Loading...
A múltkori bejegyzésemben ízelítőt kaptál azokról a „számviteli bizonylatokról” amelyeket tilos lekönyvelni. Ebben a bejegyzésben viszont megismerheted az egyik leggyakoribb könyvelendő számviteli bizonylatot. Ez nem más, mint a Számla.
Azt már tudod, hogy milyen követelményeket támaszt a számviteli törvény a számlával kapcsolatban. De valljuk meg őszintén, ez a törvényi rész nagyon filozofikus. Nem sok támpontot ad egy kezdő könyvelő számára, hogy mit is kellene vizsgálnia egy számlán… Szerencsére van egy ÁFA törvényünk, és annak is a 169. §-a, amely már sokkal konkrétabban megfogalmazza, hogy mitől számla egy számla.  Nézzük a legfontosabbakat…

Számla adattartalma
169. §213 A számla kötelező adattartalma a következő:
a) a számla kibocsátásának kelte;
b) a számla sorszáma, amely a számlát kétséget kizáróan azonosítja;
c) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának adószáma, amely alatt a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítette;
d) a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének
da) adószáma, amely alatt mint adófizetésre kötelezettnek a termék értékesítését, szolgáltatás nyújtását teljesítették, vagy
e) a termék értékesítőjének, szolgáltatás nyújtójának, valamint a termék beszerzőjének, szolgáltatás igénybevevőjének neve és címe;
f) az értékesített termék megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott vtsz., továbbá mennyisége vagy a nyújtott szolgáltatás megnevezése, annak jelölésére – a számlakibocsátásra kötelezett választása alapján – az e törvényben alkalmazott SZJ, továbbá mennyisége, feltéve, hogy az természetes mértékegységben kifejezhető;
g) a 163. § (1) bekezdés a) és b) pontjában említett időpont, ha az eltér a számla kibocsátásának keltétől;
h) a „pénzforgalmi elszámolás” kifejezés, a XIII/A. fejezetben meghatározott különös szabályok szerinti adózás alkalmazása esetében;
i) az adó alapja, továbbá az értékesített termék adó nélküli egységára vagy a nyújtott szolgáltatás adó nélküli egységára, ha az természetes mértékegységben kifejezhető, valamint az alkalmazott árengedmény, feltéve, hogy azt az egységár nem tartalmazza;
j) az alkalmazott adó mértéke;
k) az áthárított adó, kivéve, ha annak feltüntetését e törvény kizárja;
l) az „önszámlázás” kifejezés, ha a számlát a terméket beszerző vagy a szolgáltatást igénybevevő állítja ki;
m) adómentesség esetében jogszabályi vagy a Héa-irányelv vonatkozó rendelkezéseire történő hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás arra, hogy a termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása mentes az adó alól;
n) a „fordított adózás” kifejezés, ha adófizetésre a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője kötelezett;…

Az ÁFA törvény szövegezése sem piskóta, de legalább kézzelfogható információval szolgál a számlával kapcsolatban. De mivel az ember vizuális alkat, sokkal célszerűbb, ha a törvényi szövegezés mellett konkrét számlaképeken tanulod meg a számla kötelező tartalmi elemeit. Íme egy számla:

Számla
Számla

Láthatod, hogy az előbb beszúrt ÁFA törvényi rész minden tartalmi eleme megtalálható rajta. Amikor Kezedbe fogsz egy számlát, neked is ezeket a tartalmi elemeket kell keresned. Ha valamelyiket nem találod, akkor az a számla hibás, vissza kell küldeni javításra a számla kiállítójának. Ha ezt nem teszed, egy ellenőrzés során kellemetlen meglepetések érhetnek (bírság formájában).

Végezetül két gyakorlati fogásra szeretném felhívni a figyelmed.
1. Egy számlának tűnő papírdarabot, akkor kezdhetünk el számlaként kezelni, illetve könyvelni az előbb leírtakon túl, ha látod rajta azt a szót, hogy SZÁMLA.
Lehet, hogy viccesen hangzik, de pályafutásom során találkoztam már, olyan számviteli bizonylattal, amely rendelkezett a számla minden tartalmi elemével, de a programozó figyelmetlenségéből adódóan a papírra nem került nyomtatásra a Számla kifejezés. Ebben az esetben igen csak megkérdőjelezhető a számla ÁFA tartalmának a levonhatósága (ÁFA-s témakör), illetve pl egy készpénzes költségszámla esetén a T466-K381 könyvelési tétel jogossága.
2. Sokan keveri a szezont a fazonnal. Sőt még hibásan is oktatják a képen látható „készpénzes számla”hoz hasonló bizonylatok kezelését, könyvelését. Tévesen azt állítják, hogy mivel a számla „Fizetés módja”mezőben az a szó szerepel, hogy „készpénz”, ennek a számlának a  pénztárdossziéban a helye és Gazdag Péternél, 2013.06.10-én úgy könyvelik, hogy T5291, 4661 – K 3811. De te ne kövesd ezt a hibás gyakorlatot!
Neked elárulom, hogy minden klasszikus számla valójában „átutalásos” számla. Azaz szállító számlaként kell kezelned (egy két kivétellel). A számlán a „Fizetés módja” mezőben szereplő „készpénz” kifejezés mindössze arra utal, hogy a Könyvel Fenegyerek Képző Kft készpénzben várja Gazdag Pétertől a könyvelési díj ellenértéket. De a képen látható számlán semmi jel nem utal arra, hogy ez a számla ki is van fizetve. Tehát semmiképp ne fűzd le a pénztárba és ne könyveld készpénzes kifizetésként! Az ilyen számlákat csak akkor egyenlítsd ki a pénztárból, amikor a birtokodban van egy kifizetésről szóló bizonylat (pl bevételi pénztárbizonylat nyugtája)
A számlák lelki világát alaposan kivesézzük a KFK képzéseken. Ezek ismerete nélkül életveszélyes neki állni könyvelni…
(Balog Attila írása)
Ha kezdő könyvelő vagy, javaslom, hogy előbb számlaképekkel ismerkedj. A Könyvelő Fenegyerek Képzőn erre a témakörre nagy hangsúlyt fektetek.
Ha tetszik a bejegyzés nyomd meg a TETSZIK (magyarul: lájk) gombot!