Számviteli alapfogalmak: ezt mindíg kutyuljátok!

Számviteli alapfogalmak: ezt mindíg kutyuljátok!

Loading...

Néhány alapfogalom, amit mindenki össze-vissza kever!

Ezek ismerősek?

-Bruttó érték
-Nettó érték
-Bekerülési érték
-Könyv szerinti érték
-Mérlegérték

Bruttó érték=Bekerülési érték

De ne siessünk előre!

Mit jelent a „fog” szó?

Három jelentése is van:

1. a szájunkban lévő tárgy
2. valaki fog a kezében valamit
3. valami a jövőben meg fog történni.

A bruttó érték is hasonló. Ennek két jelentése van:

1. Ha a tárgyi eszköz bruttó értékéről beszélünk, akkor az nem más, mint az eszköz bekerülési értéke, az az érték amennyiért a tárgyi eszközt beszereztük (természetesen az üzembehelyezésig felmerül költségekkel korrigálva). Ugye emlékszel, hogy ez az érték nem tartalmazza az áfát, mert az mindig a 466-ra könyveltük? Miért írtam, hogy ugyanezt jelenti a bekerülési érték? Mert a most aktuális Számviteli törvény bekerülési értéknek nevezi. Előtte azonban évtizedekig bruttó érték volt a becses neve, sokan nehezen állnak át az új elnevezésre, így még mindig ezt használja a többség

2. A bruttó értéknek van egy másik jelentése is. Ha vásárolunk (vagy eladunk) valamit, akkor a bruttó szó az áfával növelt vételárat (eladási árat) jelenti.

Nettó érték=könyv szerinti érték

Ennek is két jelentése van:

1. A tárgyi eszköz nettó értéke az értékcsökkenéssel csökkentett bruttó (bekerülési érték). Tehát:

Bekerülési (bruttó érték)
-Terv szerinti écs
-Terven felüli écs (természetesen a visszaírás utáni)
=A tárgyi eszköz NETTÓ (KÖNYV SZERINTI) értéke

Számlaszámokkal:
 1×1
-1×9
-1×8
=A tárgyi eszköz NETTÓ (KÖNYV SZERINTI) értéke

Itt is az van mint a bruttó értéknél: az új Számviteli törvény könyv szerinti értéknek nevezi, a régi nettónak nevezte, de még mindig ez utóbbi az elterjedtebb a szakmában.

2. A nettó értéknek van egy másik jelentése is. Ha vásárolunk (vagy eladunk) valamit, akkor a nettó szó az áfa nélküli  vételárat (eladási árat) jelenti.

Mérlegérték:

A tárgyi eszköz mérlegértéke –nehéz kitalálni- az az összeg, amit a mérlegbe kell beállítani év végén.
Ez pedig nem más, mint a tárgyi eszköz könyv szerinti (más néven nettó) értéke

Összefoglalva:

1. Már megvásárolt eszköz esetén:

Bekerülési érték=Bruttó érték=1×1
-Terv szerinti értékcsökkenés=1×9
-Terven felüli értékcsökkenés=1×8
=Könyv szerinti érték=Nettó érték=Mérlegérték

2. Vásárlás esetén:

Bruttó érték=áfával növelt vételár (eladási ár)
Nettó érték=áfát nem tartalmazó vételár (eladási ár)

Példával:

1. Gépet vásároltunk, a vételár 1 000 000 + áfa
2. Szállítási költség 200 000 + áfa
3. Üzembe helyeztük
4. Értékcsökkenés 100 000

1. T161  K455  1 000 000
    T466  K455     270 000
2. T161  K455     200 000
    T466  K455       54 000
3. T131  K161  1 200 000
4. T57    K139     100 000

-A gép bruttó, bekerülési értéke 1 200 000 Ft
-A gép bruttó vételára 1 270 000 Ft
-A szállítási költség bruttó vételára 254 000 Ft

-A gép nettó, könyv szerinti,, vagy mérlegértéke  év végén 1 100 000 Ft
-A gép nettó vételára 1 000 000 Ft
-A szállítási költség nettó vételára 200 000 Ft

Tárgyi eszközök beszerzésével kapcsolatos bejegyzések:

Tárgyi eszköz vásárlás (elmélet)
Belföldi beszerzés (1. feladat)
Belföldi beszerzés (2. feladat)
Import beszerzés (elmélet)
Import beszerzés (1. feladat)
Értékcsökkenés könyvelése (elmélet)
Import beszerzés (2. feladat)
Import beszerzés (3.feladat)
Néhány alapfogalom (itt jársz)

 

 Ha másoknak is ajánlanád az oldal, kérlek nyomd meg a tetszik gombot!

5 hozzászólás

  1. Névtelen 2012-07-30 - 14:44- Válasz

    Aha, leesett!

  2. Névtelen 2013-03-07 - 23:20- Válasz

    most másodszor találkozok 1×1, 1×8, 1×9 számlaszámokkal. furcsának találom, van ennek is magyarázata? később lesz a blogban, vagy keressek könyvekben? kezdő számviteli tanuló vagyok.

  3. Mérlegképes Tanárok 2013-03-08 - 08:23- Válasz

    Az első néhány tárgyi eszközös bejegyzésben megtalálod, hogy mit jelent.

  4. Macska 2016-05-07 - 16:36- Válasz

    Miért 1×7?
    Mert korrigálhatjuk az értékét az ingatlanainknak (127), műszaki gépeinknek (137), egyéb berendezéseinknek (147), sőt, ha a kiváló egészségnek örvendő tenyészbikánk végigverte kiállításokon az összes többi srácot és most minden tehenész Őt kívánja, akkor bizony a tenyészállatainknak is lehet értékhelyesbítése (157).
    Figyelem: az 1×9 terv szerinti értékcsökkenés és a az 1×8 terven felüli értékcsökkenés nem önálló mérlegtétel, azok csak a többi mérlegtétel értékét korrigálják!

  5. Számvitel Navigátor 2016-05-08 - 07:58- Válasz

    Lemaradt a kérdésed, de az admin felületen látom. Miért 1×7, 1×8, 1×9?

    Mert általános sémát adok meg, bármelyik tárgyi eszköznél használható. Csak a középső számot (X) kell kicserélni a konkrét feladatban szereplő eszköz számára.

Hagyj üzenetet