Vezetői számvitel: Elsődleges 5, másodlagos 6-7

»»»Vezetői számvitel: Elsődleges 5, másodlagos 6-7

Vezetői számvitel: Elsődleges 5, másodlagos 6-7

Loading...
Mese az öreg cukrászról és a könyvelőjéről 

Ha pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyamra jársz, menekülj! Szerencséd van, nem kell tudnod.
Ha mérlegképesre jársz, vagy felsőoktatásban vezetői számvitelt tanulsz, akkor magadévá kell tenned. Nincs mese! Vannak olyan felsőoktatási intézmények, ahol a számvitel alapjaiba is beteszik, lehet, hogy pont Nálad.

Ne ezzel kezdj! Először ezt olvasd el, majd ezt értsd meg. Ha ezekkel megvagy, csak akkor kezdj neki ennek a bejegyzésnek. A 6/7-es számlaosztály működését megérteni nem egyszerű, csodálnám, ha első olvasásra sikerülne. Többször olvasd el, ízlelgesd minden mondatát, elmélkedj rajta! Ha elolvastad, rögtön oldd meg ezt a példát.

A 6/7-es számlaosztály használatát a törvény nem szabályozza. Ebben a bejegyzésben a legegyszerűbb alkalmazást mutatom be. Lehet bonyolítani mindenféle technikai számlákkal (69, 79), sőt ezek tovább alábontott számláival. Sőt, ha akarjuk, akkor még az 581 STK ÁV-t is bevonhatjuk a könyvelésbe. Természetesen előbb utóbb ide is el kell jutni, de először az alapváltozatot értsétek meg. Ha ezt megértitek, akkor a bonyolultabb variációk már nem fognak gondot okozni. A probléma az, hogy sok helyen rögtön 526 technikai számla bevonásával tanítják a 6/7-est. Úgy nem is fog menni! (Szerintem)

Egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy öreg cukrászmester. Dolgosan élte napjait, mindenki tudta róla, hogy a város legfinomabb süteményeit készíti. Poldi bácsit különösen a gyerekek szerették, mert aki ötöst kapott az iskolában, az aznap ingyen választhatott egy süteményt.


Minden nap hajnalban kelt és késő estig dolgozott, hogy ellássa a kis város lakóit finomabbnál finomabb süteményekkel.

Így volt ez Szilveszter napján is. Nagy pelyhekben, halkan hullott a hó. Poldi bácsi egész álló nap dolgozott, finomabbnál finomabb sütik sültek a kicsiny műhelyben. A nap vége felé Poldi bácsi nekilátott kedvenc süteményének: ez a kókuszgolyó volt. Elővette a nagy lábast, beletette a hozzávalókat, majd masszává formázta. Közben felnézett a műhely falán lévő száz éves bimbammos óraára és látta, hogy elérkezett a munkanap vége. Sebaj – gondolta – elteszem a masszát, és másnap reggel folytatom. Így is tett, majd a sűrűn hulló hóban óvatosan elindult családjához megünnepelni az újévet. Út közben még betért Bagamér bácsihoz.

Bagamér bá` Poldi bácsi gyermekkori osztálytársa volt, aki több mint 40 éve könyvelte a kis cukrászműhely számlaforgalmát. Kövérkés, erősen kopaszodó, alacsony, magányos agglegény, kissé lógó, kopott szürke öltönyben, mindig fényesre suvickolt cipőben. A gyerekek gyakran kinevették furcsa járása miatt. 
A két barát beszélgetett fél órát, majd az öreg cukrász hazaindult. Miután Bagamér bá’ magára maradt, eltűnődött és ezt gondolta: gyorsan befejezem Poldi műhelyének könyvelését! És még aznap este – miközben a kis városban rajta kívül mindenki társaságban ünnepelte a szilvesztert – szorgosan lekönyvelte “záró befejezetlen termékként” a begyúrt, de el nem készült kókuszmasszát.  

Az ünnep meghitten telt, de Poldi bácsi korán lefeküdt. Tudta, hogy másnap reggel a másnaposan, égő gyomorral hazatartó emberek szeretnek betérni a kis üzletbe egy-egy finom süteményre.

