Loading...

Kérem szépen, itten plágium fog történni!
Az eredeti mesét írta Havass Norbert
Forrás: http://www.szamvitelnavigator.hu/2013/03/vezetoi-szamvitel-elsodleges-5.html

Mielőtt belevágnánk elárulok egy nagyon fontosat (ha ezt megjegyzed, akkor elboldogulsz az STKÁV-val)

Ha csak 5-ös számlaosztályban könyvelünk (tehát nem használjuk a 6/7-es számlaosztályt) akkor a saját termelésű készletek (befejezetlen-, félkész- és késztermék) ellenszámlája MIN-DIG!!! az STKÁV. 

A saját termelésű készletek ellenszámlája mindig az STKÁV
A saját termelésű készletek ellenszámlája mindig az STKÁV

Vagyis a készletre vételnél, ahol nő a készlet (E+=T):
T231 Befejezetlen, 235 Félkész, 251 Késztermék            K 581 STKÁV

A készletcsökkenéseknél (E-=K), teljesen mindegy, hogy melyikről van szó:
T581 STKÁV        K231 Befejezetlen, 235 Félkész, 251 Késztermék 

Ha ezt megjegyzed, akkor tudod az alapszintet. Ha a haladó szeretnél lenni, akkor azonban meg is kell értened. 


Mese az öreg cukrászról és a könyvelőjéről 

Többször olvasd el, ízlelgesd minden mondatát, elmélkedj rajta! 

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg cukrászmester. Dolgosan élte napjait, mindenki tudta róla, hogy a város legfinomabb süteményeit készíti. Poldi bácsit különösen a gyerekek szerették, mert aki ötöst kapott az iskolában, az aznap ingyen választhatott egy süteményt.


Minden nap hajnalban kelt és késő estig dolgozott, hogy ellássa a kis város lakóit finomabbnál finomabb süteményekkel.

Így volt ez Szilveszter napján is. Nagy pelyhekben, halkan hullott a hó. Poldi bácsi egész álló nap dolgozott, finomabbnál finomabb sütik sültek a kicsiny műhelyben. A nap vége felé Poldi bácsi nekilátott kedvenc süteményének: ez a kókuszgolyó volt. Elővette a nagy lábast, beletette a hozzávalókat, majd masszává formázta. Közben felnézett a műhely falán lévő száz éves bimbammos óraára és látta, hogy elérkezett a munkanap vége. Sebaj – gondolta – beteszem a masszát a hűtőbe, és másnap reggel folytatom. Így is tett, majd a sűrűn hulló hóban óvatosan elindult családjához megünnepelni az újévet. Út közben még betért Bagamér bácsihoz.

Bagamér bá` Poldi bácsi gyermekkori osztálytársa volt, aki több mint 40 éve könyvelte a kis cukrászműhely számlaforgalmát. Kövérkés, erősen kopaszodó, alacsony, magányos agglegény, kissé lógó, kopott szürke öltönyben, mindig fényesre suvickolt cipőben. A gyerekek gyakran kinevették furcsa járása miatt. 
A két barát beszélgetett fél órát, majd az öreg cukrász hazaindult. Miután Bagamér bá’ magára maradt, eltűnődött és ezt gondolta: gyorsan befejezem Poldi műhelyének könyvelését! És még aznap este – miközben a kis városban rajta kívül mindenki társaságban ünnepelte a szilvesztert – szorgosan lekönyvelte “záró befejezetlen termékként” a begyúrt, de el nem készült kókuszmasszát. 

Az ünnep meghitten telt, de Poldi bácsi korán lefeküdt. Tudta, hogy másnap reggel a másnaposan, égő gyomorral hazatartó emberek be fognak térni a kis üzletbe egy-egy finom süteményre.

A mestert a hajnal ismét a műhelyben találta. Miután kinyitotta kicsiny boltját, rögtön munkához látott.
Odalépett a hűtőszekrényhez és kivette az előző nap este begyúrt masszát.
Ezt Bagamér bá` a könyvelő nem sokkal később lekönyvelte. Régebben, amikor még Havass Tanár Úrhoz mérlegképes könyvelő iskolába járt azt tanulta, hogy ezt a lépést nevezzük a nyitó befejezetlen termelés kivezetésének. (Ugye érted: Poldi bácsi kivezette maga elé a nyújtódeszkára a fridzsiderből a befejezetlen masszát, hogy átalakítsa késztermékké).
Így gondolkodott:
Csökken a befejezetlen termék (E-=K), hogy a saját termelésű készletek ellenszámlája mindig az 581 STKÁV!
T581 STKÁV   K 23 Befejezetlen termék   (1. Nyitó befejezetlen kivezetése)

 AZ ÖSSZEFOGLALÁST MEGTALÁLOD A LAP ALJÁN!


