!!!

!!!

TETSZIK AZ OLDAL? IRATKOZZ FEL HÍRLEVELÜNKRE!

Név:*
E-mail cím:*
Milyen képzésre jársz jelenleg?:*

2012. július 3., kedd

Értékpapírok (kötvények) feladat megoldással

Kötvényes feladat részletes megoldással

Feladat
1. Április 1-jén 100 db kötvényt vásárolunk befektetési céllal 120%-os árfolyamon.
    Névérték 10 000 Ft/db.
    Kibocsátás tavaly X. 1-én történt 3 éves futamidővel.
    Kamatfizetés (12%)minden év október 1.
2. Július 1-jén értékesítésre kerül 40 db 130%-on, az eladási ár befolyt
3. X.1. kamatfizetés
4. XII. 31.: elhatárolás
5. I.1. az elhatárolás feloldása
6. Február 1-jén 20 db értékesítésre kerül 110%-os árfolyamon, az eladási ár 2 héttel később folyt be

Feladat: könyveljük le a fenti gazdasági eseményeket!


Megoldás:


1. pont:  IV. 1., vásárlás

A befektetési célú kötvény vásárlása 2 vagy 3 lépésből áll, attól függően, hogy elhatároljuk-e a bekerülési érték és a névérték tárgyévre arányos különbözetét .

a) vételár:
Nő a kötvényünk (E+=T) és csökken a bankszámlán lévő pénzünk (E-=K)

T18        K384    1 200 000

Összeg:
db x névérték x vételi árfolyam
100 x 10 000 x 1,2 = 1 200 000

Figyelem, ha nem utaljuk azonnal a vételárat, akkor a 384 bank helyett a 479 egyéb rövid lejáratú kötelezettség kerül a K oldalra!

b) vételárban felhalmozott kamat:

A felhalmozott kamat egyrészt a pénzügyi műveletek bevételeit csökkent (B-=T), másrészt a kötvény bekerülési értékét (E-=K)

T97        K18        60 000

Összeg:
Db x névérték x kamatláb / 12 hónap vagy 365 nap x az utolsó kamatfizetéstől a vásárlásig eltelt idő
100 x 10 000 x 0,12 / 12 x 6 = 60 000

Figyelem: ha még nem volt kamatfizetés, akkor a kibocsájtástól a vásárlásig eltelt idővel számolunk!

c) a bekerülési érték és a névérték arányos különbözetének elhatárolása

Ismerni kell: mérlegképes tanoncoknak, főiskolásoknak (általában). Pénzügyi-számviteli ügyintéző képzésnek nem része!

Figyelem: ez nem kötelező, hanem csak lehetőség! A példában benne kell lennie, hogy a vállalkozás él-e a különbözet elhatárolásának lehetőségével!

Összeg (2 lépésben számoljuk):

1) Bekerülési érték: felhalmozott kamattal csökkentett vételár (vagyis a 18-as egyenlege)
1 200 000 – 60 000 = 1 140 000

2) Elhatárolandó arányos különbözet: bekerülési érték – névérték / vásárlástól a futamidő végéig hátralévő idő x vásárlástól XII. 31-ig hátralévő idő
1 140 000 – 1 000 000 /30 hónap x 9 hónap = 42 000
(30 hónap: egész futamidő 3 év = 36 hónap, de tavaly x. 1-jén bocsátották ki és idén IV. 1-jén vettük, vagyis 6 hónap már eltelt a teljes futamidőből)

A könyvelés kétféle lehet:

Nyereségjellegű különbözet esetén (ha a bekerülési érték < névérték)
Ha a különbözet nyereség jellegű, az növeli a Pénzügyi bevételeket (Bevétel+=K), és a T oldalra mindig aktív időbeli elhatárolás megy, tehát T 391 Bevételek aktív időbeli elhatárolása.

Tehát nyereség esetén: T391         K97

Veszteség jellegű különbözet esetén (ha bekerülési érték > mint névérték- tehát drágábban vettük, mint amennyit a futamidő végén kapunk)
Ha a különbözet veszteség jellegű, akkor a pénzügyi ráfordításokat növeljük (Ráfordítás+=T), és a K oldalra mindig passzív időbeli megy, pontosabban 482 Költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása.

Tehát veszteség esetén (itt a példában is): T87           K482         42 000

Fontos: ezt az elhatárolást nem január 1-jén oldjuk fel, hanem a kötvény könyvekből történő kivezetésekor (eladás, beváltás, apportba adás, térítés nélküli átadás...)

