Elsődleges 5, másodlagos 6/7 egyszerű feladat

»»»Elsődleges 5, másodlagos 6/7 egyszerű feladat

Elsődleges 5, másodlagos 6/7 egyszerű feladat

Loading...

Egy vállalkozás termelési folyamatáról az alábbiak ismertek

Év eleji nyitó befejezetlen termelés értéke 300 000 Ft

A vállalkozás év közben felmerült költségei:

Költségnemek
Költségek
A közvetett anyagfelhasználásból 500 000 Ft a termék előállítás miatt merült fel.
Az év során elkészült, és készletre vett késztermék önköltsége 8 000 000 Ft, mennyisége 2 000 db.
Az év során értékesítésre került 1 400 db, eladási ár 6 000 Ft/db.
Év végén készletre vették a záró befejezetlen termelést.
Feladat: könyveljük a termelési folyamatot és  a saját termelésű készleteket érintő gazdasági eseményeket, zárjuk az eredményszámlákat,valamint állítsuk össze a vállalkozás eredménykimutatását az üzemi tevékenység eredményéig!

Megoldás:
1. Nyitó befejezetlen kivezetése
Csökken a befejezetlen termék (E-=K), és tudom, hogy a termék előállítási költségét növeli (K+=T)
T7 Költségviselő   K 23 Befejezetlen termék     300 000
2. Költségek könyvelése
a) elsődlegesen költségnemenként:
Összeg: itt most nyugodtan össze lehet adni a közvetlen és az általános költségeket, hiszen úgyis ugyanoda könyveljük.
-anyagköltség T51 K21-22   3 700 000
-bérköltség  T54   K471    3 600 000
-bérjárulék  T56     K463    1 550 000
-értékcsökkenés  T57   K1x9    960 000
– a hulladékmegtérülés azt jelent, hogy a termelés során még hasznosítható hulladékok keletkeztek, amelyet nem dobunk ki, hanem visszaveszünk a raktárba. Pl. egy bőrdíszműves a termeléshez elővesz egy nagy bőrt, és a széléről leeső csíkokat később még szíj alapanyagául fel tudja használni. Pont ellentétes a felhasználással, hiszen nő az anyagkészlet a raktáron (E+=T) és csökken az anyagköltség (K-=K), hiszen nem használta fel, visszakerült a raktárba.
T21-22  K51   100 000
Miután végeztünk a költségnemenkénti könyveléssel, a felmerült költségeket át kell vezetnünk a 6/7-es számlaosztályba is.
b) másodlagosan költségviselőkre, költséghelyekre
A közvetlen költségeket (melyekről rögtön tudjuk, hogy a termék előállítása miatt merültek fel), a 7 Költségviselőre (K+=T), a többi költséget, melyekről e pillanatban nem tudjuk megállapítani, hogy milyen összeggel terhelik a terméket, vagy tudjuk, hogy egyáltalán nem is a termék miatt merültek fel, a 6 Költséghelyre tesszük (K+=T).
Ezeket az 59 Költségnem átvezetési technikai számlával szemben vezetjük át (technikai számla nem nő, nem csökken), de miután a 6/7-es számlaosztály T oldalára könyveltünk az előbb, így az 59-nek már csak a K oldala marad)
T7 Költségviselő  K59 Költségnem átvezetési számla   7 300 000
Összeg: összeadjuk a közvetlen költségek oszlop számait, kivéve a hulladékmegtérülést, amit levonunk
T6 Költséghely K59 Költségnem átvezetési számla  2 410 000
Összeg: összeadjuk a költséghelyek oszlop számait
3. Költségfelosztás
A 6 Költséghelyen összegyűjtött olyan költségeket, melyek bizonyíthatóan a termék előállítása miatt merültek fel, bizonyos időszakonként át kell vezetnie a 7 Költségviselők számlára.
Lecsökkentjük a költséghely számlát (K-=K) és megnöveljük a Költségviselő számlát (K+=T).
T7 Költségviselő  T6 Költséghely     500 000
4. Elkészült termék készletre vétele
Elkészült a termék, vagyis a késztermék nő (E+=T) és a költségviselő (ahol eddig gyűjtöttük a költségeit) csökken (K-=K)
T25 Késztermék    K7 Költségviselő  8 000 000
Összeg: itt most megadtam, de általában ki kell számolnunk. Számolás:
7 Költségviselő számla egyenlege (minden költséget itt gyűjtöttünk össze a termékkel kapcsolatban)
-Záró befejezetlen termelés értéke (Azért vonjuk le, mert a termék vagy elkészül (késztermék), vagy nem (befejezetlen termék). Ha a befejezetlent adják meg (a példák többségénél), akkor azt félretesszük, és a maradék lesz a késztermék.
=Késztermék előállítási önköltsége
5. Készletcsökkenések
Csökken a késztermék (E-=K) és nő valamilyen ráfordítás (R+=T). Itt az értékesítésnél a 811 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége.
T811 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége   K25 Késztermék   5 600 000
Összeg: 8 000 000 Ft volt 2 000 db előállítási költsége, vagyis 4 000 Ft/db x 1 400 db
Eladási ár:
T311 Vevők    K91-92 Nettó árbevétel    8 400 000  (1 400×6 000)
T311 Vevők   K467 Fizetendő áfa      2 268 000
6. December 31., záró befejezetlen készletre vétele
Befejezetlen termék nő (E+=T), melyet Költségviselő számláról vezet át (K-=K).
T23 Befejezetlen termék   K7 Költségviselő     100 000
Összeg: általában megadja a feladat, de most ki kell számolnunk.
7 Költségviselő számla egyenlege (minden költséget itt gyűjtöttünk össze a termékkel kapcsolatban)
-Év közben készletre vett elkészült termék értéke (Azért vonjuk le, mert a termék vagy elkészül (késztermék), vagy nem (befejezetlen termék). Ha a késztermék értékét adják, akkor a maradék lesz a befejezetlen termék.
=Záró befejezetlen értéke
7 egyenlege: 300 000 + 7 300 000 + 500 000 = 8 100 000
– Késztermék előállítási költsége: 8 000 000
= Záró befejezetlen termelés értéke: 100 000
7. 6-os számlaosztály átvezetése
T85 Értékesítés közvetett költségei   K6 Költséghelyek, általános költségek  1 910 000
Összeg: a 6-os egyenlege
8. Eredményszámláinak zárása

