéb bevétel is nő (B+=K)
T384 Bank        K96 Egyéb bevételek            500 000
Természetesen itt is megnézhetjük az eredményhatást a szokásos módon:
+9. Bevételek:     500 000
-8. Ráfordítások:  400 000
-5. Költségek:               0
Eredmény:       + 100 000
Érintett eredménykategória: „A” Üzemi
   

34 hozzászólás

  1. Éva Pech 2013-01-07 - 13:29- Válasz

    A terven felüli ÉCS 1×8 akasztófájánál nem a 600 e Ft előtt van az "E" betű? (Úgy értem, hogy a számla egyenlege 600 000 Ft és nem 200 000 Ft.)

  2. Mérlegképes Tanárok 2013-01-07 - 14:09- Válasz

    Nem, mert a már korábban elszámolt egyenleg 200 000 volt. Vagyis a számla egyenlege csak a 400 000 káresemény után lesz 600 000.

  3. Éva Pech 2013-01-08 - 21:40- Válasz

    Értem, köszönöm! 🙂

  4. Éva 2013-03-18 - 13:38- Válasz

    Ha a korábbi években volt értékhelyesbítés elszámolva, akkor mi a helyzet a két esetben (ha ki kell vezetni az eszközt és ha állományban marad)? Gondolom fel kell oldani az értékhelyesbítést.
    Köszönöm a választ, Éva

  5. Mérlegképes Tanárok 2013-03-18 - 14:49- Válasz

    1. Ha kivezeted, akkor az értékhelyesbítést is.
    2. Nem értem a kérdést. Ha megvan a következő év végén, akkor értékelni kell

  6. Éva 2013-03-19 - 06:29- Válasz

    Köszönöm a gyors választ! Most már értem. Azt is, hogy miért volt butaság a kérdés 2. része 🙂 Éva

  7. Névtelen 2013-04-17 - 08:55- Válasz

    X. partner jelezte, termékeladáshoz kapcsolódó kifogását, melyből a vevőjének kára keletkezett. A károkozást a cég elismerte, értékéről terhelő levél érkezett. 60.000 Ft értékben.
    Ezt hogy könyvelné le?

  8. Mérlegképes Tanárok 2013-04-17 - 11:08- Válasz

    T86 K384, amennyiben a terhelő levél alatt a bankszámlakivonat terhelési értesítését érti.

    Ha nem (vagyis még nincs kifizetve, akkor T86 K479

  9. Névtelen 2013-05-02 - 09:37- Válasz

    Kedves Norbert!

    Elnézést a buta kérdésért:
    Miért egymással szemben vezetjük ki az 1×1 és 1×9, 1×8 számlákat. Miért nem a 86-on?

    Nagyon köszönöm!
    Üdvözlettel: Imola.

  10. Mérlegképes Tanárok 2013-05-02 - 11:52- Válasz

    Mert a terven felüli écs 86.
    Egyébként nem is lenne értelme, hiszen pont annyi menne a T oldalára, mint a K oldalára, vagyis nulla lenne az egyenlege.

  11. Annie 2013-11-06 - 14:43- Válasz

    Kedves Norbert!
    A számvitel tanárom az Imola által említett számlákat selejtezés esetén is a 86-ossal állítja szembe. A tankönyünk csak a T.f.écs. elszámolására és visszaírására tér ki. A többivel nem foglalkozik.
    Ha érvelnem kellene, mivel győzhetném meg? Én arra gondolok, hogy azért nem a 86-os számlára kell könyvelni, mert nem értékesítés történt. Jól gondolom? (861; 862; 866. számlákra gondok.) Ez nagy hiba?

  12. Annie 2013-11-06 - 14:49- Válasz

    Miért összevezetéssel kell az állományból törölni a leselejtezett eszközt?

  13. A 2013-11-06 - 14:56- Válasz

    Elnézést! Még egy kérdés: ha van hulladékértékünk, azzal mit kell kezdeni? A t.f.écs. értékét csökkenti? Hogyan kell könyvelni?

  14. Mérlegképes Tanárok 2013-11-06 - 16:18- Válasz

    Na, akkor pontosítsunk.

    A tanárotok valószínűleg ezt tanítja:
    86/1×1
    1×1/86

    A dolog végső soron nem tragédia, hiszen itt is és az általam bemutatott változatnál is kivezetésre kerül a TE és a 86-on ugyanannyi jelenik meg. Vagyis a mérlegben, ek-ban ugyanzt látjuk.
    Ami miatt mégis az általam bemutatottat használjuk az életben annak az az oka, hogy ha utólag vissza akarjuk keresni a tf écs-k összegét, akkor itt sokkal egyszerűbb, hiszen csak meg kell nézni az 1×8-as számlát.
    Ha a tanárod változatát használjuk, akkor manuálisan kell visszakeresni, ami sokkal időigényesebb.

    Hulladékosra van egy önálló bejegyzés.

  15. Annie 2013-11-06 - 19:59- Válasz

    A tanár azt tanítja, hogy
    86/1×1
    1×9/86
    86/1×8
    1×8/86
    A 86 eredménye ugyanaz lesz, de jó ez így?

    A hulladékos bejegyzést átnézem.
    Köszönöm a választ!
    Annie

  16. Annie 2013-11-06 - 20:08- Válasz

    Az écs-ket nem így vezeti ki:
    1×9/1×1
    1×8/1×1

  17. Annie 2013-11-06 - 20:15- Válasz

    A könyv szerinti érték egyes elemeit külön-külön az egyéb ráfordításokkal állítja szembe.

