Kinek kell:
-Mérlegképes könyvelőknek
-Pénzügyi-számviteli ügyintézőknek
-Főiskolásoknak
Káresemény, hiány, megsemmisülés, selejtezés könyvelése
Két csoportba sorolhatjuk:
1. Az esemény után az eszköz állományban marad (ez csak a káreseménynél jöhet szóba)
2. Az esemény után az eszköz nem marad állományban
Nézzük részletesen:
1. Az esemény után az eszköz állományban marad (ez csak a káreseménynél jöhet szóba)
Nagyon egyszerű, ezért nagyon röviden:
A könyv szerinti érték és a káresemény utáni érték különbözetét terven felüli értékcsökkenésként kell elszámolni.
T86 Egyéb ráfordítások K1x8 Tárgyi eszköz terven felüli értékcsökkenése
Ha kártérítést kapunk, akkor azt is lekönyveljük
T384 Bank K96 Egyéb bevételek
A bank helyett lehet a 368 Egyéb követelések is, ha a kártérítés nem folyt be.
Ennyi az egész!
2. Az esemény után az eszköz nem marad állományban
Ebben az esetben, miután elszámoltuk a terven felüli értékcsökkenést, ki is kell vezetnünk a tárgyi eszközt, hiszen nem marad állományban.
Akkor szokás szerint legyen először egy nagyon egyszerű, fejben is átlátható példa.
Megsemmisül (hiányzik, selejtezünk, kárt szenved) egy tárgyi eszközünk, aminek a bruttó értéke 1 000 000 Ft, az átadásig felhalmozott terv szerinti értékcsökkenés 400 000 Ft, terven felüli értékcsökkenése pedig 200 000 Ft.
A biztosító térítése 500 000 Ft, bankszámlánkra beérkezett
Akasszuk fel:
Könyvelés:
a) Terven felüli értékcsökkenés
Ennek az eszköznek a megsemmisülés előtti könyv szerinti értéke 400 000 Ft volt.
Miután megsemmisül, nulla lesz az értéke. Ezt kell terven felüli értékcsökkenésként lekönyvelnünk.
Csökken az eszközünk (E-=K), de mint azt már sokszor átvettük, nem az 1×1-re könyveljük, hanem az azt kiegészítő 1×8 terven felüli értékcsökkenésre. Ugyanakkor a megsemmisülés veszteséget okoz, növeli a ráfordításainkat (R+=T)
T86 Egyéb ráfordítások K1x8 Tárgyi eszközök tf. écs-je 400 000
Ha most megnézed a könyvviteli számlákat, akkor látod, hogy azok összevont egyenlege nullát mutat (1 000 000-400 000-600 000). Ez helyes is, hiszem megsemmisült az eszköz. De, nem maradhat ott az idők végezetéig ezen a három akasztófán a megsemmisült eszközünk, hanem ki kell vezetnünk, szemléletesebben kifejezve: össze kell vezetnünk a két értékcsökkenés számlát (1×9, 1×8) és a bekerülési értéket tartalmazó számlát (1×1). Lépések:
b) Terv szerinti értékcsökkenés kivezetése
1×9-nek K 400 000 egyenlege van, meg kell szüntetnünk, ezért a T oldalára könyvelünk és átvezetjük az 1×1 K oldalára
T1x9 Tárgyi eszköz tsz. écs-je K1x1 Tárgyi eszköz 400 000
c) Terven felüli értékcsökkenés kivezetése
1×8-nak szintén K 600 000 egyenlege van, meg kell szüntetnünk, ezért a T oldalára könyvelünk és átvezetjük az 1×1 K oldalára
T1x8 Tárgyi eszköz tf. écs-je K1x1 Tárgyi eszköz 600 000
Nézd meg, mindhárom számla lenullázódott!
d) Kapott kártérítés (ha van)
Bank nő (E+=T) és egyéb bevétel is nő (B+=K)
T384 Bank K96 Egyéb bevételek 500 000
Természetesen itt is megnézhetjük az eredményhatást a szokásos módon:
+9. Bevételek: 500 000
-8. Ráfordítások: 400 000
-5. Költségek: 0
Eredmény: + 100 000
Érintett eredménykategória: „A” Üzemi
Kedves Norbert,
gyakorlati kérdés:
adott egy cég, amelyik több fajta de főleg elektromos eszközöket forgalmaz. A termékekre amik készleten maradnak, kötelezően províziót adnak (6 hónap után 50% és 12 után 100%). A folyamatos leírás/selejtezés megöli a profitabilitást és az eredményeket is.
Miután a termékek nem romlandóak, valóban kötelező ez az eljárás? Ezt törvény mondja ki vagy csakis saját belső szabályzat alapján csinálja a cég?