Minden 8/9-est átvezetünk a 493 Adózott eredmény elszámolási számlára   
A ráfordításokat így:
T493 Adózott eredmény elszámolási számla    K811 Értékesítés elszámolt közvetlen önköltsége      5 600 000
T493 Adózott eredmény elszámolási számla   K85 Értékesítés közvetett költségei 1 910 000
A bevételek így:
T91-92 Nettó árbevétel   K493 Adózott eredmény elszámolási számla  8 400 000
9. Költségnemek összevezetése 
Ha forgalmi költség típusú eredménykimutatást készítünk, akkor a költségnemeket nem vezethetjük át a 493 Adózott eredmény elszámolási számlára, ugyanis a költségnemek a forgalmi eredménykimutatásban nem jelennek meg  (lásd lejjebb az eredménykimutatásban). Ezeket az 59 Költségnem átvezetési számlával szemben zártjuk le.
T59 Költségnem átvezetési számla  K51 Anyagköltség  3 600 000
T59 Költségnem átvezetési számla  K54 Bérköltség  3 600 000
T59 Költségnem átvezetési számla  K56 Bérjárulék  1 550 000
T59 Költségnem átvezetési számla  K57 Értékcsökkenés   960 000
 Állítsuk össze az eredménykimutatást!

Forgalmi eredménykimutatás
Forgalmi eredménykimutatás

(x: nem ismerjük az Értékesítés közvetett költségeinek alábontását)

2018-06-12T21:17:14+00:002013. március 8.|Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai|9 hozzászólás

9 hozzászólás

  1. Névtelen 2013-03-09 - 11:42- Válasz

    Norbert !
    A 2/b: T7-K59 összege nem 7400 (közvetlen összesen:7500 -100=7400 ) vagy esetleg félre értettem valamit a feladatban.