2. pont: VII. 1., értékesítés

Értékpapír értékesítés számviteli elszámolása
Értékpapír értékesítés számviteli elszámolása

a) kivezetés könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéken

A 18 Értékpapír csökken (E-=K). Mivel a bankszámlát nem helyezhetjük vele szembe, hiszen az eladási ár összege más lesz, a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezetjük ki.

T376                 K181        456 000

Összeg:
Értékesített mennyiség x könyv szerinti érték
40 x 11 400 = 456 000

Nagyon fontos, a vásárlásnál (1/c pont) megnéztük, hogy az értékpapír bekerülési (könyv szerinti) értéke a kamattal csökkentett vételár. Nos, ezt kell az értékesített mennyiséggel arányosan kivezetni!

b) eladási ár

Általában rögtön befolyik az eladási ár (Bank, Pénztár+=T). Ha nem akkor a 366 Követelés Értékpapírok miatt számlára könyveljük az összeget, és itt várakozik a pénzügyi rendezésig. Az előző pontban a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezettük ki a könyv szerinti értéket, így most innen vezetjük tovább a 381, 384, 366-ra az eladási árat.

T 381, 384, 366         K376        520 000

Összeg:  
A kapott ellenérték, melyet vagy abszolút összegben megadnak, vagy db x névérték x árfolyam
40 x 10 000 x 1,3 = 520 000

c) eladási árban felhalmozott kamat (miatti nyereség)

A technikai számláról vezetjük át a 97 Pénzügyi bevételek közé (Bevétel + = K). Fontos, hogy ezt vagy tovább alá kell bontani, vagy ki kell írni, hogy „kamatbevétel”.

T 376                   K 97 Kamatbevétel        36 000

Összeg: 
Db x névérték x kamatláb/12 hó (360 nap) x az utolsó kamatfizetéstől az eladásig eltelt hónapok (napok)
40 x 10 000 x 0,12 / 12 x 9 = 36 000

d) árfolyam nyereség-veszteség

Nyereség: T376                 K97 árfolyam nyereség        28 000

(Ha veszteség lenne: T87                K376)

Összeg: 
A 376-os egyenlege

e) A bekerülési érték és névérték elhatárolt különbözetének feloldása

Emlékszel még a vásárlás 1c) lépésére? Nos, ezt az elhatárolást kell arányosan feloldani. (Ebből következően pénzügyi-számviteli ügyintézőknek nem kell tudni. Mérlegképes tanoncok, főiskolások figyeljenek!)

Veszteségnél (itt): T482           K87        16 800

(Nyereségnél a feloldás: T97        K391)

Összeg:  
Elhatárolt összeg (1c. pont)/összes mennyiség x értékesített mennyiség
42 000 / 100 x 40 = 16 800

3. pont: X. 1., befolyt kamat

Növeli a Bankot (E+=T) és növeli a Pénzügyi bevételeket (Bevétel+=K)

T 384                K97        72 000

Összeg:  
Db x névérték x kamatláb
60 x 10 000 x 0,12 = 72 000

4. pont: XII. 31., elhatárolás

December 31-én a tárgyévre arányosan járó, de be nem folyt kamatot el kell határolni (hiszen az idei eredménykimutatásban meg kell, hogy jelenjen a bevételek között)
Ez növeli a Pénzügyi bevételeket (Bevétel+=K), és a T oldalra mindig Aktív időbeli elhatárolás kerül.

T 391              K 97        18 000      

Összeg: 
Db x névérték x kamatláb/12 hó (360 nap) x az utolsó kamatfizetéstől dec. 31-ig eltelt hónapok (napok)
60 x 10 000 x 0,12 / 12 x 3 = 18 000

Tipikus hiba: a vásárlástól számított kamat. Nem, az utolsó kamatfizetéstől halmozódik, ezért onnan számoljuk!

5. pont: I. 1., elhatárolás feloldása

T97        K391        18 000

6. pont: II. 1., értékesítés

Kötvény értékesítés elszámolása
Kötvény értékesítés elszámolása


a) kivezetés könyv szerinti (nyilvántartás szerinti) értéken

A 18 Értékpapír csökken (E-=K). Mivel a bankszámlát nem helyezhetjük vele szembe, hiszen az eladási ár összege más lesz, a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezetjük ki.