Válaszod várva üdvözlettel,
Krisztián
Ha ez a változat bár nem ésszerű, de nem is helytelen, akkor talán értem, hogy miért tanítja így. Nagy a tananyag, az idő véges, az óraszám kevés. A képességeink nagyon különböznek, sokan a munkanélküliség elől próbálnak menekülni. Nem akar összezavarni az összevezetéssel, hiszen így is némelyek alig boldogulnak. Vannak közöttünk, akik nagyon akarnak, de nehezen értik, mások elszántak, de rengeteget dolgoznak, így nincs idejük eleget tanulni.
Nehéz ügy…
Köszönöm a válaszokat!
Annie
A végeredmény jó, de ezt a változatot a te tanárodon kívül szerintem senki sem csinálja. Az utolsó két lépés így értelmetlen.
A könyv szerinti érték egyes elemeit külön-külön az egyéb ráfordításokkal állítja szembe.
Az écs-ket nem így vezeti ki:
1×9/1×1
1×8/1×1
A tanár azt tanítja, hogy
86/1×1
1×9/86
86/1×8
1×8/86
A 86 eredménye ugyanaz lesz, de jó ez így?
A hulladékos bejegyzést átnézem.
Köszönöm a választ!
Annie
Na, akkor pontosítsunk.
A tanárotok valószínűleg ezt tanítja:
86/1×1
1×1/86
A dolog végső soron nem tragédia, hiszen itt is és az általam bemutatott változatnál is kivezetésre kerül a TE és a 86-on ugyanannyi jelenik meg. Vagyis a mérlegben, ek-ban ugyanzt látjuk.
Ami miatt mégis az általam bemutatottat használjuk az életben annak az az oka, hogy ha utólag vissza akarjuk keresni a tf écs-k összegét, akkor itt sokkal egyszerűbb, hiszen csak meg kell nézni az 1×8-as számlát.
Ha a tanárod változatát használjuk, akkor manuálisan kell visszakeresni, ami sokkal időigényesebb.
Hulladékosra van egy önálló bejegyzés.
Elnézést! Még egy kérdés: ha van hulladékértékünk, azzal mit kell kezdeni? A t.f.écs. értékét csökkenti? Hogyan kell könyvelni?
Miért összevezetéssel kell az állományból törölni a leselejtezett eszközt?
Kedves Norbert!
A számvitel tanárom az Imola által említett számlákat selejtezés esetén is a 86-ossal állítja szembe. A tankönyünk csak a T.f.écs. elszámolására és visszaírására tér ki. A többivel nem foglalkozik.
Ha érvelnem kellene, mivel győzhetném meg? Én arra gondolok, hogy azért nem a 86-os számlára kell könyvelni, mert nem értékesítés történt. Jól gondolom? (861; 862; 866. számlákra gondok.) Ez nagy hiba?
Mert a terven felüli écs 86.
Egyébként nem is lenne értelme, hiszen pont annyi menne a T oldalára, mint a K oldalára, vagyis nulla lenne az egyenlege.
Kedves Norbert!
Elnézést a buta kérdésért:
Miért egymással szemben vezetjük ki az 1×1 és 1×9, 1×8 számlákat. Miért nem a 86-on?
Nagyon köszönöm!
Üdvözlettel: Imola.
T86 K384, amennyiben a terhelő levél alatt a bankszámlakivonat terhelési értesítését érti.
Ha nem (vagyis még nincs kifizetve, akkor T86 K479
X. partner jelezte, termékeladáshoz kapcsolódó kifogását, melyből a vevőjének kára keletkezett. A károkozást a cég elismerte, értékéről terhelő levél érkezett. 60.000 Ft értékben.
Ezt hogy könyvelné le?
Köszönöm a gyors választ! Most már értem. Azt is, hogy miért volt butaság a kérdés 2. része :) Éva
1. Ha kivezeted, akkor az értékhelyesbítést is.
2. Nem értem a kérdést. Ha megvan a következő év végén, akkor értékelni kell
Ha a korábbi években volt értékhelyesbítés elszámolva, akkor mi a helyzet a két esetben (ha ki kell vezetni az eszközt és ha állományban marad)? Gondolom fel kell oldani az értékhelyesbítést.
Köszönöm a választ, Éva
Értem, köszönöm! :-)
Nem, mert a már korábban elszámolt egyenleg 200 000 volt. Vagyis a számla egyenlege csak a 400 000 káresemény után lesz 600 000.
A terven felüli ÉCS 1×8 akasztófájánál nem a 600 e Ft előtt van az "E" betű? (Úgy értem, hogy a számla egyenlege 600 000 Ft és nem 200 000 Ft.)