Egyszerűnek tartják, de sokszor nem is olyan egyszerű a második leggyakoribb számviteli bizonylat, az Egyszerűsített számla. Nagyanyáink csak Készpénzfizetési számlaként ismerik. Az ilyen típusú számlákon, a programozó kreativitásától függően 3 féle megnevezés kombinációval találkozhatsz. Ezek a következők:
-Egyszerűsített számla
-Készpénzfizetési számla
-Egyszerűsített készpénzfizetési számla
Az eltérő számlamegnevezés miatt sokan 3 különböző számlatípusnak vélik ezeket a számlákat, pedig valójában mindegyik ugyanaz.
Most nézzük meg, mit mond az ÁFA törvényünk, és annak is a 176. §-a az egyszerűsített számláról, azaz mitől egyszerű az egyszerűsített számla.
Számla adattartalmára vonatkozó egyszerűsítés
176. § (1) A 169. §-tól eltérően a számla egyszerűsített adattartalommal is kibocsátható, ha:
Egyszerűsített számla |
a) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének a) pontja alá tartozik, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;
b) a 159. § (2) bekezdésének b) pontjában és a 165. § (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ott említett személy, szervezet az adóalanytól számla kibocsátását kéri, feltéve, hogy a számlán szereplő adatok egyébként forintban kifejezettek;
c) a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 159. § (2) bekezdésének c) vagy d) pontjai alá tartozik;
d) a számla adóval növelt végösszege nem haladja meg a 100 eurónak megfelelő pénzösszeget, feltéve, hogy a számlakibocsátásra jogalapot teremtő ügylet a 29. § vagy a 89. § szerinti termékértékesítéstől eltérő ügylet, továbbá a számlakibocsátásra a 159. § (2) bekezdés c) és d) pontjában említett esetektől eltérő esetben kerül sor.
(2) A számla egyszerűsített adattartalma azt jelenti, hogy
a) az (1) bekezdés a), b) és d) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték adót is tartalmazó összege, valamint a j) pontban megjelölt helyett az alkalmazott adómértéknek megfelelő, a 83. § szerint meghatározott százalékérték feltüntetése kötelező azzal, hogy egyúttal a k) pontban megjelölt adat nem tüntethető fel;
b) az (1) bekezdés c) pontjában említett esetben a 169. §-ban felsorolt adatok közül csak az a)–f) pontban megjelöltek kitöltése, továbbá az i) pontban megjelölt helyett az ellenérték pénzben kifejezett összegének feltüntetése kötelező.
(3) Az egyszerűsített adattartalmú számlára a számla adattartalmára vonatkozó egyéb rendelkezéseket e §-sal összhangban kell alkalmazni.
Ha ennek a törvényi résznek az olvasása után azt mondod, hogy „nekem ez kínai”, megértelek. Sokszor én is úgy érzem, hogy a törvények robotoknak és nem embereknek íródnak. Pedig a valóság ennél sokkal egyszerűbb, de mi emberek valami miatt mindig túlbonyolítjuk. Ezért a Könyvelő Fenegyerek képzéseken mindig célirányosan, lényegre törően, és gyakorlatorientáltan mutatom be neked a könyvelő szakma fortélyait.
Írásaimmal szeretném elősegíteni szakmai fejlődésed, ezért következzen az Egyszerűsített (készpénzfizetési) számlák sajátossága röviden, KFK stílusban.
A klasszikus számla alap adattartalmán túl (eladó és vevő neve, számlaszám, termék és/vagy szolgáltatás megnevezés) az egyszerűsített számlán csak egy dátum szerepel. Ez azt jelenti, hogy a számla kiállításának napján:
-az árut eladták, szolgáltatást teljesítették,
-a számla ellenértékét készpénzben vagy „más” módon kiegyenlítették.