A cukrászmester ezután rakott a masszához még egy kis kakaóport, egy kevés rumot, majd megsöndörgette a kókuszreszelékben. A végén kisütötte.
Az öreg könyvelő is dolgozott.
Ezek a termeléssel kapcsolatban felmerülő költségek! – csapott a homlokára, és neki is látott a kontírozásnak.
Lekönyvelte őket költségnemenként:  (2. költségek könyvelése)
-a kakaóport, rumot, kókuszreszeléket és a kemence villanyköltségét anyagköltségként T51 K21-22, 454)
-a cukrászmester munkáját bérköltségként és járulékként (T54, 56  K471, 463)
-a kemence minimális amortizációját értékcsökkenésként (T57   K1x9)
(Összevont könyvelésként így tanulta az iskolában: 
T51-57 Költségnemek   K1-4 Eszközök-források
,
(Ha Téged nem Havass Tanár Úr tanított, nem csoda, hogy ezt nem érted.  No, nem baj! Olvasd csak el ennek a bejegyzésnek az elejét!)
Térjünk vissza a cukrászdába!
A mester tehát megízesítette, meggyúrta és kisütötte a golyókat. Csendesen csilingelt a kemence azt jelezvén, hogy elkészült a kókuszos finomság. Az öreg cukrász odalépett és kivette a tálcányi friss kókuszgolyót, majd a segédje azon melegében kitette a kicsiny üzlet pultjára, a betérő vásárlók örömére.
Ez a késztermék készletre vétele!-csapott homlokára Bagamér bá`a könyvelő, miközben megnyalta szája szélét, és bevéste a késztermék növekedését (E+=T). Tudta, hogy ha a saját termelésű készletet könyvel, akkor a másik érintett csak is az STKÁV lehet.

T25 Késztermék    K581 STKÁV  
(3. Késztermék készletre vétele)
Ismét térjünk vissza Poldi bácsi műhelyébe!
Jöttek a vevők, és Poldi bácsi segédje serényen kiszolgálta őket. Eladta a sütiket. Természetesen adhatta volna apportba, ingyen, térítés nélkül, de le is ejthette volna őket (káresemény, selejt, megsemmisülés), vagy titokban be is falhatott volna belőlük néhányat (hiány).
Készletcsökkenések! Vakarta fejét a könyvelő, miközben megigazította lecsúszott, tintás alkarvédőjét.
Csökken a késztermék (E-=K), a másik pedig most is az STKÁV lesz.
T581 STKÁV     K25 Késztermék      (4. Készletcsökkenések)
De! De várjunk csak!
Bagamér bá’ azt tanulta, hogy a káreseményt, hiányt, selejtet és a megsemmisülést a térítés nélküli átadást a 86-os egyéb ráfordításra, az apportot  a 3T Technikai számlára kell kivezetni.

És ez előbb nem ezt tette, hanem az 581 STKÁV-ra könyvelt, mert azt is tudta, ha saját termelésű készletet könyvel, akkor nincs más választása.

Megvan, emlékszem!-kiáltott fel vékonyka hangján.
“Miután kivezettem az STKÁV-ra, át kell vezetnem a SEEAÉ-n kersztül a 86, vagy 3T számlára”
T86 Egyéb ráfordítások, 3Technikai számla      K582 SEEAÉ
(4b. átvezetése a ráfordítások közé (értékesítés kivételével!!! valamennyi készletcsökkenésnél kell)
A végeredmény: 
1. Elszámoltuk a készletcsökkenést

2. Betartottuk a szabályt: minden saját termelésű készlet az STKÁV-val szemben könyvelendő
3. Átkerült a törvény által előírt 86, 3T-ra
4. Szegény SEEAÉ úgy kerül a történetbe, mint Pilátus a Credo-ba. Annyi a szerepe, hogy megakadályozza a készletcsökkenés értékének duplikált elszámolását az eredménkimutatásban (mert az 581 és és 86, 3T is T oldalon van, így duplán csökkentené az eredményt), azzal, hogy a 581 STKÁV T oldalára kötelezően kivezetett készletcsökkenést az 582 SEEAÉ a K oldalon semlegesíti.)

Nézzük meg egy 1 000 Ft-os késztermék csökkenésének hatásait az eredménykimutatásban:

T 581       K25      1 000

T86/3T     K582    1 000

Eredménykimutatás
(Az egyéb ráfordítás nő, de ez az eredményre negatív hatással van)

Bagamér bá’ kiváló könyvelő volt, ezért természetesen a készletcsökkenésekhez kapcsolódó egyéb tételeket (eladási ár, áfa…) is lekönyvelte. (Én ennél a tananyagnál feltételezem Rólad, hogy ezek már automatikusan mennek, de ha egy nálad sokkal gyengébb ismerősödnek mutogatod ezt a bejegyzést, akkor szólj neki, hogy előbb ezt a részt tanulja meg, mert a készletcsökkenésekhez kapcsolódó tételek itt fejtettem ki bővebben).
Álljunk itt meg egy picit!

