!!!

!!!

TETSZIK AZ OLDAL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Név:*
E-mail cím:*
Milyen képzésre jársz jelenleg?:*

2012. október 16., kedd

Elszámoló ár feladat

Mindenkinek kell

Feladat:

2 000 kg  áru vásárlás, vételár 1 900 Ft/kg+áfa, elszámoló ár 2000 Ft/kg
Szállítási költség 200 Ft/kg+áfa
Megrongálódik 300 kg
Értékesítés 1500 kg, ár 2 800 Ft/kg+áfa

Könyveljük le!

Megoldás:



Először rajzoljuk fel a szükséges akasztófákat!

elszámoló ár
Főkönyvi számlák

A készletet két könyvviteli számlán tartjuk nyilván. A 262 Nagyker árukészleten, és a 263Nagyker áru árkülönbözetén
263 árkülönbözet számlákat érdemes technikai számlaként kezelni, vagyis ne értelmezzük rajtuk a növekedést és csökkenést!

Ha ezzel megvagyunk, könyveljük le a beszerzést!

1. Vételár 

A „sima beszerzési áras” készletnyilvántartásnál a vásárlás két lépésből állt. Ennél a módszernél egy lépéssel több lesz, mert nem elég a nettó vételárat és az áfát lekönyvelni, mert ezen a bizonyos nyilvántartási áron is ki kell mutatnunk.

1a) Nettó vételár:

Szállítói tartozásunk nő (F+=K). Az árukészletünk is nő, de ennél a módszernél nem a 262 árukészletre könyveljük a tényleges vételárat (hiszen ott elszámoló áron lesz nyilvántartva), hanem a 263 áru árkülönbözete „technikai” számlára.

T263 Nagyker áru árkülönbözete        K454 Szállító         3 800 000 (2 000 kg x 1 900 Ft) 

1b) Áfa

Szokásos módon:

T466 Előzetes áfa            K454 Szállító        1 026 000 

1c) Elszámoló ár

Most kell átvezetnünk a 263 árkülönbözetről (K) a 262 árukészletre (E+=T)

T262 Nagyker árukészlet         K263 Nagyker áru árkülönbözete    4 000 000 (2 000 kg x 2 000 Ft)

Írjuk be az akasztófákba:

vásárlás
Beszerzés


2. Szállítási költség 

Két lépésből áll, nettó + áfa

2a) Nettó szállítási költség

Szállítói tartozásunk nő. Az árukészletünk is nő, de nem a 262-re könyveljük, hiszen ide az elszámoló ár kerül(t), hanem a vételár mintájára ez is a 263 árkülönbözetre megy.

T263 Nagyker áru árkülönbözete        K454 Szállító        400 000 (2 000 kg x 200 Ft)

2b) Áfa

Szokásos módon:

T466 Előzetes áfa            K454 Szállító        108 000

szállítási költség
Szállítási költség


Álljunk meg egy kicsit! Megfelel-e ez a módszer a számviteli törvény előírásának, hogy a készleteket beszerzési áron kell nyilvántartani?
Mennyi a beszerzett 2 000 kg áru beszerzési (nyilvántartási) értéke?
Ugye emlékszel arra, hogy a beszerzési értéknek a raktárba történő beszállításig felmerülő valamennyi költség része? Vagyis a beszerzési ár 1 900 Ft + 200 Ft = 2 100 Ft/kg. Miután 2 000 kg-ot vásároltunk, összesen 4 200 000 Ft beszerzési értékű árukészletünk van. Ennyit kell az árukészlet könyvviteli számláknak mutatniuk. Nézzük meg, hogy rendben vannak-e!

A  262 egyenlege:                         4 000 000
A  263 egyenlege:                         T 200 000
26 összevont egyenlege:            4 200 000

Tehát a 26-os számlákon összességében a 4 200 000 Ft beszerzési értéket találjuk, vagyis megfelelünk a törvényi előírásoknak.

3. Káresemény

3a) Készletcsökkenés elszámoló áron 

Ki lehet a két érintett?
Árukészletünk csökken (E-=K), az egyéb ráfordításunk pedig nő (R+=T)

A fő kérdés, hogy milyen összeget könyveljünk?
2 100 Ft egy kg anyag beszerzési ára, vagyis a megrongálódás értéke 300 kg x 2 100 Ft/kg = 630 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 262-es számlán 2 000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyilván. Miután itt ezen az értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni.

T86 Egyéb ráfordítás            K262 Nagyker áru    600 000 

Készletcsökkenés
Megsemmisülés


Igen ám, de a helyes érték 300 kg x 2 100 ft/kg = 630 000. Vagyis, a készletet kevesebbel csökkentettük az indokoltnál, és az egyéb ráfordításon is 30 000 Ft-tal kevesebb jelent meg, mint kellett volna. Ezt valahogy korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.