A mestert a hajnal ismét a műhelyben találta. Miután kinyitotta kicsiny boltját, rögtön munkához látott.
Odalépett a hűtőszekrényhez és kivette az előző nap este begyúrt masszát.
Ezt Bagamér bá` a könyvelő nem sokkal később lekönyvelte. Régebben, amikor még iskolába járt azt tanulta a Számvitel navigátor blogon, hogy ezt a lépést nevezzük a nyitó befejezetlen termelés kivezetésének. (Ugye érted: kivezette maga elé a nyújtódeszkára a fridzsiderből a befejezetlen masszát, hogy átalakítsa késztermékké).
Így gondolkodott:
Csökken a befejezetlen termék (E-=K), és tudom, hogy a kókuszgolyó előállítási költségét növeli (K+=T)
T7 Kókuszgolyó költségviselő   K 23 Befejezetlen termék   (1. Nyitó befejezetlen kivezetése)

 AKASZTÓFÁKON MEGTALÁLOD A LAP ALJÁN!


A cukrászmester ezután rakott a masszához még egy kis kakaóport, egy kevés rumot, majd megsöndörgette a kókuszreszelékben. A végén kisütötte.
Az öreg könyvelő is dolgozott.
Ezek a termeléssel kapcsolatban felmerülő költségek! – csapott a homlokára, és neki is látott a kontírozásnak.
Lekönyvelte őket költségnemenként:  (2a. költségek könyvelése elsődlegesen 5-ös számlaosztályban)
-a kakaóport, rumot, kókuszreszeléket és a kemence villanyköltségét anyagköltségként T51 K21-22, 454)
-a cukrászmester munkáját bérköltségként és járulékként (T54, 56  K471, 463)
-a kemence minimális amortizációját értékcsökkenésként (T57   K1x9)
(Összevont könyvelésként így tanulta az iskolában:
T51-57 Költségnemek   K1-4 Eszközök-források
,
de ott Ő sem értett, hogy ez mit jelent. Csak akkor világosodott meg, amikor elolvasta ennek a bejegyzésnek az elejét.)
Miután végzett a költségnemenkénti könyveléssel, a felmerült költségeket átvezette a 6/7-es számlaosztályba is.
A kakaóport, rumot és a kókuszreszeléket rögtön a 7 Kókuszgolyó költségviselőre (K+=T), a villanyköltséget, a béreket és járulékait, valamit az értékcsökkenést –melyekről első pillanatban nem tudta megállapítani, hogy milyen összeggel terhelik a kókuszgolyót és mennyivel a többi, párhuzamosan előállított terméket, a 6 Cukrászüzem költséghelyre tette (K+=T).
Ezeket az 59 Költségnem átvezetési technikai számlával szemben vezette át (technikai számla nem nő, nem csökken, de miután kiváló szakember volt, tudta, hogy ha a 6/7-es számlaosztály T oldalára könyvelt, akkor az 59-nek csak a K oldalára helyezheti az összeget)

(2b. Költségek könyvelése másodlagosan 6/7-es számlaosztályban)

T7 Kókuszgolyó költségviselő  K59 Költségnem átvezetési számla
T6 Cukrászüzem költséghely K59 Költségnem átvezetési számla
Az is eszébe jutott, hogy a 6 Cukrászüzem költséghelyen összegyűjtött olyan költségeket, melyek bizonyíthatóan a sütemények előállítása miatt merültek fel, bizonyos időszakonként át kell vezetnie a 7 Költségviselők (sütik) számlára. Meg is tette.

Lecsökkentette a Cukrászüzem költséghely számlát (K-=K) és megnövelte a Kókuszgolyó költségviselő számlát (K+=T). Természetesen ezzel egy időben a párhuzamosan készülő termékekre is átvezette az azokat terhelő felosztott költségeket.