T376                 K181        228 000

Összeg: 
Értékesített mennyiség x könyv szerinti érték
20 x 11 400 = 228 000

Nagyon fontos, a vásárlásnál (1/c pont) megnéztük, hogy az értékpapír bekerülési (könyv szerinti) értéke a kamattal csökkentett vételár. Nos, ezt kell az értékesített mennyiséggel arányosan kivezetni!

b) eladási ár

Általában rögtön befolyik az eladási ár (Bank, Pénztár+=T). Ha nem akkor a 366 Követelés Értékpapírok miatt számlára könyveljük az összeget, és itt várakozik a pénzügyi rendezésig. Az előző pontban a 376 Értékpapír elszámolási számlára vezettük ki a könyv szerinti értéket, így most innen vezetjük tovább a 381, 384, 366-ra az eladási árat.

T 366         K376        220 000

Összeg:  
A kapott ellenérték, melyet vagy abszolút összegben megadnak, vagy db x névérték x árfolyam
20 x 10 000 x 1,1 = 220 000

c) eladási árban felhalmozott kamat (miatti nyereség)

A technikai számláról vezetjük át a 97 Pénzügyi bevételek közé (Bevétel + = K). Fontos, hogy ezt vagy tovább alá kell bontani, vagy ki kell írni, hogy „kamatbevétel”.

T 376                   K 97 Kamatbevétel        8 000

Összeg: 
Db x névérték x kamatláb/12 hó (360 nap) x az utolsó kamatfizetéstől az eladásig eltelt hónapok (napok)
20 x 10 000 x 0,12 / 12 x 4 = 8 000

d) árfolyam nyereség-veszteség

Veszteség: T87             K376        16 000

(Ha nyereség lenne: T376                  K97 árfolyam nyereség)

Összeg:
A 376-os egyenlege

e) A bekerülési érték és névérték elhatárolt különbözetének feloldása
Emlékszel még a vásárlás 1c) lépésére? Nos, ezt az elhatárolást kell arányosan feloldani. (Ebből következően pénzügyi-számviteli ügyintézőknek nem kell tudni. Mérlegképes tanoncok, főiskolások figyeljenek!)

Veszteségnél: T482           K87        8 400

(Nyereségnél a feloldás: T97        K391)

Összeg:  
Elhatárolt összeg (1c. pont)/összes mennyiség x értékesített mennyiség
42 000 / 100 x 20 = 8 400

f) két héttel később befolyt az eladási ár

T 384                 K366            220 000


Kritika a példával kapcsolatban: befektetési céllal vettük, de 1 éven belül eladtuk egy részét. Ezt azért tettük, mert a bekerülési érték és névérték arányos különbözetének elhatárolását csak befektetési célú értékpapírnál határolhatjuk el. Ráadásul a valóságban is előfordulhat, hogy eredetileg ugyan befektetési céllal szerzünk be egy eszközt, de menet közben mégis az egy éven belüli eladás mellett döntünk.

13 megjegyzés:

Klyra írta...

Kedves Norbert!
Először is szeretnék gratulálni a blogodhoz! Hihetetlenül nagy segíség, ha valamit nem értek, itt tuti kivilágosodik minden.
Èrezhető a nagy tapasztalatod és hogy fontos Neked, hogy könnyen meg is értsük a lényeget; az, hogy tudod hol szoktunk hibázni, azt kiemeled, felhívod a figyelmet, ez külön dícsérendő, ettől (is) más mint a többi tananyag.
Köszönöm Neked, így már van remény, hogy a májusi vizsgát sikerülni fog! :-)
Megjegyzés a fenti példához:
A 6e pontban (elhatárolás arányos feloldása) a könyvelés összege 16800, de az összeg számításánál
8400. Ugye a 8400 a helyes összeg?

Köszönöm mégegyszer. Ezen a példán keresztül értettem meg az eddig mumus kötvény könyvelését.
Drótos Klára

Mérlegképes Tanárok írta...

Kedves Klára!

Köszi, igen. A számolás jó volt, a könyvelésnél az összeget elgépeltem, javítottam.

Névtelen írta...

Kedves Norbert a 11400 könyv szerinti érték hogy jön ki???

Mérlegképes Tanárok írta...

Bekerülési érték: felhalmozott kamattal csökkentett vételár (vagyis a 18-as egyenlege)
1 200 000 – 60 000 = 1 140 000

1 140 000 Ft/100 db= 11 400/db

Krisztina Kengyel írta...

