Vezetői számvitel: 6-os, 7-es számlaosztály alapjai

»»»Vezetői számvitel: 6-os, 7-es számlaosztály alapjai

Vezetői számvitel: 6-os, 7-es számlaosztály alapjai

Loading...

Vezetői számvitel: 6-os, 7-es számlaosztály alapjai

A 6/7-es számlaosztályokat elsősorban a nagyobb, sok terméket előállító termelőcégek használják.

Rajzoljunk 3 akasztófát:

vezetői számvitel 6/7
6/7-es számlaosztály akasztófái

Ne nevess! Igen, ez a nevük. Ugyanis egy cukrászüzemen keresztül nézzük meg, hogy mit jelentenek. Ebben a cukrászüzemben ezt a két terméket állítják elő.
A termelés során felhasználunk alapanyagokat.
Először is mézet (1000 Ft). Melyik termék miatt merült fel? Egyértelmű, hogy a mézes puszedli miatt, ezért annak az előállítási költségét növeli. Írjuk be! (Az ellenszámláktól egyenlőre eltekintünk, a lényeg, hogy azt értsük meg, hogy mire való a 6/7-es számlaosztály)
Ezután masnit (2 000 Ft) is felhasználunk. Mi miatt? Hát, a sajtos masni miatt. Írjuk be!
E két költség egyértelműen, a felmerülés pillanatában beazonosítható, hogy melyik termék miatt merült fel. Ezért azonnal rátesszük a megfelelő 7-es számlára.
Nézzünk egy másik költséget. Legyen: villany (600 Ft).
Hová tegyük?
Ez miért jelenthet kérdést? Mert a villany mindkét terméket terheli, hiszen mindkettő előállításánál égett a lámpa, és mindkettőt a villanykemencében sütöttük ki. Ebben a pillanatban azonban még nem tudjuk megmondani, hogy melyik terméket, milyen arányban terheli. Csak azt tudjuk, hogy a cukrászüzemben merült fel. Ezért egyenlőre a 6-os cukrászüzem számlára pakoljuk. Írjuk be!
Igen ám, de végső soron mégis csak a két süti miatt fogyasztottuk az áramot, ezért előbb-utóbb (a számviteli politikában elhatározott időközönként) átpakoljuk a két termékre (sütire).
Hogy milyen arányban, azt mi döntjük el (természetesen igyekeznünk kell, hogy a valóságot minél jobban megközelítsük a felosztásnál). Ennél a feladatnál az alapanyag felhasználás arányában passzírozzuk szét, vagyis: 1000-2000 Ft, tehát 200-400 Ft. Írjuk be kék színnel!
Folytassuk: az üzemet éjszakánként egy kutyás őr (saját alkalmazott) védi. Bolhás lesz a kutyája és ennek megszüntetésére (már a tetvesség megszüntetésére) kutya tetűirtó szert (Kutya TetűIrtó SZer-t = KTISZ-t) veszünk (200 Ft).  Vajon ezt hová tegyük? Szerintem Te is érzed, hogy a 7-es költségviselőkre (süteményekre) nem tehetjük. A cukrászüzem őrzésével kapcsolatban merült fel, ezért ezt is a 6-os cukrászüzem költséghelyre könyveljük.
Kérdés, vajon a KTISZ-t át kell-e vezetni a villanyköltséggel azonos módon a 7-es termékekre? Nem! Tetűirtót SO-HA nem teszünk süteménybe! (Ezt az alapszabályt szerintem még a legnevesebb gasztro blogokban sem olvastad. Látod főzés előtt is inkább itt keresgélj, ne ott!) Ezért ezt nem vezetjük át a 7-es költségviselő számlaosztályra.
Költségviselők, költséghelyek
Folyamatábra: hogy kerül  bolha az ételbe?

Összefoglalva:

7-es számlaosztály: költségviselők:

itt gyűjtjük össze az egyes termékek előállítása során felmerülő közvetlen költségeket, így könnyen le tudjuk olvasni róla, hogy mennyit fordítottunk az adott termék előállítására. Egy-egy 7-essel kezdődő számlaszám, egy-egy terméket jelöl.

6-os számlaosztály: költséghelyek, általános költségek:

itt azokat a költségeket gyűjtjük, amelyekről az első pillanatban csak annyit tudunk, hogy helyileg hol (melyik üzemben, gépsoron…) merültek fel, de:
1) vagy nem tudjuk pontosan, hogy melyik terméket milyen arányban terhelnek (villany),

2) vagy olyan távol állnak a termékek előállításától, hogy azok később sem vehetők figyelembe a termékek önköltségében (KTISZ). Ezek (2. csoport) az általános költségek, melyek tehát később sem kerülnek átvezetésre a 7-es számlaosztályba.
Mi lesz a 6/7-es számlákon összegyűjtött költségekkel?