Ha belegondolsz egy cég termelési folyamata tulajdonképpen egész évben a 2-4. lépés szüntelen körforgása. Egész évben költségeket számol el (2.), azután raktárra veszi az elkészült terméket (3.), majd értékesíti őket (4.). Vagyis ezt a néhány lépést december 31-ig sok százszor-ezerszer lekönyveli. 
Telnek-múlnak a hetek, hónapok, és minden megy az itt bemutatottak szerint.
Aztán ismét eljön december 31.
A cukrászmester -akár csak tavaly- az idei év december 31-én is egész nap szorgalmasan dolgozik a betérő vendégek nagy örömére.
A nap vége felé nekilát a kókuszgolyó elkészítésének. Összekészíti az alapanyagokat és ízületes kezeivel masszává gyúrja. Ekkor megcsörren a telefonja. Kicsi felesége hívja, hogy lassan induljon, mert nemsokára érkeznek a vacsoravendégek. „Megyek”-mondja halkan, és a befejezetlen masszát beteszi a hűtőszekrénybe.
Ezt természetesen a könyvelőjének, Bagamér bá`-nak is rögzítenie kell.
-Év végi záró befejezetlen termék! – Állapítja meg, miközben viszkető, náthás orrát birizgálja tolla végével.
A befejezetlen termék nő (E+=T), melyet miután saját termelésű készlet, az STKÁV-val szemben kell elszámolni
T23 Befejezetlen termék   K581 STKÁV    (5. Záró befejezetlen készletre vétele)

De mennyi az összege? – gondolkodott el Bagamér bá!
“-Barátom Poldi, január 1-jén nem nulláról kezdte a kókuszgolyó építését, hiszen előző nap (december 31-én) már egy csomó anyagot belegyúrt. Vagyis figyelembe kell vennem az év eleji nyitó befejezetlen termék értékét amit Poldi áthozott az előző évről, hiszen az belegyúródott a kókuszgolyók összes értékébe.
-Aztán egész évben elszámoltunk egy csomó költséget, ezt is hozzáadom.
-Így megkapom, hogy az év során mennyit költött Poldi összesen a kókuszgolyók előállítására.
-Nagyszerű!
-Ezután már csak egy dolgot kell tennem, ki kell vonnom az év közben elkészült és készletre vett kókuszgolyók értékét, és ami megmaradt, az lesz a záró befejezetlen értéke.”
Bagamér bá’ közben egy papírfecnire is lerajzolta:


Záró befejezetlen termelés értéke:


Nyitó befejezetlen termelés értéke    
+ Közvetlen költségek (csak azok amelyek kifejezetten a kókuszgolyó előállítása miatt merültek fel)
–  Késztermék önköltsége
 = Záró befejezetlen termelés
(A példáknál sokszor a késztermék értékét kell kiszámolni úgy, hogy a záró befejezetlen értékét adják meg. Ekkor a képlet így néz ki:

Nyitó befejezetlen termelés értéke     
+ Közvetlen költségek (csak azok amelyek kifejezetten a kókuszgolyó előállítása miatt merültek fel)
–  Záró befejezetlen termelés  
 = Késztermék önköltsége)   

Bagamér bá` végül lekönyvelte a cukrászda eredményszámláinak zárását is. Rutinosan vezetett át minden a 493 Adózott eredmény elszámolási számlára, ahogy Havass Tanár Úrtól tanulta. 
A ráfordításokat így:    (6. Eredményszámlák zárása)
T493 Adózott eredmény elszámolási számla    K8 Ráfordítások
A bevételek így:
T9 Bevételek   K493 Adózott eredmény elszámolási számla 
A költségnemeket pedig így:
T811-831 Költségnemek    K51-57 Költségnemek 
T493 Adózott eredmény elszámolási számla     K811-831 Költségnemek
Miután ezzel is végzett, nagyot ásított. Felvette csíkos pizsamáját, hálósipkáját, és elégedetten álomba szenderedett. 
Ezzel mesének vége, aki nem hiszi, járjon utána!
Összefoglalás: 
Saját termelésű készletek könyvelése csak 5-ös számlaosztályban (STKÁV)
Saját termelésű készletek könyvelése csak 5-ös számlaosztályban (STKÁV)



Itt folytasd: Saját termelésű készletek könyvelése csak 5-ös számlaosztályban (egyszerű feladat)



Ha hasznosnak tartod a bejegyzést, nyomd meg a tetszik (magyarul lájk) gombot!