3b) Árkülönbözet rendezése 

Először számoljuk ki a rendezendő összeget (ennél az egyszerű példánál tudjuk, hogy 30 000 Ft-ot kell kapnunk).

Árkülönbözet aránya:
Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti egyenlege=%

Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.

Nézzük számokkal:

Árkülönbözet aránya: 

263 egyenlege: T 200 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,05
262 egyenlege: 4 000 000

Rendezendő árkülönbözet:

0,05x600 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=30 000

Ezt az összeget vártuk!

Melyik két számlára kell könyvelnünk?
Módosítanunk kell az 86 Egyéb ráfordítást, azt a T oldalon növelnünk kell, hogy a végeredmény 630 000 Ft legyen, ami a valós (300x2 100) káresemény.

A másik érintett a 263 Árkülönbözet számla, aminek a K oldalára könyvelünk.

T86 Egyéb ráfordítások            K263 Áru árkülönbözete    30 000 

Mindig ez a két számla az érintett (árkülönbözet és az az 5-ös, 8-as, ahová kivezettük a készletet).

Ennél a példánál szándékosan úgy adtam meg az összegeket, hogy fejben is követhető legyen. Egy bonyolultabb feladatnál, különösen, ha több beszerzés is volt, nem fogjuk így átlátni, hogy melyik akasztófának melyik oldalára kell könyvelnünk a rendezendő összeget. Ezért ezt a szabályt jegyezd meg: az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértek, hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy most T 200 000 volt a 263 Árkülönbözet egyenlege, és a K oldalára könyveltünk.

Nézzük csak meg:

hiány
Megsemmisülés


Teszteljük, hogy jól működik-e a rendszer!

Két oldalról is bizonyítható, hogy működik:

1. Az 86 Egyéb ráfordítások oldaláról, ahol végül a 300 kg x 2 100 Ft = 630 000 Ft jelent meg

2. A megmaradt anyagkészlet oldaláról. 2 000 kg árut vettünk, ebből megsemmisült 300 kg. Maradt 1 700 kg. Ennek beszerzési értéke: 1 700 x 2 100 = 3 570 000 Ft. Ennyit kell a 26 árukészleteknek összesen mutatnia:

A  262 egyenlege:                        3 400 000
A  263 egyenlege:                        T 170 000
A 26 összevont egyenlege:           3 570 000 Ft

Vagyis rendben vagyunk!

4. Értékesítés 

Ez tulajdonképpen az előző pont megismétlése, csak az értékesítésnek megfelelően 814 Elábéra vezetjük ki.

4a) Készletcsökkenés elszámoló áron 

Ki lehet a két érintett?

Árukészletünk csökken (E-=K), az elábé ráfordításunk pedig nő (R+=T)

A fő kérdés, hogy milyen összeget könyveljünk?
2 100 Ft egy kg áru beszerzési ára, vagyis az értékesítés értéke 1 500 kg x 2 100 Ft/kg = 3 150 000 Ft kell, hogy legyen. Ugyanakkor a 262-es számlán 2 000 Ft/kg-os elszámoló áron tartjuk nyilván. Miután itt ezen az értéken szerepel, ezért innen nem tudjuk másként, mint elszámoló áron kivezetni (1 500 x 2 000)

T814 Elábé            K262 Nagyker áru      3 000 000 

mérlegképes könyvelő tanoncok oldala
Értékesítés


Igen ám, de a helyes érték 1 500 kg x 2 100 ft/kg = 3 150 000 Ft. Vagyis az árukészletet kevesebbel csökkentettük az indokoltnál, és az elábén is 150 000 Ft-tal kevesebb jelent meg, mint kellett volna. Ezt valahogy korrigálnunk kell. Ezt nevezzük az árkülönbözet rendezésének.

4b) Árkülönbözet rendezése

Először számoljuk ki a rendezendő összeget (ennél az egyszerű példánál tudjuk, hogy 150 000 Ft-ot kell kapnunk).

Árkülönbözet aránya:
Árkülönbözet számla egyenlege/Készletszámla utolsó csökkenés előtti egyenlege=%

Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
Ez az X összeget kell lekönyvelnünk.

Nézzük számokkal:

Árkülönbözet aránya:

263 egyenlege: T 170 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,05
262 egyenlege:  3 400 000

Rendezendő árkülönbözet:

0,05x3 000 000 (amit az a) lépésben lekönyveltünk)=150 000

Ezt az összeget vártuk!

Melyik két számlára kell könyvelnünk?

Módosítanunk kell a 814 Elábé. A T oldalon növelnünk kell, hogy a végeredmény 3 150 000 Ft legyen, ami a valós (1 500x2 100) értékesítés.
A másik érintett a 263 Árkülönbözet számla, aminek a K oldalára könyvelünk.

