STKÁV elmélet

Loading...

STKÁV, bővebben: saját termelésű készletek állomány változása

STKÁV
Elöljáróban:

Az STKÁV a számvitel egyik legnehezebben megérthető része. Éppen ezért csak akkor kezdj neki, ha legalább 3 órát rá tudsz szánni egyszerre. Ez a bejegyzés önmagában nem áll meg, együtt kell olvasni a következő két másik írással:
Saját termelésű készletek könyvelése csak 5-ös számlaosztályban (mese)
Saját termelésű készletek könyvelése csak 5-ös számlaosztályban (egyszerű feladat)
Mondatonként, szavanként ízlelgesd, próbáld megérteni. Ha elsőre nem érted, ne ijedj meg, ez természetes. 
A következő napokban, hetekben olvasd el újra és újra, meglátod meglesz az eredménye.

Mire való az STKÁV?


Vágjunk rögtön a közepébe, talán így lesz a legérthetőbb!
Egy fontos mondat a megértéshez:
-a tárgyévi (adózás előtti) eredmény, a tárgyévi bevételek és a tárgyévi bevételek elérése érdekében felmerülő költségek, ráfordítások különbsége. Vagyis nem a tárgyévi bevételek és a tárgyévi költségek, ráfordítások különbsége! Csak azokkal a költségekkel, ráfordításokkal csökkenthetjük a tárgyévi eredményünket, amelyekhez bevétel is kapcsolható!
Egy termelő vállalatnál lehetnek:
-a) olyan saját termelésű készletek, amelyeket idén állított elő, de csak a következő évben fog értékesíteni. Vagyis idén jelentkeztek a termeléssel kapcsolatban költségek, de a bevétel csak jövőre fog megjelenni.
-b) olyan saját termelésű készletek, amelyeket a korábbi években termelt, állított elő, de  idén fog értékesíteni.
Vagyis a termeléssel kapcsolatos költségek az előző években keletkeztek, de  az eladási ár idén fog bevételként megjelenni.
Ez a két példa -látszólag- nincs összhangban ezzel a követelménnyel: a tárgyévi (adózás előtti) eredmény, a tárgyévi bevételek és a tárgyévi bevételek elérése érdekében felmerült költségek, ráfordítások különbsége.
Ezt az diszharmóniát tudjuk harmóniává oldani az STKÁV segítségével (na, azért csak látszik, hogy zenész vagyok).
Nézzünk egy példát:

Kütyüket gyártunk.

A tárgyévben 1000 db kütyüt állítunk elő. Az előállítással kapcsolatban 1 000 000 Ft költség merül fel.
Részletezve:
Anyagfelhasználás: 500 000
Bér: 300 000
Bérjárulék: 100 000
Értékcsökkenés: 100 000
Az 1000 db kütyü elkészült, raktárra vesszük (vagyis egy kütyü előállítási önköltsége 1 000 Ft, mert 1 000 000Ft/1 000 db))
Az év során 600 db kütyüt értékesítünk, az eladási ár 2000 Ft/db (az áfától most eltekintünk az egyszerűség kedvéért)
Kérdés:
Mennyi a vállalkozás tárgyévi eredménye?
Válasz:
  Bevétel: 600 db x 2 000 Ft = 1 200 000 Ft
– Költség: 600 db x 1 000 Ft/db = 600 000 Ft
=Eredmény: 600 000 Ft nyereség
A tárgyévben felmerülő összes költség ugyan 1 000 000 Ft, de az eredmény megállapításánál csak a 600 db értékesített kütyü bevételének elérése érdekében felmerülő költségeket vehetjük figyelembe!
Van itt azonban egy másik probléma!
Nevezetesen az, hogy a számviteli törvény azt is előírja, hogy a tárgyévben felmerülő valamennyi költséget le kell könyvelnünk , és ki kell mutatnunk az eredménykimutatásban. A tárgyévi összes költségünk viszont 1 000 000 Ft.
Tehát: az eredménykimutatásba egyfelől be kell állítanunk az összes felmerülő 1 000 000 Ft költséget, másfelől pedig csak 600 000 költséggel csökkenthetjük a nyereségünket.
Ennek a látszólagos ellentmondásnak a feloldására találták ki az STKÁV-t.
Nézzük csak az értékesítés a könyvelését!
Először könyveljük le az értékesítés árbevételét 1 200 000 Ft-ot:
T 311  K 91-92    1 200 000
Majd a tárgyévi összes költséget 1 000 000 Ft-ot:
a) anyagköltség  T51             K21-22   500 000
d) bérköltség: T54       K471   300 000
f) bérjárulékok: T56       K463, 473   100 000
g) értékcsökkenés: T57        K1x9    100 000
E pillanatban így néz ki az eredménykimutatásunk:

Eredménykimutatás STKÁV nélkül
Eredménykimutatás STKÁV nélkül
Most megfelelünk annak az elvárásnak, hogy az eredménykimutatásnak valamennyi  a tárgyévben felmerülő költséget tartalmaznia kell.
De nem felelünk meg annak az alapelvnek, hogy a tárgyévi eredmény a tárgyévi bevételek, és  a tárgyévi bevételek elérése érdekében felmerülő költségek különbsége, vagyis a bevételeinket csak az értékesített 600 db x 1 000 Ft/ db= 600 000 Ft önköltséggel csökkenthetjük.
Ehhez egy korrekciót kell végrehajtanunk.
A megmaradt (értékesítésre nem került, így árbevételként idén meg nem jelent) 400 db készterméket készletre kell vennünk (1 000 Ft/db az előállítási önköltség).
A késztermék nő (E+=T). És most jön képbe az STKÁV, aminek a K oldalán keresztül vezetjük át.
T25 Késztermék   K581 STKÁV  400 000
Figyelj:  az 581 STKÁV-nak pont a költségnemekkel  ellentétes K oldalára könyveltünk, ezért ellentétes (+) előjellel is kel majd beírnunk az eredménykimutatásba és hozamként vesszük figyelembe.
Nézzük meg most az eredménykimutatást:

Eredménykimutatás STKÁV-val
Eredménykimutatás STKÁV-val

Vagyis most már megfelelünk mindkét előírásnak:

-annak, hogy az eredménykimutatásban valamennyi tárgyévben felmerülő költséget tartalmaznia kell (1 000 000 Ft)
-annak, hogy a tárgyévi eredmény a tárgyévi bevételek és  a tárgyévi bevételek elérése érdekében felmerülő költségek különbsége (1 200 000 bevétel-600 000 költség (+400 000 hozam – 1 000 000 költség)=600 000 eredmény))
Vagyis az STKÁV egy korrekciós számla. Ha nem áll összhangban a tárgyévi bevétel és a tárgyévi termelési költségek összege, ezzel tudunk korrigálni.
Most az STKÁV-t + előjellel kellett figyelembe vennünk. Tudjuk azonban, hogy bizonyos esetben – értéket is felvehet.
Hogy mikor?

Ehhez nézzük meg a kütyü gyártó cég következő évét is.
——————————————————–
Ekkor teljesen leáll a termeléssel. Egész évben semmi mást nem csinál, mint eladja a tavalyról megmaradt 400 db kütyüt. Az eladási ár változatlanul 2 000 Ft/db.
Először egy gyors számolás:
  Bevétel: 400 db x 2 000 Ft = 800 000 Ft
– Költség: 400 db x 1 000 Ft/db = 400 000 Ft
=Eredmény: 400 000 Ft nyereség
A tárgyévben nulla költség merült fel, de az eredmény megállapításánál a 400 db értékesített kütyü bevételének elérése érdekében felmerülő költségeket figyelembe kell vennünk, mert a tárgyévi eredmény, a tárgyévi bevételek és a tárgyévi bevételek elérése érdekében felmerülő költségek, ráfordítások különbsége!
Nézzük a könyvelést:

Először könyveljük le az értékesítés árbevételét 800 000 Ft-ot:
T 311  K 91-92    800 000
Most jönne a tárgyévi költségek lekönyvelése, de ez most nem volt.
E pillanatban így néz ki az eredménykimutatásunk:
Eredménykimutatás STKÁV nélkül
Eredménykimutatás STKÁV nélkül
Megfelelünk annak az elvárásnak, hogy az eredménykimutatásnak valamennyi a tárgyévben felmerülő költséget tartalmaznia kell, ez most 0 Ft

De nem felelünk meg annak az alapelvnek, hogy a tárgyévi eredmény a tárgyévi bevételek, és  a tárgyévi bevételek elérése érdekében felmerülő költségek különbsége.

Ehhez ismét egy korrekciót kell végrehajtanunk.

Le kell könyvelnünk az előző évről megmaradt és most értékesített 400 db késztermék csökkenését (1 000 Ft/db az előállítási önköltség), hiszen a bevételhez kapcsolódik.

