!!!

!!!

TETSZIK AZ OLDAL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Név:*
E-mail cím:*
Milyen képzésre jársz jelenleg?:*

2013. július 11., csütörtök

Részesedések (elmélet)

Részesedések


Amikor részesedést vásárolunk, tulajdonosokká válunk abban a cégben, akinek a részesedéseit megvásároltuk.

A részesedés elnevezései (ez a számviteli összefoglaló elnevezés):
Rt esetén: részvény
Kft esetén: üzletrész

Lejárati idő szerint megkülönböztetünk

a) Tartós részesedéseket, melyeket a mérlegben a befektetett eszközök között az 1-es számlaosztályban találunk (számlaszám: 17)

b) Forgatási célú részesedéseket, melyek a forgóeszközök között vannak a 3-as számlaosztályban (számlaszám: 371 Részesedés kapcsolt vállalkozásban, 372 Egyéb részesedés). A kapcsolt vállalkozás 20% fölötti részesedést jelent, egyenlőre többet nem kell róla tudni.

Hogy az adott részesedést hová kell besorolni az a vállalkozó szándékán múlik. Ha egy éven túl meg kívánja tartani, akkor befektetési célú, ha éven belül értékesíteni kívánja, forgatási célú lesz. Természetesen idő közben a szándék megváltozhat, ekkor (de legkésőbb év végén) át kell sorolni a megfelelő helyre.

(A lejárati idő szerinti megkülönböztetés a példák megoldása során nem jelent nehézséget-le szokták írni, hogy milyen célú-, csak a számlaszám (17, 371, 372) helyes használatára kell figyelni.

Könyvelés:

1. Vásárlás

Részesedés nő (E+=T), bank csökken (E-=K), vagy, ha nem fizetjük ki azonnal, akkor rövidlejáratú kötelezettség nő (F+=K)

T17, 371, 372 Részesedések           K384 Bank, K479 Egyéb rövid lejáratú kötelezettség

Összeg: a ténylegesen kifizetett összeg (dbxnévértékxvételi árfolyam)

2. Értékesítés

Több lépésből áll.
Miért?
Mert
-a) ki kell vezetni azon az áron, amennyiért megvettük, nyilvántartásba vettük (könyv szerinti érték)
-b) le kell könyvelnünk az eladási árat ami vagy több, vagy kevesebb lesz mint a könyv szerinti érték
-c) ki kell mutatnunk a keletkezett árfolyam nyereséget/veszteséget

Részesedések értékesítése
Részesedések értékesítése

a) kivezetés könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéken

A 17 (371, 372) Részesedés csökken (E-=K). Mivel a bankszámlát nem helyezhetjük vele szembe, hiszen az eladási ár összege más lesz, a 375 Értékpapír elszámolási számlára vezetjük át.

Tehát: T375 Értékpapír elszámolási számla             K17 (371, 372) Részesedés

Összeg: Értékesített mennyiség x könyv szerinti érték (amennyiért korábban megvettük)

b) eladási ár

Általában rögtön megkapjuk az ellenértéket (Bank, Pénztár+=T). Ha nem akkor a 366 Követelés Értékpapírok miatt számlára könyveljük az összeget, és itt várakozik a pénzügyi rendezésig.
Az előző pontban a 375 Értékpapír elszámolási számlára vezettük ki a könyv szerinti értéket, így most innen vezetjük tovább a 381, 384, 366-ra az eladási árat.

Tehát: T 381 Pt, 384 Bank, 366 Követelés értékpapír miatt        K375 Értékpapír elszámolási számla

Összeg: a kapott ellenérték, melyet vagy abszolút összegben megadnak, vagy db x névérték x árfolyam.

c) árfolyam nyereség-veszteség

a)-b) lépés különbözeteként a 375-ös számlán megjelent egy egyenlege. Ez az értékesítés nyeresége-vesztesége.

