Loading...
Mindenkinek kell
Feladat:
2 000 kg  áru vásárlás, vételár 1 900 Ft/kg+áfa, elszámoló ár 2000 Ft/kg
Szállítási költség 200 Ft/kg+áfa
Megrongálódik 300 kg
Értékesítés 1500 kg, ár 2 800 Ft/kg+áfa
Könyveljük le!
Megoldás:

Először rajzoljuk fel a szükséges akasztófákat!
elszámoló ár
Főkönyvi számlák
A készletet két könyvviteli számlán tartjuk nyilván. A 262 Nagyker árukészleten, és a 263Nagyker áru árkülönbözetén
263 árkülönbözet számlákat érdemes technikai számlaként kezelni, vagyis ne értelmezzük rajtuk a növekedést és csökkenést!
Ha ezzel megvagyunk, könyveljük le a beszerzést!
1. Vételár 
A „sima beszerzési áras” készletnyilvántartásnál a vásárlás két lépésből állt. Ennél a módszernél egy lépéssel több lesz, mert nem elég a nettó vételárat és az áfát lekönyvelni, mert ezen a bizonyos nyilvántartási áron is ki kell mutatnunk.
1a) Nettó vételár:
Szállítói tartozásunk nő (F+=K). Az árukészletünk is nő, de ennél a módszernél nem a 262 árukészletre könyveljük a tényleges vételárat (hiszen ott elszámoló áron lesz nyilvántartva), hanem a 263 áru árkülönbözete „technikai” számlára.
T263 Nagyker áru árkülönbözete        K454 Szállító         3 800 000 (2 000 kg x 1 900 Ft) 
1b) Áfa
Szokásos módon:
T466 Előzetes áfa            K454 Szállító        1 026 000 
1c) Elszámoló ár
Most kell átvezetnünk a 263 árkülönbözetről (K) a 262 árukészletre (E+=T)
T262 Nagyker árukészlet         K263 Nagyker áru árkülönbözete    4 000 000 (2 000 kg x 2 000 Ft)
Írjuk be az akasztófákba:
vásárlás
Beszerzés
2. Szállítási költség 
Két lépésből áll, nettó + áfa
2a) Nettó szállítási költség
Szállítói tartozásunk nő. Az árukészletünk is nő, de nem a 262-re könyveljük, hiszen ide az elszámoló ár kerül(t), hanem a vételár mintájára ez is a 263 árkülönbözetre megy.
T263 Nagyker áru árkülönbözete        K454 Szállító        400 000 (2 000 kg x 200 Ft)
2b) Áfa
Szokásos módon:
T466 Előzetes áfa            K454 Szállító        108 000
szállítási költség
Szállítási költség
Álljunk meg egy kicsit! Megfelel-e ez a módszer a számviteli törvény előírásának, hogy a készleteket beszerzési áron kell nyilvántartani?
Mennyi a beszerzett 2 000 kg áru beszerzési (nyilvántartási) értéke?
Ugye emlékszel arra, hogy a beszerzési értéknek a raktárba történő beszállításig felmerülő valamennyi költség része? Vagyis a beszerzési ár 1 900 Ft + 200 Ft = 2 100 Ft/kg. Miután 2 000 kg-ot vásároltunk, összesen 4 200 000 Ft beszerzési értékű árukészletünk van. Ennyit kell az árukészlet könyvviteli számláknak mutatniuk. Nézzük meg, hogy rendben vannak-e!
A  262 egyenlege:                         4 000 000
A  263 egyenlege:                         T 200 000
26 összevont egyenlege:            4 200 000
Tehát a 26-os számlákon összességében a 4 200 000 Ft beszerzési értéket találjuk, vagyis megfelelünk a törvényi előírásoknak.
3. Káresemény
3a) Készletcsökkenés elszámoló áron 
Ki lehet a két érintett?
Árukészletünk csökken (E-=K), az egyéb ráfordításunk pedig nő (R+=T)
A fő kérdés, hogy milyen összeget könyveljünk?
2 100 Ft egy kg anyag beszerzési ára, vagyis a megrongálódás értéke 300 kg x 2 100 Ft/kg = 630 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 262-es számlán 2 000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyilván. Miután itt ezen az értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni.
T86 Egyéb ráfordítás            K262 Nagyker áru    600 000 
Készletcsökkenés
Megsemmisülés
Igen ám, de a helyes érték 300 kg x 2 100 ft/kg = 630 000. Vagyis, a készletet kevesebbel csökkentettük az indokoltnál, és az egyéb ráfordításon is 30 000 Ft-tal kevesebb jelent meg, mint kellett volna. Ezt valahogy korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.
3b) Árkülönbözet rendezése 
Először számoljuk ki a rendezendő összeget (ennél az egyszerű példánál tudjuk, hogy 30 000 Ft-ot kell kapnunk).
Árkülönbözet aránya:
Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti egyenlege=%
Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.
Nézzük számokkal:
Árkülönbözet aránya: 
263 egyenlege: T 200 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,05
262 egyenlege: 4 000 000
Rendezendő árkülönbözet:
0,05×600 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=30 000
Ezt az összeget vártuk!
Melyik két számlára kell könyvelnünk?
Módosítanunk kell az 86 Egyéb ráfordítást, azt a T oldalon növelnünk kell, hogy a végeredmény 630 000 Ft legyen, ami a valós (300×2 100) káresemény.
