Devizák év végi értékelése (feladat)

»»»Devizák év végi értékelése (feladat)

Devizák év végi értékelése (feladat)

Loading...

 Feladat devizás tételek év végi értékelésére

Kell:
mérlegképes könyvelő tanoncok
főiskola, pénzügyi számvitel, vagy számvitel alapjai tantárgy

Egy vállalkozás devizás vevőiről és szállítóiról az alábbiakat ismerjük:

1. Anyagvásárlás 10 000 Eur                                         Árfolyam:    247-249
2. 8 000 Eur értékű szolgáltatás kiszámlázása               Árfolyam:    248-250
3. Gépvásárlás 7 000 Eur                                              Árfolyam:    251-253
4. 13 000 Eur értékű szolgáltatás kiszámlázása             Árfolyam:    252-254
Fordulónap                                                                  Árfolyam:    249-251
A vállalkozás a devizás tételeinek értékeléséhez a vételi és eladási árfolyam átlagát választotta.
Évközi kiegyenlítés nem történt
Feladat: könyveljük le a teljesítéskori és az év végi teendőket!
Megoldás

1. Anygvásárlás
T 21-21 Anyagok       K454 Szállítók       2 480 000  (10 000 x 248)
2. Számlázás vevőnek
T 317 Külföldi vevők    93-94 export árbevétel    1 992 000    (8 000 x 249)
3. Gépvásárlás
T161 Beruházások       K454 Szállítók  1 764 000    (7 000 x 252)
4. Számlázás vevőnek
T 317 Külföldi vevők    93-94 export árbevétel    3 289 000    (13 000 x 253)
Év végi értékelés
Először számoljunk (megjegyzem, a későbbiekben azt a lépést rögtön összevonhatod a könyveléssel):
A lényeg: mind a négy devizás tételnél össze kell vetnünk a könyv szerinti árfolyamot (amin lekönyveltük) a fordulónapi átlagárfolyammal (választott árfolyammal). Miután az árfolyamok eltérőek lesznek, árfolyam különbözetet fogunk elszámolni.
Átértékeléshez a képlet: Devizaösszeg x (könyv szerinti árfolyam – fordulónapi árfolyam)
1. Szállító: 10 000 x (248 – 250) =   20 000 Ft árfolyamveszteség
2. Vevő: 8 000 x (249 – 250) =         8 000 Ft árfolyamnyereség
3. Szállító: 7 000 x (252 – 250) =    14 000 Ft árfolyamnyereség
4. Vevő: 13 000 x (253 – 250) =       39 000 Ft árfolyamveszteség
Összevont árfolyamkülönbözet:       37 000 Ft veszteség
Megjegyzés:
A követeléseknél:
Akkor keletkezik árfolyamnyereség, ha az év végi árfolyam magasabb, mint a könyv szerinti árfolyam. Hiszen többet ér év végén a devizánk Ft-ban, mint, ahogy azzal eredetileg számoltunk.
Árfolyamveszteség akkor keletkezik, ha csökken az árfolyam, hiszen ekkor kevesebbet ér Ft-ra átszámolva, mint amire eredetileg számítottunk.
A kötelezettségeknél:
Akkor keletkezik árfolyamnyereség, ha az év végi árfolyam alacsonyabb, mint a könyv szerinti árfolyam. Hiszen kevesebb a tartozásunk év végén a Ft-ban, mint, ahogy azzal eredetileg számoltunk.
Árfolyamveszteség akkor keletkezik, ha nő az árfolyam, hiszen ekkor több lesz a tartozásunk Ft-ra átszámított értéke, mint amire eredetileg számítottunk.
Könyvelése:
A könyvelésre többféle technika létezik, ezeket mind megmutatom. Én az elsőt használom, ezért a többi devizás feladatban is ezzel fogsz találkozni. Természetesen a másik kettő is tökéletes, a végeredmény ugyanannyi lesz. A vizsgán mindhármat el kell fogadni.
a) Technikai számla alkalmazásával
Ugye emlékszel: a technikai számlák olyan segédszámlák, melyeken a növekedés-csökkenés nem értelmezhető. Csak az elszámolást segíti, a tranzakció végére nulla lesz az egyenlege. A 368 Egyéb követeléseken belül szoktak nyitni egy alszámlát pl.: 3682. Neve: Devák = devizák, valuták árfolyamkülönbözete. Én most nem bontom alá, hanem csak simán 368 Deváknak nevezem.
Mindig ez lesz az egyik számla. Hogy melyik oldalra kerül az, az átértékelendő ellenszámlán múlik
Mérlegképes tanoncok oldala
Devizák év végi értékelése
1. Szállító értékelése: veszteség, vagyis nőtt a szállítói tartozásunk (F+=K)
T368 Devák           K454 Szállítók     20 000
2. Vevők értékelése: nyereség, vagyis nő a követelésünk értéke (E+=T)
T 317 Külföldi vevők     K368 Devák   8 000
3. Szállító: nyereség, vagyis csökken a tartozásunk értéke (F-=T)
T 454 Szállító          K 368Devák    14 000
4. Vevő: veszteség, vagyis csökken a követelésünk értéke (E-=K)
T368 Devák     K317 vevők                   39 000
Ezután a 368 Devák számla egyenlege a korábban kiszámolt 37 000 Ft-ot mutatja.
Ezt kell átvezetnünk a pénzügyi ráfordítások, vagy bevételek közé.
Itt most veszteség, tehát:
T87 Pénzügyi ráfordítások    K368 Devák     37 000
(Ha nyereség lenne: T368 Devák             K97 Pénzügyi bevételek)
 ………………………………………………………………………………………………………………………………………………