T7 Kókuszgolyó költségviselő  T6 Cukrászüzem költséghely 
(3. Költségfelosztás)
Térjünk vissza a cukrászdába!
A mester tehát megízesítette, meggyúrta és kisütötte a golyókat. Csendesen csilingelt a kemence azt jelezvén, hogy elkészült a kókuszos finomság. Az öreg cukrász odalépett és kivette a tálcányi friss kókuszgolyót, majd a segédje azon melegében kitette a kicsiny üzlet pultjára, a betérő vásárlók örömére.
Ez a késztermék készletre vétele!-csapott homlokára Bagamér bá`a könyvelő, miközben megnyalta szája szélét, és bevéste a késztermék növekedését (E+=T) és a kókuszgolyó költségviselő csökkenését (K-=K)

T25 Késztermék    K7 Kókuszgolyó költségviselő 
(4. Késztermék készletre vétele)
Ismét térjünk vissza Poldi bácsi műhelyébe!
Jöttek a vevők, és Poldi bácsi segédje serényen kiszolgálta őket. Eladta a sütiket. Természetesen adhatta volna apportba, ingyen, térítés nélkül, de le is ejthette volna őket (káresemény, selejt, megsemmisülés), vagy titokban be is falhatott volna belőlük néhányat (hiány).
Készletcsökkenések! Vakarta fejét a könyvelő, miközben megigazította lecsúszott, tintás alkarvédőjét.
Csökken a késztermék (E-=K) és nő valamilyen ráfordítás (R+=T)
T8 Ráfordítások   K25 Késztermék   (5. Készletcsökkenések)
De milyen ráfordításra könyvelt?
Mindent úgy, ahogy itt tanulta (káresemény, hiány, selejt, megsemmisülés,  térítés nélküli átadás 86, apport, 3T), de a legfontosabbat, az értékesítést a 811 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége számlára helyezte, hiszen tudta, hogy, ha 6/7-es számlaosztályt is használ, akkor forgalmi költség típusú eredménykimutatást kell készítenie. Itt pedig a Sztv. előírásai szerint az értékesített késztermék készletcsökkenés során kivezetett könyv szerinti értékét az értékesítés elszámolt közvetlen önköltségére kell kivezetni.
Kiváló könyvelő volt, ezért természetesen a készletcsökkenésekhez kapcsolódó egyéb tételeket (eladási ár, áfa…) is lekönyvelte. (Én ennél a tananyagnál feltételezem Rólad, hogy ezek már automatikusan mennek, de ha egy nálad sokkal gyengébb ismerősödnek mutogatod ezt a bejegyzést, akkor szólj neki, hogy előbb ezt a részt tanulja meg, mert a készletcsökkenésekhez kapcsolódó tételek itt fejtettem ki bővebben).
Álljunk itt meg egy picit!
Ha belegondolsz egy cég termelési folyamata tulajdonképpen egész évben a 2-5. lépés szüntelen körforgása. Egész évben költségeket számol el (2-3.), azután raktárra veszi az elkészült terméket (4.), majd értékesíti őket (5.). Vagyis ezt a néhány lépést december 31-ig sok százszor-ezerszer lekönyveli. Természetesen egy cégnél történik számtalan egyéb gazdasági esemény is, de ezeket a korábban tanultak szerint könyvelik, mert azoknak semmi közük nincs a 6/7-es számlaosztályhoz. Így szerencsére azokat nem kell újratanulnod a 6/7-es miatt. (A 6/7-es számlaosztályt ugyanis csak a termeléssel összefüggő gazdasági események érintik).
Szerintem ez jó hír volt!
Telnek-múlnak a hetek, hónapok, és minden megy az itt bemutatottak szerint.
Aztán ismét eljön december 31.
A cukrászmester az idei év december 31-én is egész nap szorgalmasan dolgozik a betérő vendégek nagy örömére.
A nap vége felé nekilát a kókuszgolyó elkészítésének. Összekészíti az alapanyagokat és ízületes kezeivel masszává gyúrja. Ekkor megcsörren a telefonja. Kicsi felesége hívja, hogy lassan induljon, mert nemsokára érkeznek a vacsoravendégek. „Megyek”-mondja halkan és a masszát beteszi a hűtőszekrénybe.
Ezt természetesen a könyvelőjének, Bagamér bá`-nak is rögzítenie kell.
Év végi záró befejezetlen termék! Állapítja meg, miközben viszkető, náthás orrát birizgálja tolla végével.
Befejezetlen termék nő (E+=T), melyet Kókuszgolyó költségviselő számláról vezet át (K-=K).
T23 Befejezetlen termék   K7 Kókuszgolyó költségviselő    (6. Záró befejezetlen készletre vétele)
Bagamér bá` a könyvelő egész éjszaka szorgalmasan dolgozott. Még a szomszédból átszűrődő szilveszteri mulatság hangjai sem zavarták.
Bagamér bá` még azon az éjszakán átvezette a fel nem osztható költségeket a 6-os számlaosztályból a 85 Értékesítés közvetett költségei közé:

T85 Értékesítés közvetett költségei      K6 Cukrászüzem költséghely   (7. 6-os átvezetése)

Majd lekönyvelte a kis cukrászda eredményszámláinak zárását. Rutinosan vezetett át minden a 493 Adózott eredmény elszámolási számlára, ahogy Havass Tanár Úrtól tanulta. 

A ráfordításokat így:    (8. Eredményszámlák zárása)
T493 Adózott eredmény elszámolási számla    K8 Ráfordítások
A bevételek így:
T9 Bevételek   K493 Adózott eredmény elszámolási számla 
És ekkor elégedett mosoly jelent a szája szélén. Eszébe jutott ugyanis, hogy ha forgalmi költség típusú eredménykimutatást készít, akkor a költségnemeket nem vezetheti át a 493 Adózott eredmény elszámolási számlára, ugyanis a költségnemek a forgalmi eredménykimutatásban nem jelennek meg. Poldi bácsi ezért ezeket az 59 Költségnem átvezetési számlával szemben zárta le.
T59 Költségnem átvezetési számla   K51-57 Költségnemek  (9. Költségnemek zárása)
Miután ezzel is végzett, nagyot ásított. Felvette csíkos pizsamáját, hálósipkáját, és elégedetten álomba szenderedett. 
Ezzel mesének vége, aki nem hiszi, járjon utána!

Összefoglalás:

Könyvelés könyvviteli számlákon
Könyvelés könyvviteli számlákon



Könyvelés elsődleges 5, másodlagos 6-7 számlaosztályban
Könyvelés elsődleges 5, másodlagos 6-7 számlaosztályban


2018-06-12T21:17:14+00:002013. március 8.|Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai|7 hozzászólás

7 hozzászólás

  1. Klyra 2013-04-13 - 10:35- Válasz

    Kedves Norbert!
    Ismételten az történt, hogy idejövet értettem meg a dolgokat. Úgyhogy ne hagyd abba, csodálatos tananyag van készülőben!
    A STK tényleg az a tananyag, amit nem lehet megtanulni, hanem érteni kell, hiszen rengeteg a variáció. Én, hogy „ide járok” kezdem kapiskálni már, de én is túl vagyok már néhány „A5-ös”-ön…
    Egy kérdés: az 5) tétel első sora könyvelése (T8-K7) szerintem T8-K25. Az akasztófából is ez olvasható.
    Remélem jól gondolom.
    Köszönettel:
    Drótos Klára

  2. Mérlegképes Tanárok 2013-04-13 - 11:12- Válasz

    Köszi, igen, majd javítom.

  3. Névtelen 2013-04-15 - 11:05- Válasz

    amikor már feladnám, jön egy ilyen bejegyzés… 🙂 feldobta a napom, és talán visszahozta a kedvem a tanuláshoz! KÖSZÖNÖM!!!
    szpl

  4. Mérlegképes Tanárok 2013-04-15 - 15:32- Válasz

    Ez egy teljesen megtanulható tárgy. Neki kell feküdni. Ennyi.

  5. Névtelen 2013-05-02 - 17:52- Válasz

    Szia!
    Ha elsődlegesen költségnemenként könyvel, akkor a nyitó befejezetlen kivezetése nem T581-K231?

  6. Mérlegképes Tanárok 2013-05-02 - 17:58- Válasz

    Akkor igen, ha használja az STKÁV-t. Ez döntés kérdése. Itt a legegyszerűbb változatot látod.

  7. Névtelen 2013-05-02 - 18:01- Válasz

    Köszi 🙂

Hagyj üzenetet