Loading...

A távoktatásos OKJ-s mérlegképes könyvelő tanfolyamaink résztvevői a képzés online felületén bármikor kérdezhetnek tőlünk.

Válaszainkat csak a hallgatóink láthatják, de most egy olyan kérdéssort kaptunk Lilitől, amit érdemesnek tartunk közzétenni.

1. Kérdés

Az utólagos engedményeknél jól gondolom az alábbiakat?
– számlázott engedmény: árbevételt (költséget) csökkentő tétel
– nem számlázott engedmény: egyéb ráfordítás (bevétel)
– nem számlázott skonto 3 %-ig: pénzügyi műveletek egyéb ráf (bev),
fölötte egyéb ráf (bev)
(Sztv. 73.§ (2) és 81.§ (5) 84.§ (7) o) pont)

A feladatokban mintha nem mindig így lenne és általában fel sincs tüntetve, hogy számlázott-e az engedmény vagy sem.

Válasz:

Igen, mindhárom megállapítás igaz.

Lili kérdéséhez magyarázat: azért írta mindhárom változatnál, hogy bevétel, vagy költség, mert az engedmény lehet adott, vagy kapott, így érinthet költséget, vagy ráfordítást is.

2. Kérdés

A saját rezsis beruházásoknál általában nem a teljes bekerülési értékre számoljuk az áfá-t, de nem tudom beazonosítani az eltérés
okát.

Válasz:

A saját rezsis beruházásnál a bekerülési érték azon részére számoljuk az áfát amelyet saját magunk állítottunk elő.

2 dolog zavarhat meg:

·       Ha a tárgyi eszköz létesítésének egyik része mondjuk vásárlással történt, a másik része pedig saját előállítással (pl. a gépek összeszerelése és a próbaüzem saját vállalkozásban valósult meg). A bekerülési értéknek ebben az esetben a két fő összetevője van (vételár és a saját rezsis költségek), de a saját rezsis áfa alapja csak a saját rezsis részhez kapcsolódó költségek összege.

·       Ha a feladat felsorolja a vállalkozás tárgyidőszaki költségeit (legyen 10 000 000 Ft), melyből a tárgyi eszköz előállítására közvetlenül csak egy része utalványozható (legyen 9 000 000 Ft). Ebben az esetben csak a 9 000 000 Ft után számoljuk el az áfát, hiszen az 1 000 000 Ft különbözet vállalati egyéb (általános) költség (közvetett költség) lesz.

3. Kérdés

A beszámolókészítéssel kapcsolatos feladatoknál (általában 2. feladat) a
mellékszámításokat elég, ha a mérlegtételek megnevezése mellé írjuk
(és nem külön oldalra)?

Válasz:

Ha a feladathoz kapcsolódó mellékszámítások helyét a megoldási segédlet kijelöli, akkor természetesen a megoldási segédleteken (külön oldalon) kell a számításokat bemutatni.

4. Kérdés

A devizás vevői/szállítói számlák esetében úgy tudom, a bevételt/költséget (és főszabály szerint az áfá-t is) a teljesítési idő napján érvényes árfolyammal kell számolni.

A feladatokban viszont (ahol utalás van rá, hogy korábban teljesült az ügylet) általában a
számlakiállítás/számlabefogadás időpontjában érvényes árfolyammal számolunk, ez jó?

Válasz:

Ha ilyen van a feladatban, az helytelen, bár mi ilyen jellegű hibákkal nem találkoztunk a feladatsorokban.

Mindenképpen a teljesítés napján érvényes választott árfolyamot kell használni.

5. Kérdés

Jól gondolom, hogy az adott előlegeket mindig annál a mérlegcsoportnál kell kimutatni, amire adtuk az előleget?

Vagyis nem követelésként mutatjuk ki a mérlegben, hanem például 1. Immat.javakra adott előleg vagy 2. Készletekre adott előleg. Beszéltünk is róla órán. Csak azért
kérdezem, mert a komplex vizsgasorokban több helyen találtam, hogy ezek követelésként kerülnek kimutatásra a mérlegben.

Válasz:

Jól gondolod, az adott előlegeket az immateriális javak, a tárgyi eszközök, vagy a készletek között kell kimutatni, attól függően, hogy melyikre adtuk. Egy kivétel van csak, a szolgáltatásra adott előleg, ami alapesetben az egyéb követelések között kell, hogy megjelenjen a mérlegben (kivéve, ha a partnerrel valamilyen részesedési viszonyban vagyunk)

Ne tévesszen meg viszont, hogy az előlegeket év közben a gyakorlatban általában a 3-as számlaosztályban könyveljük!

6. Kérdés

Ha az áfa levonási hányada 60%, akkor az ugye azt jelenti, hogy annyi vonható le, 40% pedig nem? (Az egyik vizsgasorban ez fordítva volt, de remélem, csak tévedés volt.)

Válasz:

Igen, így van

7. Kérdés

A le nem vonható áfa könyveléséről jól gondolom az alábbiakat?
– ha egyértelmű, hogy melyik eszközhöz/költséghez kapcsolódik, akkor a
bekerülési érték / költség része (47.§ (2) b), 78.§ (1) és (3), 79.§ (3)
– csak akkor lehet a le nem vonható áfa egyéb ráfordítás, ha
arányosítás van és annak a le nem vonható része (és ezáltal nem köthető pontosan az eszközhöz).
A vizsgasorok megoldásában mindenféle esetben gyakran látom, hogy egyéb ráfordításként van könyvelve. Én tudom rosszul?

Válasz:

Így van.

A kérdés 2. feléhez a 47.§ 3. pontjában találsz választ:

A bekerülési (beszerzési) értéknek nem része a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adó, továbbá az általános forgalmi adóról szóló törvény szerint ellenérték arányában megosztott előzetesen felszámított általános forgalmi adó le nem vonható hányada.

8. Kérdés

Selejtezéskor nem kötelező terven felüli écs-t elszámolni? Néha így van a megoldásban, néha viszont egyszerűen csak szembe van vezetve a bruttó érték és a halmozott écs. A végén tulajdonképpen ugyanannyi egyéb ráfordítás keletkezik, de azt hittem, a terven felüli écs elszámolása ilyenkor kötelező (53.§ (1) b)).

Válasz:

A terven felüli értékcsökkenés elszámolás a számviteli törvény alapján kötelező!

A törvény azonban könyveléstechnikai útmutatást egyáltalán nem ad.
Ez azt jelent, hogy elvileg „külön terven felüli értékcsökkenés (T866 K1x8)” elszámolás nélkül is le lehet könyvelni, de ebben az esetben a 866 Terven felüli értékcsökkenés számlára kell összevezetni az eszköz bekerülési értékét és halmozott terv szerinti értékcsökkenését.

Ezzel együtt a gyakorlati élet szempontjából inkább javasoljuk a terven felüli értékcsökkenés külön elszámolását, hiszen így a 1×8-as számláról pillanat alatt leolvasható az elszámolt terven felüli értékcsökkenések összege.

Ha hasznosnak tartod, nyomd meg a tetszik gombot 🙂