Azaz a klasszikus számlától eltérően, az egyszerűsített számlánál a „teljesítés időpontja” = „számla kelte” = „fizetési határidő” összefüggés mindig teljesül. A gondolatmenetet tovább folytatva, az ilyen számláknál a „számviteli törvény szerinti teljesítés időpontja” azonos az „ÁFA törvény szerinti teljesítési időponttal” (ÁFA témakör). Iratrendezéskor és gépi könyveléskor ennek ismerete nagyon fontos.
Ha megfigyelted, a harmadik bejegyzésemnél tartok és még mindig a számlákról írok. Nem győzöm eleget hangsúlyozni, hogy ameddig nem ismered a számlák lelki világát, neki se állj gépi könyvelést tanulni.
Folytathatnám az egyszerűsített számlák sajátosságainak a bemutatását, de ennél sokkal érdekesebbet találtam ki. Szakmai fejlődésed érdekében, szeretnélek meghívni egy játékra.
A képen látható Egyszerűsített számlának van egy sajátossága. Ha kezdő könyvelő vagy és az előbb leírtak alapján elsőként kitalálod és a lentebb található bejegyzések között megírod, hogy mire gondoltam, akkor ajándékba futárral elküldöm neked kedvenc csokidat. Egy kérésem lenne, az átvételről készíts egy fotót, (biztos akarok lenni benne, hogy nem a futár falja fel a neked szánt édességet:)
Talán ezt a kézzel kitöltött egyszerűsített számlát többen ismeritek:
Egyszerűsített készpénzfizetési számla |
Készpénzfizetési számla |
(Balog Attila írása)
Ha kezdő könyvelő vagy, javaslom, hogy előbb számlaképekkel ismerkedj. A Könyvelő Fenegyerek Képzőn erre a témakörre nagy hangsúlyt fektetek.
Ha tetszik a bejegyzés nyomd meg a TETSZIK (magyarul: lájk) gombot!
Végig gondolva, akkor:
T5… K454
Áfá-ban nem vagyok biztos, de én szerintem nem vonható le
T454 K384
Hát kíváncsi vagyok
D1-es besorolásba a 3,5t alatti gépjárművek tartoznak. Az ÁFA trv 125 par (2) h) ad lehetőséget útdíj ÁFA levonásra, de csak a 3,5t-nát meghaladóakra. Tehát jelen esetben (D1 miatt) ÁFA nem levonható. Akár adtam meg kiegészítő információt, akár nem.
Talált, süllyedt.
Nem tudom, hogy mi a kérdés.
Az előzőekben megbeszéltük, hogy áfát nem számolunk el, ezért a bruttó összeget teszem az 52-re. Ha kifizetésre kerül akkor a kontírozás T454-K384
Ha a VTSZ-e (8703) szerint személygépkocsi, akkor igen, tiltja az ÁFA törvény. A KFK Kft. tevékenységébe belegondolva, ez csak egy személygépkocsi lehet, aminél bizonyos kiadások ÁFÁ-ja nem vonható le. Akkor a könyvelés a számla alapján: T52-K454 4780,-Ft és a bankkivonat alapján a kiegyenlítés: T454-K384 4780,-Ft
De ha ez egy tgk és a 8704-es VTSZ-nek megfelel, lehet hogy D1-es a besorolása, akkor az ÁFA levonható. De ebben az esetben nem hiszem, hogy ilyen is lehetne.
Kedves Erzsi. Alakul, de még nem teljes a kontírozás. Egy +fél csokit azért megér.
Köszönöm a csokit, majd írok.
Én úgy kontíroznám, hogy T52(egyéb igénybe vett szolg.)-K 454 (szállító)
Erzsi
Majdnem jó. De mi ezzel: 2007. évi CXXVII. törvény 124 par (2) f) ?