Most már minden világos. Köszönöm szépeeeen!! :)

Névtelen írta...

Kedves Norbert!

Valamit nagyon nem értek ezzel a névérték alatti feletti elhatárolással kapcsolatban. A névérték feletti rész az ugye a teljes veszteség amit a futamidő alatt realizálunk időarányosan felosztva amíg tartjuk a papírt. Ez (11.400-10.000)/(3év*12hó-6hó)=4,667Ft/hó a beszerzéskor 100 db-nál. Lényegében 140e FT veszteséget kell szétteríteni a 30 hónapra míg nálunk lesz. Beszerzéskor megképeztük az első évben a maradék 9 hónapra (12-6=9 mert nyáron vettük) az adott évet illető veszteséget,42.000FT, majd ebből terményetsesn feloldottunk, mert ugyanezen évben kivezettünk 40 db papírt.(40bd/100db=40%-ot, azaz 42.000*0,4=16.000Ft).Idáig minden világos nekem. Innentől nem értem. Mért piszkálunk bele és oldunk fel újra a 482PIE számláról, ha a köveztkező értékesítés már a következő, 2. évben történik meg és ott még nem képeztük meg az arra az évre járó időarányos veszteséget a névérték feletti beszerzés miatt. Nem a 2. évre megképezett részből kellene feloldani az újabb 20 db részvény kivezetése miatt realizált veszteséget??? Értem ezt úgy, hogy van még 60 db papírunk és rajta 1.400Ft veszteség/ép=1.400*60db=84.000FT. Ezt tartjuk még: beszerzéskor:3*12-6=30 hó-9 hó (1. év)=21 hónapon át a 2. év jan.1-én. Így 84.000Ft/21 hó=4.000Ft/hó ha szétterítjük. Ebből tárgy évre, azaz a 2. évre jut, teljes év: 4.000*12=48.000FT. Ezt megképezzük, mert a tárgy évi eredményt érintő rész, T87-K482 PIE 48.000Ft, majd ennek az arányos részét kell feloldani, hiszen ebben az évben (2,-ban) értékesítünk újabb 20 db-ot. Azaz 20db/60db=0,3333 vagyis 3,333%-át. Így a feloldandó összeg: 48.000*0,333=16,000Ft és a könyvelése T482PIE-K87 pü.m.ráf. 16.000.- Nem??? Vagy valamint nagyon nem értek. Kérlek magyarázd el, hogy milyen számlát nyitunk meg, vagy azért nem értem, mert nem teljes a fenti feladat könyvelése??
Köszönöm a segítséged.

Üdv., Erika

Számvitel Navigátor írta...

Kedves Erika!

A felvetésed tulajdonképpen jogos, de mégsem az.

Az utolsó mondatod a lényeg: nem teljes körű a feladat (mint ahogy a vizsgán sem az, mert csak egy évet szoktak számon kérni).

A veszteség az értékesítés pillanatában megjelenik a második évben, a 20 db-ra előző évben képzett elhatárolás feloldásával biztosítjuk, hogy az eredménykimutatásban az 1. és a 2. évben is csak az arányos veszteség-rész jelenjen meg.

Ami itt kimaradt: az év végi elhatárolás. Ugyanis dec. 31-én ( minden évben, egészen a beváltásig) a tárgyévre vonatkozó 12 hónap veszteségét majd el kell határolni). De ezt ez a feladat most nem kérte.
Remélem

Névtelen írta...

Köszönöm a gyors reagálást. Most már teljes számomra a kép.
Egyébként nagyszerű a blogod. Jobb mint bármelyik tankönyv.

Névtelen írta...

Kedves Norbert!

Szuper jó az oldal, hatalmas segítség :)
Csak annyit szeretnék jelezni, hogy a "Elhatárolandó arányos különbözet"-nél a képletbe hasznos lenne zárójelet használni, mert nekem elsőre így nem volt világos.

Köszönjük szépen, hogy szerkeszti az oldalt!

Névtelen írta...

Kedves Norbert!

Én csak azt szeretném kérdezni Erika bejegyzésével kapcsolatosan, hogy ha ezt a gondolatmenetet követjük, akkor nem csak a 2. évre elhatárolt veszteség arányos részét, hanem az első évre eső arányos részt is fel kell oldani. Példa szerint 8400 + 16000 = 24400. Vagy rosszul gondolom?
Köszönettel: Andi

Számvitel Navigátor írta...