A másik érintett a 263 Árkülönbözet számla, aminek a K oldalára könyvelünk.
T86 Egyéb ráfordítások            K263 Áru árkülönbözete    30 000 
Mindig ez a két számla az érintett (árkülönbözet és az az 5-ös, 8-as, ahová kivezettük a készletet).
Ennél a példánál szándékosan úgy adtam meg az összegeket, hogy fejben is követhető legyen. Egy bonyolultabb feladatnál, különösen, ha több beszerzés is volt, nem fogjuk így átlátni, hogy melyik akasztófának melyik oldalára kell könyvelnünk a rendezendő összeget. Ezért ezt a szabályt jegyezd meg: az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértek, hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy most T 200 000 volt a 263 Árkülönbözet egyenlege, és a K oldalára könyveltünk.
Nézzük csak meg:
hiány
Megsemmisülés
Teszteljük, hogy jól működik-e a rendszer!
Két oldalról is bizonyítható, hogy működik:
1. Az 86 Egyéb ráfordítások oldaláról, ahol végül a 300 kg x 2 100 Ft = 630 000 Ft jelent meg
2. A megmaradt anyagkészlet oldaláról. 2 000 kg árut vettünk, ebből megsemmisült 300 kg. Maradt 1 700 kg. Ennek beszerzési értéke: 1 700 x 2 100 = 3 570 000 Ft. Ennyit kell a 26 árukészleteknek összesen mutatnia:
A  262 egyenlege:                        3 400 000
A  263 egyenlege:                        T 170 000
A 26 összevont egyenlege:           3 570 000 Ft
Vagyis rendben vagyunk!
4. Értékesítés 
Ez tulajdonképpen az előző pont megismétlése, csak az értékesítésnek megfelelően 814 Elábéra vezetjük ki.
4a) Készletcsökkenés elszámoló áron 
Ki lehet a két érintett?
Árukészletünk csökken (E-=K), az elábé ráfordításunk pedig nő (R+=T)
A fő kérdés, hogy milyen összeget könyveljünk?
2 100 Ft egy kg áru beszerzési ára, vagyis az értékesítés értéke 1 500 kg x 2 100 Ft/kg = 3 150 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 262-es számlán 2 000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyilván. Miután itt ezen az értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni (1 500 x 2 000)
T814 Elábé            K262 Nagyker áru      3 000 000 
mérlegképes könyvelő tanoncok oldala
Értékesítés
Igen ám, de a helyes érték 1 500 kg x 2 100 ft/kg = 3 150 000 Ft. Vagyis az árukészletet kevesebbel csökkentettük az indokoltnál, és az elábén is 150 000 Ft-tal kevesebb jelent meg, mint kellett volna. Ezt valahogy korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.
4b) Árkülönbözet rendezése
Először számoljuk ki a rendezendő összeget (ennél az egyszerű példánál tudjuk, hogy 150 000 Ft-ot kell kapnunk).
Árkülönbözet aránya:
Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti egyenlege=%
Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.
Nézzük számokkal:
Árkülönbözet aránya:
263 egyenlege: T 170 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,05
262 egyenlege:  3 400 000
Rendezendő árkülönbözet:
0,05×3 000 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=150 000
Ezt az összeget vártuk!
Melyik két számlára kell könyvelnünk?
Módosítanunk kell a 814 Elábé. A T oldalon növelnünk kell, hogy a végeredmény 3 150 000 Ft legyen, ami a valós (1 500×2 100) értékesítés.
A másik érintett a 263 Árkülönbözet számla, aminek a K oldalára könyvelünk.
T814 Elábé                    K263 Árkülönbözet 150 000 
Mindig ez a két számla az érintett (árkülönbözet és az az 5-ös, 8-as, ahová kivezettük a készletet).
Emlékszel a szabályra?
Az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértek, hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy most T 170 000 Volt a 263 Árkülönbözet egyenlege, és a K oldalára könyveltünk.
Nézzük csak meg:
eladás
Értékesítés
Teszteljük, hogy jól működik-e a rendszer!
Két oldalról is bizonyítható, hogy működik:
1. A 814 Elábé oldaláról, ahol végül a 1500 kg x 2 100 Ft = 3 150 000 Ft jelent meg
2. A megmaradt anyagkészlet oldaláról. 2 000 kg anyagot vettünk, ebből megsemmisült 300 kg-ot, eladtunk 1 500 kg-ot. Maradt 200 kg. Ennek beszerzési értéke: 200 x 2 100 = 420 000 Ft. Ennyit kell a 26 árukészleteknek összesen mutatnia:
A  262 egyenlege:                         400 000
A  263 egyenlege:                        T 20 000
A 26 összevont egyenlege:            420 000 Ft
Vagyis rendben vagyunk!
Ezután már csak az eladási ár van hátra:
4c) Nettó eladási ár:
T311 Vevő                                K91-92  Nettó árbevétel     4 200 000

4d) Áfa

T311 Vevő                                K467 Fizetendő áfa              1 134 000