Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolása

»»»Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolása

Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolása

Loading...

Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolása, könyvelése (összefoglalás)

A terven felüli értékcsökkenés és az értékvesztés tulajdonképpen ugyan azt jelenti.

Terven felüli értékcsökkenésnek nevezzük a tárgyi eszközöknél. értékvesztésnek az összes többi eszköznél (értékpapírok, készletek, követelések, pénzeszközök, aktív időbeli elhatárolások).
Mikor számoljuk el?
1. Ha az eszköz megrongálódott, hiányzik, selejteztük.
2. Ha az eszköz mérlegkészítéskor ismert piaci értéke tartósan és jelentősen alacsonyabb, mint a könyv szerinti értéke. 

Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés könyvelése:

T86 Egyéb ráfordítások    K1x8 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése
                                        K2x9, vagy 3×9 valamilyen eszköz értékvesztése
Kivétel:
Bankbetétek, értékpapírok, részesedések értékvesztése (mindegy, hogy befektetett, vagy forgó eszköz), mert ezek a 87-re mennek:
T 87 Pénzügyi ráfordítások  K1x9, vagy 3×9  Bankbetétek, értékpapírok, részesedések értékvesztése

Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés visszaírása:

Akkor írjuk vissza a korábban elszámolt Tf écs-t, értékvesztést, ha  az eszköz mérlegkészítéskori piaci értéke magasabb, mint a könyv szerinti értéke. További feltétel, hogy korábban elszámoltunk tf. écs-t. értékvesztést.
Könyvelése:
T1x8 Tárgyi eszközök terven felüli értékcsökkenése      K96 egyéb bevételek
T2x9, vagy 3×9 valamilyen eszköz értékvesztése
A kivételeknél a visszaírás is rendhagyó, mert nem 97 pénzügyi bevétel, hanem 87 pénzügyi ráfordítást csökkentjük
T1x9, vagy 3×9  Bankbetétek, értékpapírok, részesedések értékvesztése  K87 Pénzügyi ráfordítás
Összefoglalva:
Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolása
Terven felüli értékcsökkenés és értékvesztés elszámolása

2018-06-12T21:17:15+00:002013. február 9.|Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai|14 hozzászólás

14 hozzászólás

  1. Névtelen 2013-04-15 - 08:45- Válasz

    Csak egy kérdés, de lehet, hogy félreértelmezem.
    Annál a résznél, hogy mikor számoljuk el, 2. pont: nem akkor számolunk értékvesztést, ha a piaci érték alacsonyabb, mint a könyv szerinti érték? Mert a visszaírásnál is az van, hogy akkor írjuk vissza, ha a pici érték magasabb, mint a könyv szerinti.
    Köszönöm a választ!

  2. Mérlegképes Tanárok 2013-04-15 - 15:30- Válasz

    Köszi, félrebeszéltem, javítottam.

  3. Névtelen 2013-10-03 - 17:57- Válasz

    Tanár Úr!
    Terven felüli Écs-t elszámolhatok beruházásnál? terv szerintit nem, azt tudom. Köszönöm: Eszter

  4. Mérlegképes Tanárok 2013-10-03 - 18:17- Válasz

    Természetesen lehet.
    Gondolj bele!
    Félbemarad egy építkezés, évek telnek el.
    Szétfagy, kiégeti a nap, szétlopják a felét.
    Nem indokolt a terven felüli écs?

    Nem bánnám, ha bemásolnád a törvény megfelelő helyét (tanulnál vele, látnád, hogy nem kell félni tőle).

  5. Névtelen 2013-10-03 - 19:17- Válasz

    Köszönöm! Sztv 54-56. §

  6. ssevi 2014-06-12 - 16:59- Válasz

    Hú, nagyon köszönöm, cselesek a számlaszámok, valamire azért rákérdeznék:

    "T 87 Pénzügyi ráfordítások K1x8, vagy 3×8 Bankbetétek, értékpapírok, részesedések értékvesztése"

    A befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése 1×9 számú, igaz? (És a visszaírásnál is ugyanígy.)

  7. Számvitel Navigátor 2014-06-12 - 18:08- Válasz

    A szöveges részt javítottam, az ábra rendben van.

    Köszi!

  8. ssevi 2014-06-12 - 21:08- Válasz

    🙂 Szóval a befektetett pénzügyi eszközökre lesz 9-es végződés, de a forgóeszköz értékpapírokra marad a 8-as végződés.

    Én köszönöm a sok segítséget!!!

  9. Számvitel Navigátor 2014-06-13 - 10:32- Válasz

    Nem. Nyolcasra azoknak végződik akiknek van 9-es végű terv szerinti écs-je. Ezeke a tárgyi eszközök és az immat javak. Az összes többi 9-es lesz.

  10. ssevi 2014-06-13 - 10:59- Válasz

    Nekem a számlatükörben ez van:

    378. Értékpapírok értékvesztése és annak visszaírása

    Ezért gondoltam. A forgóeszközös esetben. Még leírom a következőben részletesebben, hogy mi a cseles ezekben. (Amit megfigyeltem.)

  11. ssevi 2014-06-13 - 11:00- Válasz

    BEFEKTETETTEKRE:
    Immat. javaknál (11.) és Tárgyi eszközöknél (12-16.): 8-ra
    Befektetett pénzügyi eszközöknél (17-19.): 9-re

    FORGÓKRA:
    Készleteknél (2.), Követeléseknél (31-36.): 9-re
    Értékpapíroknál 378.: 8-ra végződnek ezek a számlák.

    Érdekes, hogy míg befektetett eszközöknél a pénzesek 9-re, a többiek 8-ra végződnek, addig forgóeszközöknél pont fordítva, a pénzesek végződnek 8-ra és a többiek 9-re.

  12. Számvitel Navigátor 2014-06-13 - 12:18- Válasz

    Fölösleges dolgon agyalsz.
    A törvény a számlaosztályt írja elő kötelezően (1. számjegy). A második karaktertől azt használsz amit akarsz. A számnak nincs jelentősége. A tartalomnak természetesen igen.

  13. ssevi 2014-06-13 - 13:52- Válasz

    Ja, lehet, nem is csak magam miatt, hanem a többiek miatt is írtam, mivel a számlaszámok végződését feltüntetted, és az a megadott számlatükörben nem csak a befektetett, hanem a forgó eszközökön belül is eltérő.

    Azért gondolom ezt fontosnak, mert kezdőknek (nekem is) egyelőre az a számlatükör a zöld kályhánk, amihez mindig visszatérünk.

    Persze, sokat agyalok, próbálom kialakítani a fejemben a rendszert. 🙂

  14. Számvitel Navigátor 2014-06-13 - 14:42- Válasz

    Ne a számlatükör legyen a fontos, hanem a tartalom!

    Tudom, hogy eleinte ez furcsának tűnik.

    A Közgázon pl nem is tanítanak számlaszámokat, mert úgy gondolják -és ebben részben igazuk is van-, hogy a számlaszámok magolásra késztetnek és nem a lényeget tanulják meg a diákok. A lényeg pedig a számla megnevezése.

Hagyj üzenetet