    Válaszát előre is köszönöm.

  2. Mérlegképes Tanárok 2013-03-09 - 12:25- Válasz

    A 7500-hoz hozzáadtad a hulladékot, holott az benne van az eredetileg felhasznált 2600 anyagköltségben.

    Jól írtam: 2600-100+2800+1200+800=7300
    Lehetett volna úgy is könyvelni, hogy:
    T7 K59 74000,
    majd a hulladékmegtérülést utólag visszavenni:
    T59 K7 100

    Mindkettő jó.

  3. Ferenc 2013-03-25 - 20:34- Válasz

    Kedves Norbert!
    Meg tudnád nekem mondani, hogy az interneten fellelhető megoldásmenetek közül melyiket érdemes választani? Ugyanis akárhol nézem a saját termelésű készletek elszámolását (mondjuk ha az elsődleges 5-ös, másodlagos 6-7-est vesszük), mindig más módszert alkalmaz, az aktuális szerkesztő. Példának okáért, itt egy link:
    http://merlegkepestanoda.hu/vizsgadrukkzartoldal/segedletek/sajattermelesu_kontir.pdf
    (A készletérték különbözet elszámolását most ne vegyük figyelembe)
    Már annak is örülnék, ha megmondanád ill. leírnád, hogy hol nézzek utána…mert nekem nagyon zavaros az egész.
    Előre is köszönöm segítségedet!

  4. Mérlegképes Tanárok 2013-03-25 - 21:01- Válasz

    Ez egy nagyon jó kérdés!

    Talán írtam is róla (de lehet, hogy csak fejben volt meg)

    Rengeteg variációval találkozhatsz, és ez mind jó lehet. Amit itt látsz, ez a létező leglecsupaszítottabb megoldás. Ezt szokták továbbvariálni a 69., 79., 59. technikai számlák alábontásával, sőt az 581, 582 Aktivált saját teljesítményeket is be lehet kapcsolni.

    Szándékosan a létező legegyszerűbb változattal kezdtem, később fogom bővíteni, bonyolítani, de ez Neked már lehet, hogy késő lesz.

    Miután ez a legegyszerűbb változat, ezt próbáld megérteni (több bejegyzésből áll). Ha ennek a lényege megvan, akkor szerintem a bonyolultabb megoldások megértésére is van esélyed.

    (Az általad bemásoltból nem fogod megérteni, mert ott egyszerűen kimásolták a kontírtételeket egy tankönyvből minden magyarázat nélkül.)

  5. Névtelen 2013-04-15 - 09:44- Válasz

    Így átnézve nem tűnik olyan bonyolultnak, értem, hogy mit miért könyvelünk.
    Nem tudom, hogy egy mérlegképes könyvelő vizsgán milyen feladat lehet, vagy egy bonyolultabb feladatnál is tudnám-e könyvelni? De ezt a feladatot értem.

  6. merci 2017-08-21 - 19:10- Válasz

    Kedves Norbert!
    Nem látom át h a 51-57 számlákon hogyan marad egyenleg, amit ugye végül az 59- re kéne átvezeti/zárni. Ha a közvetlen és közvetett ktg- éket átvezetjük 51-57- ről 6, 7 számlákra, majd azokat tovább 85- re és 25- re, akkor miért van még 51-57- en egyenleg?

  7. Számvitel Navigátor 2017-08-22 - 09:32- Válasz

    A 9. pont arról szól, hogy megszüntetjük az 51-57-et.

  8. László Ács 2017-10-20 - 10:15- Válasz

    Kedves Norbert!
    Az elsődleges 6-7-es,másodlagos 5-ös könyvelésének menetét hol találom meg?
    Hála önnek már az elsődleges 5-ös,másodlagos 6-7-es könyvelését már kezdem érteni!
    Köszönöm a válaszát!

  9. Számvitel Navigátor 2017-10-20 - 12:45- Válasz

    Kedves László!

    Az még nem készült el.

Hagyj üzenetet