Ha nyereség: T375 Értékpapír elszámolási számla            K97 Pénzügyi bevételek
Ha veszteség: T87 Pénzügyi ráfordítások                         K375 Értékpapír elszámolási számla

Összeg: a 375-ös egyenlege

3. Befolyt osztalék

Az év közben kapott osztalék növeli a bankszámlánkat (E+=T) és növeli a pénzügyi bevételeinket (B+=K)

T384 Bank             K97 Pénzügyi bevételek

Összeg: vagy konkrét összeg, vagy db x névérték x osztalék %-a

4. Tárgyévre járó, de a tárgyévben be nem folyt osztalék elhatárolása

A tárgyévi osztalékot csak a következő évben fizetik ki. Ennek oka, hogy az osztalékot a nyereség után fizetik, viszont a nyereség összegét csak az eredménykimutatás összeállítása után tudjuk meg, ami viszont csak a következő év elején készül. De ettől még erre az évre jár! Ezért, ha a beszámoló elkészítéséig beérkezik az információ az osztalék összegéről, akkor még a tárgyévi bevételeink között kell kimutatnunk (B+=K). Nem folyik be idén, ezért el kell határolnunk. T oldalra mindig Aktív időbeli elhatárolás kerül.

T391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása           K97 Pénzügyi bevételek

Összeg: vagy konkrét összeg, vagy db x névérték x osztalék %-a

5. Értékelés

Az értékelés azt jelenti –egyébként kivétel nélkül valamennyi eszköznél- hogy a könyv szerinti értéket összehasonlítjuk a mérlegkészítéskor ismert piaci értékkel. (Ezt is rendszeresen elrontja a többség: mérlegkészítéskori piaci értékhez viszonyítunk, nem a fordulónapihoz!!!)

Ha a két érték különbsége tartós és jelentős, átértékeljük az értékpapírt.

(Tartós=1 éven túl fennáll, jelentős: én határozom meg a Számviteli Politikámban)

A különbözet attól függően, hogy milyen irányú az eltérés, lehet veszteség (ekkor értékvesztést számolunk el), vagy lehet nyereség (ekkor felértékeljük).

a) Leértékelés

ha a könyv szerinti érték nagyobb mint a piaci érték, értékvesztést kell elszámolni.

Csökken az Értékpapír értéke (E-=K), de nem egyszerűen a 17 (371, 372)-et csökkentjük, hanem ezek kiegészítő 9-re végződő számláját mint a tárgyi eszközök értékcsökkenésénél (elnevezése: Részesedések értékvesztése). Ugyanakkor nő a vállalkozás 87 Pénzügyi vesztesége (Ráfordítás +=T).

T87 Pénzügyi ráfordítások        K179 (3719, 3729) Részesedések értékvesztése

Összeg: amennyivel magasabb a könyv szerint érték mint a piaci érték

b) Felértékelés

Ha a könyv szerinti érték kisebb, mint a piaci érték, akkor a teendő a következő:

b)1. ha van a korábbi évekről elszámolt értékvesztés, akkor visszaírjuk

T179 (3719, 3729) Részesedések értékvesztése         K 87 Pénzügyi ráfordítások

Figyelem: tipikus hiba a 97-re történő visszaírás. No, nein, nyet: 87!!!!!!!!!!!!!!!!!

Összeg: amennyivel magasabb a piaci érték mint a könyv szerinti, de max. a korábban elszámolt értékvesztés összege.

b)2. Értékhelyesbítés

Ha a visszaírás után még mindig magasabb a piaci érték, akkor értékhelyesbítést lehet (nem kötelező!!!) elszámolni. Vigyázz, mert csak a befektetett részesedéseknél, a forgatási célúaknál nincs rá lehetőség! (A vizsgán ezzel is rendszeresen bepróbálkoznak!)

A részesedés értéke nő (E+=T), de ahogy s tárgyi eszközöknél tanultuk, a 7-es (értékhelyesbítés) végződésű számlát kell használnunk, az ellenszámla pedig mindig az Értékelési tartalék (F+=K)

T177 Részesedések értékhelyesbítése K417 Értékelési tartalék

Összeg: amennyivel magasabb a piaci érték, mint a könyv szerinti érték.