Rövid logikai eszmefuttatás KFK stílusban:
1. Az biztos, hogy a számlán költségtételről van szó, tehát T5…. Most már csak a K oldalt kell kitalálni.
2. Abban remélem egyetértünk, hogy ha költségről beszélünk, akkor a másik fél (a számla kiállítója) az én szállítóm
3. Kérdés: melyik számlaosztályban keletkezik jellemzően követel forgalom, egyenleg?
4. 1, 2, 3 alapján mi lesz a K oldali főkönyvi szám?
Várom a válaszod, megfejtést…
Elnézést, lemaradt a konkrét kontírozás. Szerintem a számla a cég tulajdonában lévő szgk havi autópályadíja. A cég megfizeti a cégautóadót és vezet útnyilvántartást. Könyvelése: T52,T466-K454 és a kiegyenlítés: T454-K384. Bár ehhez tudni kellene, hogy ez tényleg személygépkocsi, vagy kis puttonyos jármű, mert ettől függ a könyvelése.
Első ránézésre nekem az lenne a kérdésem, hogy biztos, hogy a cég bankkártyájával fizették? Lehet hogy furán hangzik a kérdés, de ez is fontos. Ha a cég kártyájával, akkor szerintem először a számlát könyveljük T1,2,5,8+T466(ÁFA) – K454 Szállító és ha megvan a banki terhelésről a kivonat, akkor kiegyenlítést: T454 – K384 Bank. Én azért csinálnám így, mert lehet, hogy nem egy nap van a számla kiállítás és a banki terhelés.
Mi van ha nem a cég kártyája, mert lehet, hogy aki kifizeti az a sajátját adja oda véletlenül. Akkor a könyvelés szerintem T1,2,5,8+T466-K381 Pénztár és a számla mellett egy bizonylat, hogy átadtuk az összeget annak aki kifizette.
ÁFA könyvelését azért írtam, mert feltételezve, hogy a cég szgk-ja, akkor van utána fizetve cégautóadó és vezet útnyilvántartást, akkor az ÁFA levonható. Ha nem vezet útnyilvántartást, akkor ÁFA nem vonható le és nem is könyveljük.
Én így csinálnám.
Hát ha ez mondjuk munkavállaló munkába munkábajutásáért került megvételre, akkor én így könyvelném:
T551 K389 4780
T389 K384 4780
úgy gondolom mindenképp valamilyen költség, de………
Anita! Legyél szíves írd le, hogyan kontíroznád a képen látható számlát?
Szerintem a K381 helyett először átvezetési számla kell 389, mert nem jelenik meg egyből a számlámon. Majd ha a banki értesítő megérkezik akkor a 389-ről lehet a 384-re
Nagyon jó az észrevétel (de egy-két esetben nem gond, ha autópályadíjnál lemarad a rendszám a számláról). Jár az ajándék, küld az elérhetőséged:)
Nem szerepel rajta a gépjármű forgalmi rendszáma.
Bár nem ÁFA-s feladványra gondoltam, a válasz tökéletes! Kérlek, te is írd meg elérhetőséged és kedvenc édességed a céges központi email címemre.
1. "Nekem elsőre az tűnt fel, hogy kártyával fizették," – tökéletes a válasz, jár a csoki:) Kérlek írd meg a kedvenc csokid és elérhetőséged az info kukac 1x1konyveloiroda pont hu címre és küldöm a futárral…
2. "Követel számla nem 381, hanem 384" – ezen még gondolkozz el egy kicsit, nem állsz messze a megoldástól. Puskázhatsz az előző cikkemből. A helyes megfejtőnek szintén jár az ajándék édesség.
Kérés mindenkihez:
Legalább egy becenevet adjatok meg bejegyzéskor, hogy személyesebb legyen a beszélgetés. Előre is köszönöm.
Én úgy gondolom, hogy ezen a számlán egy személygépjármű autópálya díja szerepel ezért az áfája nem vonható le.
Nekem elsőre az tűnt fel, hogy kártyával fizették, így a Követel számla nem 381, hanem 384 ( még csak tanuló vagyok, ha nagy hülyeséget írtam előre is elnézést kérek :) )