A mérlegben találunk két sort: késztermék (25) és befejezetlen- és félkész termék (23). Ők a saját termelésű készletek. Ezeket fogjuk használni, hiszen a két sütit mi állítottuk elő.

Láttad, hogy a mézes puszedli előállítására 1 200 Ft-ot, a sajtos masniéra 2 400 Ft-ot költöttünk. Ennyit költöttünk tehát a két saját termelésű készletre.
Tegyük fel, hogy a mézes puszedliból 1 100 Ft értékű készült el, a fennmaradó részt (100 Ft) nem sikerült befejeznünk.
Ugyanígy a sajtos masninál 2 200 Ft értékű termék elkészült, a maradék nem.
Az elkészült részt a késztermékek közé, az el nem készült részt a befejezetlen termékek közé vezetjük át.
Mi legyen a 6-os számlaosztályban lévő KTISZ-el?
Van egy rossz hírem. Ha 6/7-es számlaosztályban könyvelünk, akkor nem összköltség típusú eredménykimutatást, hanem forgalmi típusú eredménykimutatást állítunk össze az év végén. A 6/7-es számlaosztályból ugyanis ez következik logikusan (azt persze nem mondtam, hogy vizsgán nem kérhetik a 6/7-es mellé az összköltséget is. (A vizsgán – persze csak szeretetből – szoktunk nagy marhaságokat is kérdezni. Ilyenek vagyunk mi.) A forgalmi eredménykimutatásban van egy „Értékesítés közvetett költségei” nevű sor (alábontástól egyenlőre eltekintünk), ahol direkt az ilyen KTISZ típusú, a termék előállításától nagyon távol eső közvetett (közvetlen költségbe bele nem kerülő, figyelembe nem vehető) költségeket mutatjuk ki. Vagyis a termékre (7. költségviselőre) fel nem osztható általános költségeket az Értékesítés közvetett költségei közé fogjuk átvezetni.

költséghely, költségviselő
6/7 átvezetés után
Vedd észre: a 6/7-es számlaosztályról előbb-utóbb minden költséget átvezetünk valahová, ezért ezeknek (legkésőbb) év végén megszűnik az egyenlegük.

Csak akkor haladj a következő (könyveléses) leckére, ha ezt az anyagrészt megértetted!

2018-06-12T21:17:15+00:002013. február 26.|Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai|1 hozzászólás

Egy hozzászólás

  1. Névtelen 2013-03-02 - 17:23- Válasz

    Sokéves számvitel tanítási tapasztalatom alapján állítom, hogy a
    legnehezebben megtanítható ez az anyagrész.
    Ügyintézőknek és mérlegképes hallgatóknak egyaránt komoly akadályt
    jelent ez a témakör. Ez a vázlat segít abban, hogy könnyebben
    eligazodjunk a költségszámlák erdejében!
    A 6-7-es számlaosztály alapjai bevezető tananyaga jól szemlélteti a
    közvetlen és közvetett költségek tartalmi különbségét. Érzékelteti az
    üzemi költségek lényegét és további sorsát.
    A vázlatos ábrán jól látható, hogy a 7-es számlaosztályban megjelenő
    közvetlen költségekből áll össze a késztermék tényleges önköltsége és
    nem mindegyik gyártása fejeződik be, ez a befejezetlen termelés lesz a
    készletek között.
    Az üzemi költség gyártmányra nem arányosított része (egyéb vállalati
    általános költséggel együtt) fel nem osztott költségként végső soron
    az eredményt csökkenti. Nagyságuk az értékesítés közvetett költségeit
    jelenti a forgalmi költség eljárású eredménykimutatásban (IV. sor).
    Ez az oktatási anyag nagyon jó segítség a téma megértéséhez! Érdemes
    megszívlelni Norbert tanácsát! Ha kell többször is kövesd végig
    útmutatását, mert a későbbiekben megtérül ez a többletráfordítás!
    Könnyű tantárgy lesz a könyvvitel, ha már ráéreztünk belső logikájára,
    ha az összefüggések megértése után mélyedünk csak el a részletekben.
    Így kevesebb energiával eredményesebben tudjuk feldolgozni a nehéz részeket is!

    Üdvözlettel: Kutasiné Fekete Ágnes

Hagyj üzenetet