  18. Mérlegképes Tanárok 2013-11-06 - 20:45- Válasz

    A végeredmény jó, de ezt a változatot a te tanárodon kívül szerintem senki sem csinálja. Az utolsó két lépés így értelmetlen.

  19. Annie 2013-11-07 - 08:51- Válasz

    Ha ez a változat bár nem ésszerű, de nem is helytelen, akkor talán értem, hogy miért tanítja így. Nagy a tananyag, az idő véges, az óraszám kevés. A képességeink nagyon különböznek, sokan a munkanélküliség elől próbálnak menekülni. Nem akar összezavarni az összevezetéssel, hiszen így is némelyek alig boldogulnak. Vannak közöttünk, akik nagyon akarnak, de nehezen értik, mások elszántak, de rengeteget dolgoznak, így nincs idejük eleget tanulni.
    Nehéz ügy…
    Köszönöm a válaszokat!
    Annie

  20. Névtelen 2013-12-02 - 15:38- Válasz

    Kedves Norbert,

    gyakorlati kérdés:

    adott egy cég, amelyik több fajta de főleg elektromos eszközöket forgalmaz. A termékekre amik készleten maradnak, kötelezően províziót adnak (6 hónap után 50% és 12 után 100%). A folyamatos leírás/selejtezés megöli a profitabilitást és az eredményeket is.

    Miután a termékek nem romlandóak, valóban kötelező ez az eljárás? Ezt törvény mondja ki vagy csakis saját belső szabályzat alapján csinálja a cég?

    Válaszod várva üdvözlettel,
    Krisztián

  21. Mérlegképes Tanárok 2013-12-02 - 17:35- Válasz

    Mit jelent a Te szóhasználatodban a provízió?

    Már most jelzem, hogy ez valószínűleg nem számviteli téma lesz, de kíváncsi vagyok.

  22. Névtelen 2013-12-05 - 09:20- Válasz

    Az ottani használatban értékcsökkenést jelentett. Ismétlem elektronikai és nem romlandó termékekről beszélünk. Nem parfümről vagy élelmiszerekről. Én nem vagyok könyvelő csak marketinges és kellemetlen volt az energiám 70%-t a selejt kikukázására fordítani, mert az állandó problémát jelentett az eredmény szempontjából.

    Mit jelent az hogy ez nem számviteli téma? Nincs ilyen kötelező szabály, vagy te más okot látsz emögött?

  23. Névtelen 2013-12-05 - 09:22- Válasz

    Plusz, hiába teljesítettük az értékesítési terveket, miután az eredmény negatív volt, szinte sose kaptunk jutalékot. Nagyon remélem, hogy nem emiatt történt ez az egész. …..

  24. Mérlegképes Tanárok 2013-12-05 - 10:05- Válasz

    A számvitel nem ír elő kötelező selejtezést.
    Szerintem más törvény sem.
    Felelőtlenség a pontos részletek ismerete nélkül nyilatkozni, de nekem gyanús a dolog. Lehet, hogy ezzel akarják visszavenni a jutalékot.

  25. Névtelen 2013-12-05 - 14:02- Válasz

    Hogyan történik a könyvelés, ha a káresemény ÁRU-ban történik ?
    Terven felüli értékcsökkenés helyett készlet értékvesztést kell könyvelni ?

  26. Mérlegképes Tanárok 2013-12-05 - 15:54- Válasz

    Igen, de ez is egyéb ráfordítás: T86 K219

  27. Névtelen 2017-07-21 - 08:05- Válasz

    Üdv! És ha egy eszköz már nullára íródott, akkor hogyan selejtezem? akkor nincs terven felüli écs,igaz ?

  28. Számvitel Navigátor 2017-07-22 - 09:52- Válasz

    Akkor egyszerűen össze kell vezetni: T1x9 K1x1

  29. Babutsi 2017-10-26 - 11:19- Válasz

    Kedves Norbert,

    nullára írt tárgyi eszköz – vasszerkezetű esővédő sátor, gépkocsik tárolása történik alatta – megsérül viharkár miatt, a ponyvát szétszaggatta a szél. Biztosító nem térít elhasználtságra hivatkozva. De ilyen sérült állapotban használni már nem tudjuk, illetve nincs is rá már szükségünk a jövőben. Az esővédő sátor sérült, szakadt ponyvarészét visszabontattuk és a jó állapotban lévő vasszerkezetet sikerült értékesítenünk.
    Ilyenkor a nullára írt eszköznél, a bruttó érték – halmozott écs egymással szemben elszámolásra kerül. A kérdés pedig az lenne, hogy az értékesített vasszerkezetet hogyan veszem készletre, hogy azt értékesíteni tudjam? Vagy egyéb bevétellel szemben kell állítani a vevőt?

    Várom szíves válaszát!
    Niki

  30. Számvitel Navigátor 2017-10-26 - 20:38- Válasz

    Nem kell készletre venni.
    Csak ki kell vezetni és elszámolni a bevételt.

  31. Lilly Lilly 2018-03-01 - 14:58- Válasz

    Kedves Norbert!
    A kivezetés így helyes ?
    T1×9 K 1×1 400.000.
    T1x8 K1x1 200.000.
    K1x1 T86 400.000.

  32. Számvitel Navigátor 2018-03-02 - 09:27- Válasz

    igen

  33. Lilly Lilly 2018-03-03 - 07:11- Válasz

    Köszönöm ?

  34. Lilly Lilly 2018-03-03 - 12:52- Válasz

    Köszönöm most tiszta boldog vagyok ?

Hagyj üzenetet