Minden évben csak az arra az évre vonatkozó összeget határoljuk el. Így egyre csak gyűlik-gyűlik. A feloldás viszont nem január 1-jén történik, mint általában az elhatárolásoknál, hanem beváltáskor (értékesítéskor) egy összegben.

oldalam írta...

Kedves Norbert!

A 6. c ponttal kapcsolatban kérdezném, hogy a "felhalmozott kamat"-ot ebben az esetben nem veszteségként kell könyvelni? Hiszen az eladási ár alacsonyabb mint a könyv szerinti érték.
köszönöm a választ!

Számvitel Navigátor írta...

A törvény a felhalmozott kamatot mindenkéépen bevételre kéri.

Online videós vizsgafelkészítés (kattints a képre)

Címkék

Mérlegképes könyvelő tanfolyam anyagai (195) Mérlegképes tanoncok (171) Pénzügyi-számviteli ügyintéző tanfolyam anyagai (150) Pénzügyi számvitel (109) Feladatok (88) Számvitel alapjai (56) Tárgyi eszközök (46) Vásárolt készletek (36) Adózás (30) Áfa (28) ÁFA feladat (20) Általános Forgalmi adó (18) Nyilvántartási ár (16) ÁFA különös rendelkezések (13) Eredménykimutatás (12) KFK (11) Kontírozás (11) Gépi könyvelés (10) Gyakorlati könyvelés (9) Időbeli elhatárolások (9) Áfa elmélet (9) Devizák (8) Pénzügyi ügyintéző tanfolyam (8) Értékcsökkenés (8) Elszámoló ár (7) FIFO módszer (7) Vezetői számvitel (7) Átlagár (7) Értékpapírok (7) Passzív időbeli elhatárolás (6) Saját termelésű készletek (6) Aktív időbeli elhatárolás (5) Számvitel oktatás (5) Számvitel-elemzés vizsga (5) Számviteli bizonylatok (5) Váltó (5) Fogyasztói ár (4) Mérleg (4) Mérlegképes könyvelő szakmai- és vizsgakövetelmények (4) Nem számvitel (4) Számlatükör (4) Számvitel röpdoga (4) személyi jövedelemadó (4) 6/7-es számlaosztály (3) Betétdíjas ár (3) Göngyöleg (3) Használt ingóságokra (3) Nincs évközi nyilvántartás (3) STKÁV (3) Számlaosztályok (3) Vizsgasorok (3) gyűjteménydarabokra és régiségekre vonatkozó különös szabályok (3) mezőgazdasági tevékenység (3) műalkotásokra (3) 2014-es adótörvény változások (2) 2015 (2) Immateriális javak (2) Jövedelemelszámolás (2) Munkabérek (2) Részesedések (2) Számviteli ügyintéző tanfolyam (2) látvány-csapatsport támogatás (2) társasági adó (2) társasági adókedvezmény (2) utazásszervezési szolgáltatás (2) ART (1) Egyszerűsített vállalkozási adó. EVA (1) Főkönyvi kivonat (1) Helyi adó (1) Illeték (1) Reklámadó (1) Személyi jövedelem adó (1) Számviteli törvény változásai (1) Teszt (1) Társadalombizotsítás (1) adómentes bevétel (1) adómentesség (1) adózás rendjéről szóló törvény (1) alanyi adómentes (1) alapelvek (1) arányosítás (1) befektetési célú arany (1) belföldről származó jövedelem (1) bevallása (1) egyéb jövedelem (1) egészségügyi hozzájárulás (1) feladat (1) felvásárlási okirat (1) főbb elve (1) jövedelem (1) jövedéki adó (1) kompenzációs felár (1) környezetvédelmi termékdíj (1) külföldről származó jövedelem (1) külön adózó jövedelem (1) levonási hányados (1) megosztás (1) nem önálló jövedelem (1) nyilvános árverező (1) népegészségügyi termékadó (1) portfolioblogger (1) pénzforgalmi elszámolás (1) személyi jövedelemadó megállapításának módja (1) szociális hozzájárulás (1) társasági adó változás 2015 (1) viszonteladó (1) ÁFA elszámolása (1) ÁFA levonása (1) ÁFA pénzforgalmi elszámolás (1) Általáns Forgalmi Adó (1) Átvezetési számla (1) áfamentesség (1) általános jellemzők (1) árrés (1) élelmiszer felügyeleti díj (1) önálló jövedelem (1) összevonandó jövedelem (1)