T814 Elábé                    K263 Árkülönbözet 150 000 

Mindig ez a két számla az érintett (árkülönbözet és az az 5-ös, 8-as, ahová kivezettük a készletet).

Emlékszel a szabályra?
Az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértek, hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy most T 170 000 Volt a 263 Árkülönbözet egyenlege, és a K oldalára könyveltünk.

Nézzük csak meg:

eladás
Értékesítés


Teszteljük, hogy jól működik-e a rendszer!

Két oldalról is bizonyítható, hogy működik:
1. A 814 Elábé oldaláról, ahol végül a 1500 kg x 2 100 Ft = 3 150 000 Ft jelent meg
2. A megmaradt anyagkészlet oldaláról. 2 000 kg anyagot vettünk, ebből megsemmisült 300 kg-ot, eladtunk 1 500 kg-ot. Maradt 200 kg. Ennek beszerzési értéke: 200 x 2 100 = 420 000 Ft. Ennyit kell a 26 árukészleteknek összesen mutatnia:

A  262 egyenlege:                         400 000
A  263 egyenlege:                        T 20 000
A 26 összevont egyenlege:            420 000 Ft

Vagyis rendben vagyunk!

Ezután már csak az eladási ár van hátra:

4c) Nettó eladási ár:

T311 Vevő                                K91-92  Nettó árbevétel     4 200 000

4d) Áfa

T311 Vevő                                K467 Fizetendő áfa              1 134 000

9 megjegyzés:

Czirják Erika írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a szerző.
Mérlegképes Tanárok írta...

Bocs, véletlenül töröltem.

Ha jársz még erre írd le még egyszer.

Névtelen írta...

Szia Norbert!
Pontosan ilyen feladatoknál járunk a suliban is, de valamit nem értek:
Mi a suliban a két számlát felakasztottuk (211 és a 228 ) egyenlegét kerestük. És amikor megkaptuk az egyenlegeket, akkor mi nem vettük figyelembe azokat a könyvelési tételeket ahol az árkülönbözetet nem könyveltük. pl: felhasználás, selejt. Itt nincs árkülönbözet.
Majd ezután mi külön a felhasználásra jutó árkülönbözetet és a selejtre jutó árkülönbözetet is kiszámoltuk.
T 228- K511, T228-K 866. Ilyet itt Nálad nem is találok. Vagy nem jó helyen keresem?
A másik kérdésem, hogy a Zárókészlet könyv.sz értékének meghatározásánál, pl ha maradt 1060 kg áru 1200 Ft-ért, akkor miért nem elég megszoroznom a mennyiséget az elszámolóárral, (1060*1200= 1 272 000) miért kell még az árkülönbözet arányával is szorozni.? 1 272 000*10,3%= 131016. Majd az 1 272 000- 131016= 1 140 980 lett a könyv sz érték.
Én simán csak az elszámolóár* mennyiséget írtam volna be. Most jól összekavarodtam a suliban :(
Mary

Számvitel Navigátor írta...

Nem igazán értem, hogy mi a kérdés.
Én is kiszámolom a felhasználás, selejtezés... árkülönbözetét. Lehet, hogy az zavar meg, hogy más technikával is meg lehet oldani a feladatot és a Ti tanárotok azt használja. A végeredmény ugyanannyi lesz.

Könyv szerinti érték: az elszámolóár egy fiktív (nem valós, mi általunk kitalált) érték, az árkülönbözet korrigálja a tényleges könyv szerinti értékre.

Névtelen írta...

Igen, te is kiszámolod, csak mi egy feladaton belül külön külön számoltuk ki a felhasználásra jutó árkülönbözetet, és külön a selejtezésre jutó árkülönbözetet. Itt Nálad egyszerűbbnek tünik:
Árkülönbözet aránya:
Rendezendő árkülönbözet:
Árkülönbözet aránya (%)xKészletcsökkenés elszámoló áron=X összeg
De nekidurálom magam újból, és remélem, hogy menni fog. :)
(( Különben a Siklósi-Veress: Pénzügyi számvitel I-II 88.old-on van ez a feladat, lehet, hogy én írtam le Neked értetlenül a kérdésem, de még csak ma kezdtük el tanulni ezt az elszámolóáras cuccost))

Névtelen írta...

Szia!

Ennél a feladatnál akkor már borul az a korábban kidolgozott példánál kétszer is kiemelt logika, miszerint:

Egy bonyolultabb feladatnál, különösen, ha több beszerzés is volt, nem fogjuk így átlátni, hogy melyik akasztófának melyik oldalára kell könyvelnünk a rendezendő összeget. Ezért ezt a szabályt jegyezd meg: az árkülönbözet számlának mindig az egyenlegével ellentétes oldalára könyveljük a rendezendő árkülönbözetet. Ezért kértelek, hogy írjuk be mindig a képletbe, hogy milyen jellegű (T-K) az egyenlege. Látod, hogy most K 100 000 volt a 228 Árkülönbözet egyenlege, és ezért a T oldalára könyveltünk. ?