A késztermék csökken (E-=K). A másik érintett az STKÁV, aminek most a T oldalára könyvelünk

T581 STKÁV     K25 Késztermék      400 000

Figyelj: most az 581 STKÁV-nak  a költségnemekkel  egyező oldalára könyveltünk, azzal egyező (-) előjellel is kell beírnunk az eredménykimutatásba!
Nézzük meg most az eredménykimutatást:
Eredménykimutatás STKÁV-val
Eredménykimutatás STKÁV-val

Vagyis most már megfelelünk mindkét előírásnak:

-annak, hogy az eredménykimutatásban valamennyi tárgyévben felmerülő költséget tartalmaznia kell (0 Ft).
-annak, hogy a tárgyévi eredmény a tárgyévi bevételek és  a tárgyévi bevételek elérése érdekében felmerülő költségek különbsége 800 000 -400 000=400 000).

Most is láthatjuk, hogy az STKÁV egy korrekciós számla. Ha nem áll összhangban a tárgyévi bevétel és a tárgyévi termelési költségek összege, ezzel tudunk korrigálni.

Ne állj meg, itt folytasd:
Saját termelésű készletek könyvelése csak 5-ös számlaosztályban (mese)
Saját termelésű készletek könyvelése csak 5-ös számlaosztályban (egyszerű feladat)

Ha hasznosnak tartod a bejegyzést, nyomd meg a tetszik gombot!

Szerző: Számvitel Navigátor

8 hozzászólás

  1. Névtelen 2013-11-18 - 17:04- Válasz

    Nagyon jó magyarázat, köszönjük.

    Várjuk a SEEAÉ magyarázatát is. 🙂 Az még sötét folt.

    István

  2. Mérlegképes Tanárok 2013-11-18 - 18:21- Válasz

    Szerintem az is megvan. Nézd meg a tanulási útmutatót!

  3. Névtelen 2013-11-19 - 18:21- Válasz

    http://www.szamvitelnavigator.hu/2012/09/beszerzes-seeae-val-feladat.html

    Ott ezt találtam, de abból a feladatból nem világlik annyira ki a seeaé magyarázata, mint innen a stkáv. Ha ezen kivül van máshol is seeaé, akkor kérlek írd le.

  4. Mérlegképes Tanárok 2013-11-19 - 20:56- Válasz

    6. pont a seeaé

  5. Névtelen 2014-01-06 - 18:11- Válasz

    Munka és 3 gyerek mellet nagyon sok energiát fordítok a tanulásra. A Pentához járok, Nyíregyházán. A helyi tanár nagyon tudja a számvitelt, de nem igazán tudja átadni a tudását. Úgy tekint ránk, mintha már csak át kellene ismételni mindent, rohamtempóban haladunk előre. Veres Attila és dr.Siklósi Ágnes egy digitális tananyagot készített, azokat folyamatosan meghallgatom a témával kapcsolatban és megoldom az általuk javasolt példákat. Jól magyaráznak, ám az igazi csemege az, amikor a Te magyarázataidat olvasom. Ezek lerántják a leplet az addigi homályról, felüdülést jelentettek számomra. Köszönöm, hogy ilyen könnyen fogyaszthatóvá, megjegyezhetővé teszed nekünk a számvitelt!!!
    A STK témában a Veres Attila előadását meghallgatva eléggé gőzölt a fejem – mindaddig, amíg a Te magyarázatodat el nem olvastam. Így már minden oké!! Már csak egy kérdés maradt bennem: mérlegképes vizsgához elég, ha az általad bemutatott F567 és Ö5 elszámolást tudjuk? Attila által az alábbi módozatok vannak bemutatva: Ö5, F5, F675, Ö567, Ö675.
    Köszönettel az eddigiekért: Betti

  6. Mérlegképes Tanárok 2014-01-06 - 18:55- Válasz

    Jó, ha az ember több tanártól meghallgatja ugyanazt. Kiegészítik egymást.

    A blogban található 2 változat a tipikus "normális", de az Attila és Ági által említett másik két változat is létezik elméletben. És ez fontos, hogy elméletben, mert a gyakorlati életben kizártnak tartom.
    Ha sok időd van, tanuld meg azt is, ha korlátozott, akkor inkább fontosabb tananyagrészekre koncentrálj!

  7. Andrea Hadik 2014-08-12 - 18:02- Válasz

    Tisztelt Tanár Úr!
    Saját előállítású készletek tervezett önköltsége tananyagnál,a feladatgyűjteményben az értékvesztés úgy szerepel, hogy 1. értékvesztés elszámolása áv-ként 581-259 2.ugyanez ráfordításként 866-582, míg az órán csak egy lépésben 866-259-el könyveltük,de így az összköltség típusú eredménykimutatás ASTÉ értéke más lesz,mi a megoldás ?
    Köszönettel,

  8. Számvitel Navigátor 2014-08-14 - 16:21- Válasz

    Rosszul tanultátok, ha csak 5-ösben könyveltetek.

    Illetve: ha 6/7-es szlaosztályt is használtok, akkor lehet jó.

Hagyj üzenetet