Ha érdemesnek tartod megosztani csoporttársaiddal, nyomd meg a tetszik (magyarul: lájk) gombot! Köszi!

2 megjegyzés:

Antónia Kázmér írta...

Szia! Szerintem az é.p. elsz számla 379 nem 375. Több helyen is el van írva ha jól láttam.

Antónia Kázmér írta...

Egyébként az összes oldalt végig néztem és nagyon hasznos. Örülök h vki foglalkozik azzal is h megértsük a számvitelt. Köszönet érte.☺

Online videós vizsgafelkészítés (kattints a képre)

Címkék

Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai (195) Mérlegképes tanoncok (171) Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam anyagai (150) Pénzügyi számvitel (109) Feladatok (88) Számvitel alapjai (56) Tárgyi eszközök (46) Vásárolt készletek (36) Adózás (30) Áfa (28) ÁFA feladat (20) Általános Forgalmi adó (18) Nyilvántartási ár (16) ÁFA különös rendelkezések (13) Eredménykimutatás (12) KFK (11) Kontírozás (11) Gépi könyvelés (10) Gyakorlati könyvelés (9) Időbeli elhatárolások (9) Áfa elmélet (9) Devizák (8) Pénzügyi ügyintéző tanfolyam (8) Értékcsökkenés (8) Elszámoló ár (7) FIFO módszer (7) Vezetői számvitel (7) Átlagár (7) Értékpapírok (7) Passzív időbeli elhatárolás (6) Saját termelésű készletek (6) Aktív időbeli elhatárolás (5) Számvitel oktatás (5) Számvitel-elemzés vizsga (5) Számviteli bizonylatok (5) Váltó (5) Fogyasztói ár (4) Mérleg (4) Mérlegképes könyvelő szakmai- és vizsgakövetelmények (4) Nem számvitel (4) Számlatükör (4) Számvitel röpdoga (4) személyi jövedelemadó (4) 6/7-es számlaosztály (3) Betétdíjas ár (3) Göngyöleg (3) Használt ingóságokra (3) Nincs évközi nyilvántartás (3) STKÁV (3) Számlaosztályok (3) Vizsgasorok (3) gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok (3) mezőgazdasági tevékenység (3) műalkotásokra (3) 2014-es adótörvény változások (2) 2015 (2) Immateriális javak (2) Jövedelemelszámolás (2) Munkabérek (2) Részesedések (2) Számviteli ügyintéző tanfolyam (2) látvány-csapatsport támogatás (2) társasági adó (2) társasági adókedvezmény (2) utazásszervezési szolgáltatás (2) ART (1) Egyszerűsített vállalkozási adó. EVA (1) Főkönyvi kivonat (1) Helyi adó (1) Illeték (1) Reklámadó (1) Személyi jövedelem adó (1) Számviteli törvény változásai (1) Teszt (1) Társadalombizotsítás (1) adómentes bevétel (1) adómentesség (1) adózás rendjéről szóló törvény (1) alanyi adómentes (1) alapelvek (1) arányosítás (1) befektetési célú arany (1) belföldről származó jövedelem (1) bevallása (1) egyéb jövedelem (1) egészségügyi hozzájárulás (1) feladat (1) felvásárlási okirat (1) főbb elve (1) jövedelem (1) jövedéki adó (1) kompenzációs felár (1) környezetvédelmi termékdíj (1) külföldről származó jövedelem (1) külön adózó jövedelem (1) levonási hányados (1) megosztás (1) nem önálló jövedelem (1) nyilvános árverező (1) népegészségügyi termékadó (1) portfolioblogger (1) pénzforgalmi elszámolás (1) személyi jövedelemadó megállapításának módja (1) szociális hozzájárulás (1) társasági adó változás 2015 (1) viszonteladó (1) ÁFA elszámolása (1) ÁFA levonása (1) ÁFA pénzforgalmi elszámolás (1) Általáns Forgalmi Adó (1) Átvezetési számla (1) áfamentesség (1) általános jellemzők (1) árrés (1) élelmiszer felügyeleti díj (1) önálló jövedelem (1) összevonandó jövedelem (1)