Az ÁFA jellemzői

»»»Az ÁFA jellemzői

Az ÁFA jellemzői

Loading...
többfázisú adó: a termeléstől a  fogyasztásig minden értékesítési fázisban meg kell fizetni

Tipikus értékesítési lánc:  termelő vállalat értékesít a nagykereskedelmi vállalatnak, aki tovább értékesít a kiskereskedelmi vállalatnak, aki tovább értékesíti a fogyasztónak

   
DE a mai gazdaságban már nincs ilyen kötöttség, mert pl. a nagyker. vállalattól vásárolhat a fogyasztó is közvetlenül.
Pl: METRO-ból bármelyikünk vásárolhat terméket 
nettó: minden fázisban csak az új értékre rakódik rá az adó,  
   -példa: vállalatként vásárolok, akkor a vásárlás ÁFÁ-ja levonható, (a nettó összeggel dolgozom tovább)
A nettó összegért vásárolt anyagot feldolgozom :
nettó anyagár + bér + járulék + stb. + csomagolási költség  +nyereség = nettó eladási ár, vagyis az új érték,  és erre rakódik az ÁFA

forgalmi: csak az értékesítést (forgalmat) terheli,
     -csak az eladónak kell a számlában felszámítani az ÁFÁ-t
fogyasztói adó (fogyasztási adó): csak a végső fogyasztót terheli, mert a többi gazdasági szereplő számára csak átmenő tétel (ők visszaigényelhetik az államtól)

közvetett adó: az adó fizetője és az adóteher viselője egymástól elválik, beszedése adóáthárítás útján történik

A közvetett adó sajátosságai:
= adóköteles forgalom után kell fizetni, a nem adóköteles forgalom után nem kell fizetni pl: export
= önbevallásos alapon működik, én mint vállalat vallom be a NAV-nak önadózónként
= jól tervezhető állami bevétel, 
Közvetett adóztatás az EU-ban:
= direktívák rögzítik a minimális és a normál kulcsok alsó határát,
= összfázisú, nettó alapú, hozzáadott érték-adó (külföldön: Mehrwertsteuer)
semleges: minden terméket és szolgáltatást egyformán terhel, függetlenül attól, ki végzi a tevékenységet, ezért szektor-semlegesnek is mondjuk.
Az ÁFA semleges a külkereskedelmi forgalomra, mert az exportot nem terheli adó. 
Az importra ugyanazok a szabályok (adókulcsok) vonatkoznak,  mint a belföldi árukra és szolgáltatásokra. 
A terméket és szolgáltatást abban az országban terheli a forgalmi adó, ahol az végső fogyasztásra kerül.
könnyen áttekinthető: nem bonyolult a kiszámítása
stabil költségvetési bevétel: nemzetgazdasági szinten a fogyasztás jól tervezhető, így az abból származó  adóbevétel is könnyen megállapítható (minden vállalkozás a NAV-on keresztül az állami költségvetésbe fizeti be az ÁFÁ-t) 
számlázásra kényszerít: az eladó által a számlában felszámított adót – ÁFÁ-t a vevő, ha továbbértékesítési céllal szerezte be a terméket v. szolgáltatást, csak a számlák alapján igényelheti vissza,
önadózással kerül bevallásra, kivétel az importnál lévő ÁFA (azt a NAV határozatban közli).
ÁFA területi hatályai:
Magyarország államterülete,  (belföld)
Közösség (EU) és a tagállamai,  (27 tagállam), 2013. július 01-től Horváthország 
ún. harmadik ország (EU-n kívüli országok)  (import esetén)
Az adó (ÁFA) alanya: az a jogképes személy, vagy szervezet aki saját nevében végez gazdasági tevékenységet folytat tekintet nélkül annak helyére,  céljára, eredményére.
(A bejegyzést egy kolléga küldte, köszönjük!)

Ha hasznosnak tarod a bejegyzést, kérlek nyomd meg a tetszik gombot!
2018-06-12T21:29:02+00:002013. november 5.|Egyéb írások|0 hozzászólás

Hagyj üzenetet