Értem persze, hogy miért úgy és oda könyveltünk, csak ha eszerint az elv szerint jártam volna el, akkor most követel lett volna, nem?

Számvitel Navigátor írta...

Dehogy borul!

T egyenlege van az árkülönbözetnek és ezért a K oldalára könyveltünk.

Névtelen írta...

Kedves Norbert!

Ha a 263 számlára nézek, miért nem látom a T 170.000 egyenleget? Mindig 200.000 egyenleget látok!


"Árkülönbözet aránya:

263 egyenlege: T 170 000 (mindig írjuk oda az egyenleg T-K jellegét!) = 0,05
262 egyenlege: 3 400 000"


Köszönettel: Kati

Számvitel Navigátor írta...

Nézd meg a 4b pont előtti ábrát. Beírtunk a K oldlra 30 000 Ft-ot, így 200 000-30 000 = 170 000

Online videós vizsgafelkészítés (kattints a képre)

Címkék

Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai (195) Mérlegképes tanoncok (171) Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam anyagai (150) Pénzügyi számvitel (109) Feladatok (88) Számvitel alapjai (56) Tárgyi eszközök (46) Vásárolt készletek (36) Adózás (30) Áfa (28) ÁFA feladat (20) Általános Forgalmi adó (18) Nyilvántartási ár (16) ÁFA különös rendelkezések (13) Eredménykimutatás (12) KFK (11) Kontírozás (11) Gépi könyvelés (10) Gyakorlati könyvelés (9) Időbeli elhatárolások (9) Áfa elmélet (9) Devizák (8) Pénzügyi ügyintéző tanfolyam (8) Értékcsökkenés (8) Elszámoló ár (7) FIFO módszer (7) Vezetői számvitel (7) Átlagár (7) Értékpapírok (7) Passzív időbeli elhatárolás (6) Saját termelésű készletek (6) Aktív időbeli elhatárolás (5) Számvitel oktatás (5) Számvitel-elemzés vizsga (5) Számviteli bizonylatok (5) Váltó (5) Fogyasztói ár (4) Mérleg (4) Mérlegképes könyvelő szakmai- és vizsgakövetelmények (4) Nem számvitel (4) Számlatükör (4) Számvitel röpdoga (4) személyi jövedelemadó (4) 6/7-es számlaosztály (3) Betétdíjas ár (3) Göngyöleg (3) Használt ingóságokra (3) Nincs évközi nyilvántartás (3) STKÁV (3) Számlaosztályok (3) Vizsgasorok (3) gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok (3) mezőgazdasági tevékenység (3) műalkotásokra (3) 2014-es adótörvény változások (2) 2015 (2) Immateriális javak (2) Jövedelemelszámolás (2) Munkabérek (2) Részesedések (2) Számviteli ügyintéző tanfolyam (2) látvány-csapatsport támogatás (2) társasági adó (2) társasági adókedvezmény (2) utazásszervezési szolgáltatás (2) ART (1) Egyszerűsített vállalkozási adó. EVA (1) Főkönyvi kivonat (1) Helyi adó (1) Illeték (1) Reklámadó (1) Személyi jövedelem adó (1) Számviteli törvény változásai (1) Teszt (1) Társadalombizotsítás (1) adómentes bevétel (1) adómentesség (1) adózás rendjéről szóló törvény (1) alanyi adómentes (1) alapelvek (1) arányosítás (1) befektetési célú arany (1) belföldről származó jövedelem (1) bevallása (1) egyéb jövedelem (1) egészségügyi hozzájárulás (1) feladat (1) felvásárlási okirat (1) főbb elve (1) jövedelem (1) jövedéki adó (1) kompenzációs felár (1) környezetvédelmi termékdíj (1) külföldről származó jövedelem (1) külön adózó jövedelem (1) levonási hányados (1) megosztás (1) nem önálló jövedelem (1) nyilvános árverező (1) népegészségügyi termékadó (1) portfolioblogger (1) pénzforgalmi elszámolás (1) személyi jövedelemadó megállapításának módja (1) szociális hozzájárulás (1) társasági adó változás 2015 (1) viszonteladó (1) ÁFA elszámolása (1) ÁFA levonása (1) ÁFA pénzforgalmi elszámolás (1) Általáns Forgalmi Adó (1) Átvezetési számla (1) áfamentesség (1) általános jellemzők (1) árrés (1) élelmiszer felügyeleti díj (1) önálló jövedelem (1) összevonandó jövedelem (1)