b) Minden devizás követelést, kötelezettséget az árfolyamkülönbözet előjelének megfelelően értékel át a 87-97-el szemben
, majd a végén összevezeti a 87-97-et egymással szemben úgy, hogy a nyereseg-veszteség egyenlegek összegéből a kisebbet vezeti át
1. Szállító értékelése: veszteség, vagyis nőtt a szállítói tartozásunk (F+=K)
T87 Pénzügyi ráfordítás           K454 Szállítók     20 000

2. Vevők értékelése: nyereség, vagyis nő a követelésünk értéke (E+=T)
T 317 Külföldi vevők     K97 Pénzügyi bevételek   8 000

3. Szállító: nyereség, vagyis csökken a tartozásunk értéke (F-=T)
T 454 Szállító          K97 Pénzügyi bevételek       14 000

4. Vevő: veszteség, vagyis csökken a követelésünk értéke (E-=K)
T87 Pénzügyi ráfordítás           K 317 külföldi vevők     39 000

Átvezetés: az alacsonyabb 97 Pénzügyi bevételek  egyenlege megy a 87-re:
T97 Pénzügyi bevételek   K87 Pénzügyi ráfordítások     22 000

Ha most megnézed a 97-et: nulla, a 87-es pedig 37 000, mint az előző megoldásnál, vagyis ez is jó.

(Ha összevontan nyereség lett volna, akkor is így könyveltük volna, csak a 87-en összegyűjtött egyenleg került volna átvezetésre)
……………………………………………………………………………………………………………………………………………….

c) Mindent rögtön a 87, vagy 97-el szemben értékeltünk volna át.
Ha veszteség az összevont különbözet, akkor mindent a 87-el, ha nyereség az összevont különbözet, akkor mindent a 97-el szemben.

Itt tehát az összevont veszteség miatt minden a 87-re megy:

1. Szállító értékelése: veszteség, vagyis nőtt a szállítói tartozásunk (F+=K)
T87 Pénzügyi ráfordítás           K454 Szállítók     20 000

2. Vevők értékelése: nyereség, vagyis nő a követelésünk értéke (E+=T)
T 317 Külföldi vevők     K87 Pénzügyi ráfordítás              8 000

3. Szállító: nyereség, vagyis csökken a tartozásunk értéke (F-=T)
T 454 Szállító          K87 Pénzügyi ráfordítás                  14 000

4. Vevő: veszteség, vagyis csökken a követelésünk értéke (E-=K)
T87 Pénzügyi ráfordítás           K 317 külföldi vevők     39 000

Ha most megnézed a 87-es  37 000, mint az előző megoldásnál, vagyis ez is jó.

2018-06-12T21:17:27+00:002012. szeptember 10.|Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai|6 hozzászólás

6 hozzászólás

  1. Névtelen 2013-04-12 - 11:12- Válasz

    Áfát nem kell számolni az értékesítésnél és a vásárlásnál?

  2. Mérlegképes Tanárok 2013-04-12 - 11:19- Válasz

    Import áfa van, erről van is több bejegyzés. Itt az év végi értékelésnél nincs.

  3. Gabi32 2016-03-23 - 06:43- Válasz

    De jo hogy ezt megtalaltam es igy osszeszedted az egyes eseteket!!!

  4. Névtelen 2017-09-27 - 08:59- Válasz

    Bocsánat, ha hulyeseget kerdezek, de a választott árfolyam itt azert a 250, mert te azt választottad, nem irta sehol a feladat, h ezzel szamoljunk, ugye?

  5. Névtelen 2017-09-27 - 09:06- Válasz

    Honnan derül ki, hogy ők külföldi vevők és nem belföldi, csak devizában?
    Köszönöm!

  6. Számvitel Navigátor 2017-09-27 - 12:48- Válasz

    Írtam a feladatban:
    A vállalkozás a devizás tételeinek értékeléséhez a vételi és eladási árfolyam átlagát választotta.

    Hogy külföldi, vagy belföldi, a feladat szempontjából mindegy.
    Devizában van és az forintosítani kell.

Hagyj üzenetet